Lendvai Ildikó ismét brilliáns írást osztott meg a Népszava hasábjain.
Szerkesztőségünk összegyűjtötte azt a 100 indokot amit miatt nem szavazhat senki a kormánypártokra, vagyis a Fidesz-KDNP-re.
Magyarország Kormánya a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közreműködésével elkészítette a Magyarország erősödik kiadvány hangoskönyves változatát – hirdeti büszkén a kormányzati propaganda.
Több mint 9 percen keresztül olvassa fel két női hang a Magyarország erősödik című kormányzati anyagban foglalt sikereket. Hangjuk – és olvasási stílusuk alapján nem profikról van szó. A kormány a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közreműködésével készítette el a hangoskönyves változatot.
A tájékoztatásból természetesen az nem derült ki, hogy a hangoskönyv elkészítése mennyibe került. Mindenesetre az év legpofátlanabb húzását már megtette a kormány!
Gajda Péter hosszú évek óta sikeresen vezeti Budapest XIX. kerületét. Ezek alatt az évek alatt megtanulhatta, hogy az ellenfél mindent megtesz annak érdekében, hogy lejárassák a polgármestert. Gajda polgármester úr azonban nem csak rutinnal, hanem a hosszú évek kemény munkájával bőven kiérdemelte a Kispestiek támogatását.
Dódity Gabriella Gajda Péter kihívója még 2014-ben a világ legszánalmasabb kampányával kívánta a szocialista polgármestert letaszítani a polgármesteri székből, amely azonban csak nevetségessé tette a politikust. Kampányplakátjai szerint Dódity ugyanis “többet tud és többre képes mint a polgármester” – (komolyan ez volt a szlogenje – szerk.)
No ez a Dódity Gabriella nem volt képes arra, amire a polgármester, vagyis utánanézni a tényeknek és hát emiatt benne is maradt a lekvárban. Történt ugyanis, hogy Gabriella megvádolta a polgármestert azzal, hogy megszavazta az Ady Mozi eladását.
Ezt a tényt cáfolta nagyon frappánsan a Szocialista Polgármester! Stílszerűen a facebookon betaggelve a hazugságon kapott fideszest.
A hazugságon kapott Dódity azonban ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, egyszerűen meghamisította a történelmet és átírta a bejegyzését. Sunnyog, pedig akár bocsánatot is kérhetett volna.
Bár a Fidesz kormányzása kezdetén nem sokat árult el arról, mit tervez tenni hiszen programja nem volt egy két dolgot azonban önérzetesen hirdetett. Ilyen volt a vasút korszerűsítés: A vasút számára korábban sosem látott fejlesztési lehetőségek nyílnak, a szolgáltatási színvonal pedig minden eddiginél látványosabban nőhet tovább – emelte ki Tasó László a 2014-es kormányváltás után.
Lehangoló körképet készített a 24.hu több település, köztük Üllő vasútállomásának mosdóiról. A hírportál munkatársa az üllői – egyébként jó állapotúnak tűnő – vasútállomáson kereste a mosdót, azonban a WC helyett csak egy budival sikerült beérnie.
“A budi egy nagy fadoboz, a tetején egy kivágott kisebb lyukkal, ami az elején kissé kicsúcsosodik.”
A beszámoló szerint a budi fala belülről szép fehérre volt meszelve, a fadoboz barnára festve. Fény ugyan nem sok volt, de ránézésre tisztának tűnt. “Az árnyékszék láthatóan megtelt, ami kissé megnehezítette a rám váró művelet elvégzését. Papírt is találtam, a lyuk mellé készítve, kis papírdobozban, csap azonban nem tartozott a helyiséghez” – írta a riporter.
A történtek után a lap munkatársa megkereste a MÁV-ot, arra volt kíváncsi, hogy hány magyar vasútállomáson van mosdó (vízöblítéses WC+kézmosási lehetőség), WC (vízöblítéses, kézmosási lehetőség nélkül), és budi (vízöblítés nélküli WC).
Kiderült, hogy nem Üllő az egyetlen ahol 2016-ban még “pottyantós wc”-t üzemeltetnek. A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint mintegy 150 darab vízöblítés nélküli, “űrgödrös” WC működik az országban. Forrás.
Ezek a fiúk tökösek és beleállnak a tutiba, Magyarország ugyanis kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből – derül ki a december 6-án kiadott Magyar Közlönyből.
Az index.hu információi szerint – a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) egy korrupcióellenes, transzparens kormányzást célzó program, alapítónyilatkozatát 2011-ben nyolc ország (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek) írta alá. Magyarország 2012-ben csatlakozott, jelenleg velünk együtt 70 tagja van az egyezménynek. Az országok képviselői december 7-én, pénteken kezdik háromnapos éves gyűlésüket Párizsban, így a magyar kilépés időzítése külön érdekes.
A csatlakozás részeként Magyarország egy 2013-ban elfogadott akciótervben vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban.
“Célunk egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése. Mivel a jó és nyílt kormányzás alapvető feltétele a társadalom aktív részvétele a döntések előkészítésében és megvalósításában, így az akcióterv kidolgozása során és a későbbiekben is törekszünk a társadalom és a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonására” – áll a Kormany.hu-n a csatlakozás kapcsán megjelent hírben.
A külügy szerint csak “országokat leckéztet” a kezdeményezés, aminek semmi értelme
Kérdeztük a kormányszóvivőt, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a kilépés okairól, az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Szijjártó Péter vezette KKM bravúros válaszát:
“A Nyílt Kormányzati Együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít.
A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták. Semmi értelme, hogy egy ilyen – az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért – szervezetben fenntartsuk tagságunkat.
Szijjártó Péter a mai napon a kormány döntéséről értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát.”
Ön szerint mi áll a kilépés hátterében? Magyarország valóban korrupt lenne?
„Már kezdtünk örülni, amikor azt láttuk, hogy a kormány tagjai nagy sebességgel hajtanak a nyugati határ felé, de sajnos csalódnunk kellett, mert lefékeztek és itt maradtak” – kezdte sajtótájékoztatóját Lukács Zoltán, hozzátéve: ha már ülésezik a kormány, van néhány téma, amikről mindenképp dönteni kellene. Ilyen például az az igazságtalanság, hogy a nyugdíjak csak 1,6 százalékkal emelkednek, miközben a várható infláció miatt legalább ennek a duplája járna a nyugdíjasoknak.„Az egyszeri tízezer forintos Erzsébet-utalvány is átgondolatlan, hiszen az csak 7300 forintot ér, mivel ebből 27 százalék az áfa. Ráadásul a nyugdíjasoknak erről majd adóbevallást is kell készíteniük. Az MSZP ehelyett azt javasolja, hogy a kormány a juttatást építse bele a nyugdíjba, a nyugdíjemelés pedig legyen legalább 3,2 százalékos.”
Lukács Zoltán szerint Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét azonnali hatállyal meneszteni kellene, mert minden terület, amit ő felügyel, a katasztrófa felé sodoródik. Példaként említette a szociális ágazatot, az egészségügyet és az oktatást. Mint mondta, a most nyilvánosságra hozott PISA-felmérés adatai szerint a magyar 15 éves gyermekek negyede gyakorlatilag funkcionális analfabéta.
Lukács Zoltán megemlítette azt is, hogy a kormány „nyíltan felvállalta, hogy a korrupció oldalára állt”, amikor kilépett a hetven országot magába tömörítő korrupcióellenes együttműködésből. „Aki 2018-ban erre a kormányra szavaz, az nem várhat sem megbecsülést, nem várhat normális oktatást és nem várhat működő egészségügyet, csak a korrupció virágzását.”
Széplaki Tamás, a párt helyi elnöke azt mondta, a kormány a gyűlöletre és a félelemre alapozza a politikáját, de az emberek érzik ennek a rendszernek a „hazug álságosságát”, mert a mindennapokban tapasztalják a valóságot. Példaként említette, hogy a Soproni Gyógyközpontnak az adósságkonszolidáció után jelenleg 370 millió forint lejárt tartozása van, orvos- és nővérhiánnyal küzdenek, több hónapos, akár éves várólisták vannak. „Nem lehet felelőtlenül hazudni és ígérgetni” – jelentette ki az MSZP helyi elnöke, aki szerint a 2018-ra ígért M85-ös gyorsforgalmi út sem épül meg Sopron és Csorna között.
Nyílt titok volt az mindenki számára, hogy a rezsicsökkentés csak egy újabb kormányzati rizsa volt. Persze az állami propaganda tökéletesen működik, amíg mindenki örömködik a csekkere szigorúan narancssárga mezőbe irt megtakarítási összegeken, gyakorlatilag többet fizet be mint annak előtte.
Az alábbi összeállítás a 24.hu-n jelent meg: „Egy átlagos gázfogyasztó számlái világosan megmutatják, hogy rizsa a rezsicsökkentés. Csak vissza kell menni a kormányváltás előttig. Valójában nem megtakarításról, hanem túlfizetésről van szó.
Olvasónk (nevezzük Józsinak) vette a fáradságot, és kigyűjtötte a szolgáltatók weboldaláról összes gázszámlája adatait. Méghozzá 2010. áprilisig visszamenőleg, hogy lássa, vajon a kormányváltás összességében hogyan hatott az ő gázdíjára, rezsifizetési kötelezettségére. Szép színes táblázatot küldött, magyarázatokkal, precízen, kitérve minden fontos részletre. (Ettől megkíméljük az olvasót, de a lényeget kiemeljük).
József egyébként átalánydíjas, többet használ gázból, mint évi 1200 köbméter (ez azért érdekes, mert 2011 óta az e feletti fogyasztásáért többet kell fizetni. Nála az arány most 58/42 százalék az alacsonyabb és a magasabb árkategóriába tartozó fogyasztásnál.)
Amit még érdemes tudni róla, hogy a gázfogyasztása évről évre csökkent, eleinte 2300 köbméter felett volt, de tavalyra lement 1500 köbméterre.
Táblázatát energiát nem kímélve keresztbe-kasba átnéztük, és összevetettük egy másik gázszámlakupaccal is, hogy a tendenciákat, árváltozásokat ellenőrizzük. Minimális eltéréssel (az éves elszámoló számlák és az áfacsökkentés kapcsán), de ugyanarra az eredményre jutottunk, mint ő.
Tudta? A rezsicsökkentést áremelések előzték meg
Mint látszik, a 2010-es kormányváltás után mindjárt volt egy gázáremelés. Aztán 2011-től jött be az a szabály, hogy az 1200 köbméter feletti fogyasztásra magasabb díjat kell fizetni. Ugyanebben az évben júliusban jött még egy tarifaemelés, majd 2012 januárjában ismét.2012-ben 1 MJ gázenergia ára 1200 köbméter fogyasztásig 15 százalékkal volt drágább, mint a kormányváltás előtt, az e fölötti fogyasztásnál pedig 32 százalékkal drágult az egységár.
2013-ban jött az első rezsicsökkentés, de ekkor még az 1200 köbméter alatti fogyasztásra felszámított egységár mindig magasabb volt, mint a kormányváltás előtti. Ugyanebben az évben októberben a következő rezsicsökkentéssel sikerült alulmúlni az olcsóbb kategóriában a 2010. április árat. 2014. márciusban volt az utolsó gázárcsökkentés, azóta változatlan az egységár. Ami szembetűnő: ha megnézzük,
az 1200 köbméter feletti fogyasztás így is, a mai napig is drágább, mint a kormányváltás előtt volt.Mondjuk egy kis jóindulattal erre azt is mondhatjuk, ösztönöz a kevesebb fogyasztásra.
Áremelés kontra rezsicsökkentés
Józsi azt is kiszámolta, hogy az áremelések miatt összesen mennyivel fizetett többet, mint 2010 áprilisában: 112 962 forinttal.
(Ha korrigáljuk a feljebb említett tényezőkkel, akkor is 100 ezer forint felett van egy kicsivel az árváltozások miatti többletfizetés.)
Az is világosan látható, hogy amíg nem volt a rezsicsökkentés, addig egyre emelkedett a halmozott többletfizetés, utána pedig elkezdett olvadni. (Megjegyzés: naná, hogy az áremelés miatti többletfizetést nem kellett a számlákon narancs keretben feltüntetni. Hiszen ezzel nem lehet dicsekedni. Feledésbe is merült szépen a harsogó rezsicsökkentési propaganda mellett. Ezért kellett utánaszámolni.)
Józsi mellétette még, hogy a rezsicsökkentés óta a számlákon mennyi megtakarítást jeleztek neki, 2013 januárjához képest. Mint látszik, a kormány azt állítja, hogy Józsi megtakarított a gázáron majdnem 270 ezer forintot.De valójában a kormány áremeléseit is figyelembe véve bő hat év alatt több mint 100 ezer forinttal többet fizetett, mintha a kormány egyáltalán nem nyúlt volna a gázárakhoz.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ha Józsi kevesebbet fogyasztott volna (vagy esetleg befért volna 1200 köbméter alá), akkor a túlfizetése is kevesebb lett volna (utóbbi esetben akár le is nullázódhatott volna). De a kormányváltás előtti árhoz képest még így sem tapasztalt volna rezsicsökkentést. Főleg nem olyan jelentőset, amilyet igyekeznek belesulykolni”
Tóth Bertalan szerint érthetetlen, hogy miért nem csökkentik ténylegesen a rezsit.
Az MSZP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában azt kifogásolta, hogy a kormány egy éve nem csökkenti az energiahordozók árát, pedig az MSZP háromszor benyújtotta javaslatát – ugyanakkor a NOK névre keresztelt piramisjátékról 24 óra alatt tudnak dönteni.
Mint mondta, az energiahordozók behozatali ára már egy éve csökken, így az átlagfogyasztás mértékéig a gáz árát 20, a távhő és az elektromos áram fogyasztói árát pedig 10 százalékkal lehetne csökkenteni.
You must be logged in to post a comment.