Címke: Fidesz

Húsba vágó leleplező videó: Már látható jelei vannak Orbán miért fog megbukni

Orbán Viktor fáradtnak tűnik, és ez nem csak személyes benyomás – a Fidesz egész kommunikációja kezd szétesni. Legalábbis ezt állítja Kelemen László legújabb videójában, amely a Kelemenet YouTube-csatornán jelent meg „Erre fog rámenni Orbánéknak a választás” címmel.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

Orbán Viktor karaktere már nem működik

A Fidesz sikerét évtizedekig a karizmatikus vezető, Orbán Viktor személye garantálta. De vajon még mindig képes mozgósítani a választókat? Kelemen szerint nem. Egyre több jel mutat arra, hogy a miniszterelnök karaktere megkopott, elvesztette azt az energikus, lázadó imázst, amellyel korábban tömegeket szólított meg.

Az emlékezetes Hont András-interjú például nem megerősítette, hanem megingatta az Orbánról alkotott képet. Egy megfáradt, évődő, de határozatlan politikus benyomását keltette – és ezt már a Fidesz is érzékeli.

Fiatalodási próbálkozás, kínos eredményekkel

A Fidesz kommunikációs stábja nem ül tétlenül – próbálnak visszafiatalodni, TikTok-mémekhez csatlakozni, és új szereplőket felépíteni. Csakhogy ez a fiataloskodás inkább szánalmas, mint hatásos. Kelemen példaként említi Lázár János „sigma” videóját, amely már akkor is elavult volt, amikor kikerült.

A probléma nem az, hogy a Fidesz politikusai nem fiatalok – hanem az, hogy nem hitelesek. És ez a hiteltelenség csak még jobban ráirányítja a figyelmet Orbán kiüresedett szerepére.

A Harcosok Klubja és a stratégiai elcsúszás

A Fidesz új influenszer-alakulata, a Harcosok Klubja elvileg a fiatalokat célozza, de valójában a párt stratégiai zavarát tükrözi. A Megafon annak idején éppen arra jött létre, hogy a Fidesz politikusai fölébe kerüljenek az internetes vitáknak. Ma viszont maga Orbán áll ki Bohár Dani és más tartalomgyártók mellé – ezzel egyenrangúvá válik velük, és elveszíti korábbi „fölérendelt” szerepét.

Orbán = Fidesz = probléma

A magyar választási kultúra erősen személyfüggő: sokan nem pártokra, hanem személyekre szavaznak. „Orbánra”, „Gyurcsányra”, „Magyar Péterre”. Ezért különösen veszélyes a Fidesz számára, ha Orbán karaktere elavul. Nemcsak a párt politikai üzenete, de választási esélye is vele együtt gyengül.

Összegzés: Orbán kifáradt – és ezzel a Fidesz is

Kelemen László videója világosan bemutatja, hogy a Fidesz jelenlegi kommunikációja válságban van. A vezető megfáradt, a fiatalok elfordultak, az új kampányelemek kínosak, és az egész rendszer egyik legfőbb tartóoszlopa kezd kilazulni: Orbán Viktor személye.

A 2026-os választások egyik kulcskérdése éppen ez lehet: meddig bírja még a rendszer a vezér árnyékában? És vajon időben felismerik-e, hogy új üzenet, új arc, új lendület kell ahhoz, hogy ne csak a múltból éljenek?

Zseniális: Hatalmas bohócot csinált Orbánékból a fiatal magyar videós

A Kelemenet nevű YouTube-csatorna legújabb videója pontosan azt tette, amit a közmédiától sosem kapunk meg: nevetségessé tette a hatalmat. A célpont? Orbán Viktor frissen gründolt „Harcosok Klubja” elnevezésű kezdeményezése – vagy ahogy a videós fogalmaz: a „Fideszes krumplikommandó”.

Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent

A videó rögtön egy abszurd párhuzammal indít: „Ez a Harcosok Klubja! Várj, nem jó… papírból kell óbégatni, mennyire kemények vagyunk!” – hangzik el a nyitány, és máris érzékelhető, mire számíthatunk a következő percekben. A narrátor ugyanis nem kíméli sem a koncepciót, sem a résztvevőket.

A Fidesz Pride – avagy a NER All Stars fellépése

A videós „boomer fesztiválnak” nevezi a rendezvényt, ahol a „legelkötelezettebb fideszesek” gyűltek össze a BOK csarnokban, hogy egy új internetes „digitális honvédséget” alapítsanak – csak épp nem tudni, pontosan miért. A videó szerint az egész annyira szürreális, hogy már-már művészi értéke van. A „digitális honvédek” világítós karkötőkkel próbálták megmutatni az online sötétség elleni harcot, de a videó szerint „a spiritusz elfogyott a felső sorokban”.

A legnagyobb poén talán az, hogy a Fidesz egy olyan filmből lopta a szlogent – Harcosok Klubja –, amelynek első számú szabálya az, hogy senkinek egy szót se a klubról. Ehhez képest a BOK csarnokba több ezer embert buszoztattak össze, színpad, világítás, show. Hát igen, valószínűleg Chuck Palahniuk sírva kérné vissza a franchise jogokat.

Trollhadsereg 2.0 – de minek?

A videó ironikusan vet fel egy fontos kérdést: ha már van Megafon, milliárdos hirdetési háttér, politikai influenszerhadsereg, mi szükség van egy újabb „kommentelősztár” klubra? A válasz: úgy tűnik, a kormány érzékeli, hogy a propaganda már nem működik olyan olajozottan. A humoros elemeken túl ez a videó valójában tűpontos társadalomkritika: az állam erőforrásokat nem spórolva próbálja újraéleszteni a digitális háborúsdit, csak közben elfelejti megkérdezni: kit is érdekel ez már?

„Ó Viktorom, ó Viktorom…”

A videó tele van filmes utalásokkal, a Holt költők társaságától kezdve a már említett Harcosok Klubjáig. Az üzenet egyértelmű: ez nem harc, hanem performansz. Nem védelem, hanem szerepjáték. És nem közösség, hanem díszlet.

Az Orbán-beszéd is megkapja a maga fricskáját, különösen az „online bullying” elleni kiállással, amit a Fidesz a saját gyártású trollhadserege után hirdet meg. Cinikus? Igen. Abszurd? Még inkább. Képmutató? Telitalálat.

A jövő hősei – kommentelő néni név nélkül

A csattanó pedig az, hogy a videó visszatér a nyitójelenethez: „a néni még nem tudta, mi vár rá.” Talán csak annyit érzett: kapott egy buszjegyet, egy világítós karkötőt, és egy küldetést, amiről senki nem tudja, pontosan mit jelent.

A Kelemenet videója egyszerre szórakoztató és döbbenetesen pontos: kiröhögi azt, amit már egyre többen nem tudnak komolyan venni – a rendszer önmaga paródiájává válását. És ha a hatalom már csak ilyen kétségbeesett látványelemekkel tudja fenntartani a látszatot, akkor talán tényleg ideje új szabályokat írni. Nem klubhoz. Országhoz.

Újabb „gázos” ügyre bukkant az MSZP-s Tóth Bertalan: Orbánék kezdhetnek magyarázkodni

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közösségi oldalán osztotta meg felháborodását az MVM gázszámlákkal kapcsolatos kommunikációja kapcsán. A politikus szerint a cég saját magát buktatta le a megtévesztő rezsibokszos adatokkal.

Miért hazudik az MVM?

Tóth Bertalan szerint az MVM a gázszámlákon szereplő rezsibokszban olyan versenypiaci árat tüntet fel, amelynek valóságalapja nincs. Az állami energiaszolgáltató a gázszámlákon folyamatosan a 1020 forintos versenypiaci viszonyítási árat használja, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a fogyasztók hatalmas összegeket takarítanak meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

A valóságban azonban más a helyzet

Az MSZP politikusa szerint az MVM éves beszámolói és a földgázipari statisztikák alapján egyszerű számításokkal kimutatható, hogy a valódi beszerzési ár ennek csak töredéke. 2023-ban a beszerzett földgáz fajlagos nettó ára 91,54 Ft/m3, míg 2024-ben 66 Ft/m3 volt. Azaz a tényleges beszerzési költség közel sem éri el a rezsibokszban szereplő értéket.

Miért ragaszkodik az MVM a megtévesztő kommunikációhoz?

Tóth Bertalan felhívja a figyelmet arra is, hogy az MVM havonta 3,5 millió gázszámlát küld ki, amelyek mind a hazug, fideszes propagandát erősítik. A politikus szerint a cég azzal próbálja elhitetni a lakossággal, hogy a rezsicsökkentés miatt mindenki jól jár, miközben valójában csak politikai manipulációról van szó.

A GVH sem lép fel a megtévesztés ellen

Az MSZP frakcióvezetője azt is sérelmezi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sem lép fel az MVM tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata ellen, sőt, szerinte inkább asszisztál hozzá. Tóth szerint a GVH szabotálja az érdemi vizsgálatokat, pedig tavaly már a bíróság is kötelezte a hivatalos eljárás lefolytatására.

Ez a helyzet 2025-ben, Magyarországon

Tóth Bertalan szerint az eset jól mutatja, hogy a kormányzati kommunikáció és a valóság köszönőviszonyban sincs egymással. A politikus szerint a Fidesz és az MVM a lakosság megtévesztésére épít, a GVH pedig csendben végignézi a folyamatot.

„Azért ez elég gáz” – fogalmazott ironikusan Tóth Bertalan, utalva arra, hogy a közpénzen működő vállalat hamis adatokkal próbálja elhitetni a rezsicsökkentés sikerét.

Szorul a hurok: Orbánék ellen komoly vizsgálat indulhat

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb pénzügyi botrányára hívta fel a figyelmet a Demokratikus Koalíció (DK):

állításuk szerint az elmúlt 12 évben példátlan mértékű közpénz-átcsoportosítás zajlott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül.

A DK most parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi, hogy feltárják az ügy részleteit és megnevezzék a felelősöket.

Több százmilliárd forint sorsa vált kérdésessé

A DK szerint Matolcsy György jegybankelnök irányítása alatt több száz milliárd forintnyi közpénz került magánkézbe az MNB alapítványain keresztül. A párt közleménye szerint az összegek egy része luxusingatlanok finanszírozására, tőzsdei spekulációkra, illetve Matolcsy György fiának és ismeretségi körének gazdagodására szolgált.

A párt úgy véli, hogy ez az ügy nem csupán gazdasági, hanem súlyos politikai felelősség kérdése is, mivel a kormány és a Fidesz-frakció tagjai tudtak a folyamatokról, mégsem tettek semmit azok megállítására.

Az alapítványok megszüntetése is napirendre került

A DK közlése szerint Varga Mihály pénzügyminiszter már javaslatot tett az alapítványok megszüntetésére, amit a párt a nyomok eltüntetésére tett kísérletként értékel. A Demokratikus Koalíció ezért sürgeti, hogy a vizsgálóbizottság teljes körűen tárja fel a történteket.

A párt javaslata alapján a bizottságnak ki kellene hallgatnia Matolcsy Györgyöt, valamint az MNB érintett vezető tisztségviselőit 2013-tól kezdődően, hogy tisztázzák szerepüket az ügyben.

Mi a tét?

A DK szerint az ügyben érintett összegek nagysága jól mutatja a probléma súlyosságát: mintegy 500 milliárd forint tűnt el, ami hozzávetőlegesen kétmillió magyar nyugdíjas egyhavi nyugdíjának felel meg.

A párt úgy véli, hogy az ügy nem maradhat következmények nélkül, hiszen nem pusztán pénzügyi visszaélésekről van szó, hanem a közbizalom súlyos megsértéséről is.

Várható fejlemények

A vizsgálóbizottság felállítása a parlamenti erőviszonyoktól függ, azonban az ügy politikai jelentősége miatt várhatóan továbbra is napirenden marad. A Demokratikus Koalíció hangsúlyozza: elszámoltatás nélkül nem képzelhető el valódi jogállamiság és átlátható közpénzfelhasználás Magyarországon.

Hatalmas botrányba keveredett az ismert sztár – Leleplező dokumentumokat hozott nyilvánosságra az MSZP

Újabb botrány robbant a hazai politikai közéletben: a Magyar Szocialista Párt közzétette a Szerencsejáték Zrt. támogatási szerződéseit, amelyekből kiderült, hogy az állami cég milliárdos nagyságrendű közpénzeket juttatott Fidesz-közeli szereplőknek – köztük a zenész Pataky Attilának is.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az Edda frontembere 2020 és 2024 között több mint 370 millió forint támogatást kapott különböző koncertturnék lebonyolítására. Bár a pénzek célja hivatalosan kulturális tevékenység volt, az MSZP szerint valójában politikai lojalitását jutalmazták ilyen bőkezűen.

Koncertek, pénz és politika

Pataky Attila az elmúlt években nemcsak zenei, hanem politikai színpadokon is rendszeresen megjelent. Nyilvánosan többször is kiállt Orbán Viktor, Donald Trump és a Fidesz mellett, a Békemeneteken való részvétele pedig szinte már rendszeres. Az MSZP szerint a zenész aktív szerepet vállalt a kormánypárt propagandájában, amit most már pénzügyi támogatások is alátámasztanak.

„Papíron koncertezésre ment a pénz, de valójában kormánypárti nyilatkozatait fizették ki ezzel” – áll az MSZP közleményében. A párt szerint a Szerencsejáték Zrt. hosszú ideig megpróbálta eltitkolni, kik kaptak a bevételeiből, ám bírósági úton kikényszerítették a szerződések nyilvánosságra hozatalát.

A NER kedvenc zenésze?

A szocialisták közlése szerint a Szerencsejáték Zrt. nem csupán Pataky Attilát, hanem több más Fideszhez köthető közszereplőt és vállalkozást is bőkezűen támogatott az elmúlt években. A „Lottónyertesek” kampány célja az, hogy bemutassák, kik részesülnek az állami bevételekből, és mire is megy el az a pénz, amit a magyar állampolgárok szerencsejátékon keresztül befizetnek.

Pataky Attila eddig nem reagált az őt ért vádakra, de közismert, hogy az utóbbi években egyre erőteljesebben képvisel politikai álláspontokat a színpadon is. Az MSZP szerint azonban ez már nem művészi szabadság kérdése, hanem egy „közpénzből finanszírozott kampányeszköz” működésének bizonyítéka.

További részletek és szerződések

A nyilvánosságra hozott anyagok között böngészve több százmillió forint sorsa követhető nyomon, amelyek a közpénzek „kreatív” elosztásáról árulkodnak. Az MSZP külön oldalt is indított, ahol bárki megnézheti, kik a valódi „lottónyertesek”:
👉 lottonyertesek.mszp.hu

Kísért Orbán múltja: Egyetlen dokumentum semmisítette meg a hőstettét

Orbánnak nem sok politikai hőstette volt. Azonban egy a legendáriumokban fent maradt, nos ezt porlasztotta szét Juszt László.

Valamiért a köztudatban úgy maradt meg, hogy Orbán Viktor volt az a bátor ifjú, aki a zord diktatúrával szemben bátran először kiállt: és azt, merte mondani 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén, hogy ruszkik haza, azaz követelte az orosz csapatok kivonását.

Juszt László ezt a mítoszt kergette szét, nem volt itt semmi bátorság sem, csak ez is egy jól ismert Fideszes kommunikációs trükk volt.

Ugyanis már fél éve zajlottak az orosz csapatok kivonulása, mikor leesett a tantusz Orbánnak, hogy ezt követelni kellene…

Azért ez így inkább vicces és nem bátor.

Juszt azt írja, hogy világos legyen: ’89 január 1-től, ’89 június 16-ig – az Orbán beszédig – 5 TV Híradó és egy A HÉT összeállításban tudósítottunk a kivonulásról.

Ezt az oklevelet (amit nyilvánosságra is hozott facebookon) aznap kaptam, amelyiken Orbán “kikergette” a kivonulókat. Mindezt csak a történelmi hűség kedvéért.

A tudósítások nyilván megtekinthetők a TV archívumában. (Ja! És a “tárgyjutalom” egy üres, porcelán pálinkás flaska volt, “Magyar Néphadsereg” felirattal.)

Hát ez az Orbán mítosz is megdőlt. Nem csak az idős, de az ifjú Orbán király is meztelen.

Robbantott az MSZP frakcióvezetője: Tóth Bertalan kitálatlt az „évtized rablásáról”

Az MSZP új podcast műsora, az MSZPod első adásában Dr. Tóth Bertalan frakcióvezető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül történő pénzmozgásokról beszélt részletesen.

A beszélgetés során kiderült: a szocialisták szerint már tíz éve próbálják feltárni azokat a pénzügyi manővereket, amelyek az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe kerültek az MNB-botrány kapcsán.

A felvételben elhangzottak szerint a botrány gyökerei 2010-es évek elejére nyúlnak vissza. Tóth Bertalan emlékeztetett: a devizahitelek forintosítása és a forint mesterséges gyengítése után a jegybank jelentős, 266 milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez az összeg – amely ma már akár a dupláját is érné – nem a költségvetésbe került vissza, hanem különböző alapítványokba csatornázták, állítólag oktatási és képzési célokra.

Az MNB az alapítványokon keresztül állampapírokat vásárolt, amivel visszaforgatta a pénzt a költségvetésbe, ám ezt az Európai Központi Bank problémásnak találta, tiltott állami finanszírozásnak minősítve a megoldást.

A szocialista politikus hangsúlyozta: a kezdeti célok után a rendszer átalakult, és egyre több pénz került olyan magánszemélyekhez, akik Matolcsy György jegybankelnökhöz, illetve családjához, ismerősi köréhez köthetők.

A rendszer átláthatatlanságát bonyolult céghálókkal, magántőkealapokkal biztosították. A 266 milliárdos alapvagyonból az évek során ingatlanokba fektettek, lengyelországi és svájci cégeket vásároltak fel.

Egyik fő befektetésük a lengyel GTC ingatlanfejlesztő társaság volt, amelynek részvényeit jelentős túlárazással szerezték meg. A részvények azóta veszítettek értékükből, így a vagyon jelentős része elolvadt.

Tóth Bertalan szerint a helyzet súlyosságát fokozza, hogy a közpénzjelleg formális elvesztését törvénymódosításokkal biztosították, miközben a jegybankot elvileg felügyelő állami szervek – mint a pénzügyminiszter vagy a felügyelőbizottság – sem tettek érdemi lépéseket a pénzek sorsának követésére.

A podcastban elhangzott: a Matolcsy-vezette jegybank alkalmazottai közül többen az alapítványok kuratóriumában is helyet kaptak, ezzel még szorosabbá vált az intézmény és az alapítványok közötti kapcsolat.

A podcastban felmerült, hogy az alapítványi vagyonból jelentős részek kerültek magántulajdonba: például luxusingatlanok, luxusautók és egyéb nagy értékű vagyontárgyak formájában. Különösen aggasztó, hogy a közel 400–500 milliárd forintos összeg jelentős része nem egyszerűen eltűnt, hanem mára igen nehéz lenne visszaszerezni, mivel a befektetett eszközök értéke csökkent, és a bonyolult céghálók miatt jogilag is körülményes lenne az elszámoltatás.

Tóth Bertalan szerint nem megalapozottak azok a kormányzati védekezések, hogy a jegybank „függetlensége” miatt nem láthattak bele ezekbe a pénzmozgásokba. Mint mondta, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter, illetve a felügyelőbizottság kötelessége lett volna nyomon követni a jegybank gazdálkodását, különösen ilyen nagyságrendű pénzmozgások esetében.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a pénzszivattyúzás következményei messze túlmutatnak a magyar adófizetők veszteségén: a korrupciós helyzet súlyosbodása hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

Mint mondta, a szóban forgó összegekből akár 15 ezer új lakás épülhetett volna, vagy az egészségügyi rendszer, az oktatás és a szociális szféra jelentős mértékben erősödhetett volna.

A beszélgetés zárásaként Tóth Bertalan úgy fogalmazott: az MNB-alapítványok ügye nem lezárt történet, várhatóan újabb részletek is napvilágra kerülhetnek a jövőben.

Nagyobb a baj mint eddig hitték: Újabb fordulat a Rogán ügyben

Rogán Antal amerikai szankciós listáról való levételének kérdése továbbra is politikai és jogi dilemmákat vet fel. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a folyamat nem oldható meg egyetlen telefonhívással Donald Trumpnak, ha az Egyesült Államokban hatalomra kerülne az exelnök. Bár elképzelhető, hogy az új Trump-adminisztráció saját hatáskörben dönthetne a törlésről, ez nem lenne egyszerű procedúra.

Jogilag problémás döntés

Ligeti a Szabad Európának adott interjújában elmondta, hogy a szankciós listára kerülés Rogán esetében egy diplomáciai, nem pedig igazságügyi döntés eredménye volt. „A szankcionálás során nem előzte meg bírósági eljárás, sem olyan garanciális folyamat, amelyben az érintett Rogán Antal valós időben előadhatta volna bizonyítékait” – hangsúlyozta. A jogi igazgató hozzátette: nem közölték vele a terhelő adatokat, mielőtt döntöttek volna az ügyében, ami a szankciók politikai jellegét támasztja alá.

Ha Rogán vitatná az ellene felhozott állításokat, elméletileg lehetősége lenne az Egyesült Államokban pert indítani az amerikai kormány ellen, hogy levetesse magát a listáról. Ligeti szerint azonban ez nem reális forgatókönyv, mivel ilyen precedens eddig nem ismert.

Telefonhívásnál több kell

Az esetleges Trump-kormányzat döntési szabadságát illetően Ligeti Miklós kiemelte: bár elképzelhető, hogy egy új adminisztráció saját hatáskörben dönthetne Rogán törléséről, egy egyszerű telefonhívás erre nem lesz elég.

„Ha az amerikai kormányzat csak Rogán Antal vagyonnyilatkozatának bemutatása alapján törölné a nevét a listáról, az súlyosan kompromittálná az USA-adminisztrációt és a Magnyickij-törvény működőképességét” – figyelmeztetett Ligeti. Ezzel arra utalt, hogy egy ilyen döntés gyengítené az amerikai szankciós rendszer hitelességét.

Súlyos politikai helyzet

Rogán Antal ügye komoly politikai hullámokat vetett, hiszen a magyar miniszter olyanokkal került egy kategóriába, akiket „Szudáni tömeggyilkosokkal” említenek egy lapon – mondta egy másik szakértő, Yaro Patrice. Biden döntése szerinte példátlanul súlyos lépés volt, amely jelentős terhet róhat a magyar–amerikai kapcsolatokra.

Az eset rávilágít arra, hogy a szankciós listák nem csupán jogi, hanem politikai és diplomáciai döntések eredményei is, és a listáról való lekerülés is hasonlóan összetett folyamat. Az amerikai Magnyickij-törvény, amely alapján a szankciók történtek, nem hagy sok teret az érintettek számára a védekezésre – ezzel erősítve az intézkedések súlyosságát, de egyúttal kérdéseket vetve fel az eljárások átláthatóságáról.

Rogán Antal számára a helyzet megoldása nemcsak jogi, hanem diplomáciai kihívás is, amely messze túlmutat egy egyszerű kapcsolatfelvételen az Egyesült Államok új vezetésével.

Előkerült egy dokumentum Orbán múltjából, amiért nagyon drága árat kell fizetnie

Az MSZP képviselője Harangozó Gábor mutatta be az anyagot a sajtónak.

Az RTL híradója készített egy anyagot arról a dokumentumról amit az MSZP-s Harangozó Gábor hozott nyílvánosságra.

A Fidesz 1991-es pártlajpa került elő nemrégiben melyben egy igen pikáns megszólaló értekezik arról, hogy eszmeileg a Fidesz áll hozzá a legközelebb ideológiailag. A megszólaló, akivel az akkori fideszes pártlap nagyinterjút készített nem más, mint Soros György, aki büszkén hirdeti a következőt:

tény, hogy a Soros-alapítványnak köszönhető, hogy ez a tehetséges és fiatal politikusi gárda kinevelődött

Majd Soros György kerek-perec kimondta a Fidesz pártlapjában: Kész pénzzel is támogatni a Fideszt.

Korábban a Magyar Narancs összegyüjtötte, hogy mennyivel is támogatta Soros György a Fideszt eddig:

A Rajk- és a Bibó-szakkollégium, melyekből a Fidesz is kinőtt, összesen 11,8 millió forintot kapott a 80-as évek végén, ami mai értéken számolva nagyjából 231 millió lenne.

A Fidesz maga (még nem pártként) közel 4 millióhoz jutott a Soros Alapítványtól, ami mai értéken majdnem 125 millió. Ebből jutott az országos hálózat kiépítésére is, irodákra, irodaszerekre, berendezésre.

Orbán Viktor 88 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, ’89 augusztusában azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy 10 ezer forintos ösztöndíjat kap havonta közvetlenül az alapítványtól és még 5-10 ezret a szintén Soros-pénzből alapított Századvég című folyóirat szerkesztéséért. Ha összesen 20 ezerrel számolunk, az ma 310 ezer forint lenne.

1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ben kutatási témájaa civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában volt.

Deutsch Tamás szintén Sorosnak köszönhetően járt egy Magyarországon és Angliában működő menedzseriskolába, valamint a University of Tennessee-n.

Kövér László is az alapítvány támogatásával kutatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat.

Németh Zsolt és Szájer József Oxfordban tanult.

Schmidt Mária két társával együtt összesen 1,35 milliót, mai értéken több mint 30 millió forintot kapott egy kutatásra. Egy jeruzsálemi konferenciaútját is az alapítvány fizette, majd az Indiana Universityn is tanulhatott.

A ma szintén tele szájjal sorosozó Kósa Lajos 250 dollárért vehetett részt ’88-ban a dubrovniki nyári egyetemen, ezekből a kurzusokból nőtt ki később a CEU maga.

Fellegi Tamás mai értéken számítva 2,5 milliót kapott arra, hogy a Connecticuti Egyetemen PhD-zzen.

Bába Iván, a második Orbán-kormány külügyi államtitkára mai értéken 3 millióból kutatott, majd ő lett a Kelet-Európa Kutatócsoport vezetője.

Hörcsik Richárd, a Fidesz korábbi frakcióvezető-helyettese ’87 és ’89 között havi 5 ezer forintos (ma nagyjából 105 ezer lenne) ösztöndíjban részesült.

Cséfalvay Zoltán harmadmagával végzett palóckutatást, és portugál konferenciára is utazott, összesen – mai értéken – 4 millióból.

Soros-ösztöndíjas volt a lex CEU-t a minap államfőként szignózó Áder János is, de a támogatás mértéke nem ismert.

Habony Árpád a Soros Alapítvány által hétmillióval megtámogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt.

Nem apanázst kapott, hanem közvetlenül a szervezetnek dolgozott Mikola István, Stumpf István, Sólyom László, Jeszenszky Géza, Chikán Attila.

A CEU-n tanított Illés Géza, és oda járt Kovács Zoltán kormányszóvivő és Kumin Ferenc New York-i főkonzul. Berzétei Ákos külügyi helyettes államtitkár jelenleg is ott tanul.

Az MSZP rájött: Orbánék elkövettek egy végzetes hibát a Vodafone megvásárlásakor

Az állami Vodafone-felvásárlás körülményeinek tisztázására indított, hétfőn kezdődött adatigénylési perben meglepetésre kiderült, hogy az adásvételi dokumentum magyarul nem, csak angolul létezik, ami ütközik a nemzeti vagyonról szóló törvény szigorú szabályaival

– mondta el Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a hétfő esti Egyenes Beszédben. Ez akár semmissé is teheti a Vodafone kisebbségi részének állami megvásárlásáról szóló szerződést.

Tóth Bertalan azért indított adatigénylési pert, mert a kormány nem volt hajlandó kiadni, milyen megfontolás alapján, hogyan költöttek 324 milliárd forintot adófizetői pénzekből a Vodafone magyarországi cégének 49 százalékos tulajdonrészére, miközben annak 51 százalékát a „közpénzből hizlalt NER-cég”, a 4iG vásárolta meg.

Mint mondta, tudni akarta, milyen átvilágítási anyagok készültek a szerződést megelőzően, miért fizettek közpénzből 324 milliárd forintot egy olyan cég 49 százalékos tulajdonrészéért, ami 2020-ban és 2021-ben is veszteséges volt.

Hétfőn fény derült arra is, hogy az adásvételi szerződésnek nincs magyar nyelvű változata, ami több kérdést is felvet, hiszen a vásárlással nemzeti vagyon jött létre, mivel a felvásárlás az adófizetők pénzéből történt.

A nemzeti vagyonról szóló törvény pedig kötelezően előírja a magyar nyelv használatát, az ügylet pedig már több hónapja lezajlott.

Az ezekkel ellentétes módon készült szerződés akár semmis is lehet, ezért a szocialista frakcióvezető már hétfőn megkérdezte a legfőbb ügyészt, kíván-e semmisségi eljárást indítani a Vodafone-szerződéssel kapcsolatban.

Tóth Bertalan hozzátette, a 324 milliárd forintos vételár éppen elég lett volna a teljes pedagógus-béremelésre. Korábban azt is elmondta, a kormány költhette volna ezt a pénzt 10 százalékos nyugdíjemelésre, vagy a 2008 óta nem emelt családi pótlék megduplázására, a GYED megháromszorozására, a rászorulóknak nyújtott gyógyszertámogatások megduplázására, vagy nyújthattak volna belőle 100 ezer családnak, családonként 3,5 millió forintos vissza nem térítendő energetikai korszerűsítési támogatást.

Ezek közül bármelyiket véghez vihette volna a kormány, mégis a soha nem látott mértékű felvásárlás mellett döntöttek.

A szerződés továbbá az alapinfrastruktúra megvásárlását sem tartalmazta, „tehát magának a piacnak a megvásárlásáról volt szó” – foglalta össze a politikus.

A kormányzat célja, hogy még nagyobb szeletet kihasíthasson a kommunikációból az adófizetők pénzéből propagandája terjesztésére.

Arra az ellenvetésre, hogy a norvég, svéd vagy német állam is vásárolt részesedést helyi telekommunikációs cégekből, a szocialista frakcióvezető elmondta, az említett államok a világelsők között vannak az egy főre jutó GDP tekintetében, továbbá többségi és nem kisebbségi részesedéseket vásároltak a szóban forgó cégekben. Magyarországon viszont a kormány úgy költött el 324 milliárd forintot, hogy „amúgy egy magántársaság rendelkezik a cég fölött”.

Az említett államokban továbbá a nyilvánosság helyzete is más: Magyarországgal ellentétben, ott az állam működése is nyilvános, valamint a szerződések is hozzáférhetők és nyilvánosak.

A műsorban szó volt a kormány békepárti határozati javaslatáról is, amelyhez az MSZP módosító indítványt nyújtott be. Ebben a szocialista párt megtartotta a békedokumentum elfogadható részeit, ugyanakkor konszenzust ajánlva a magyar belpolitikában, csatolta hozzá az ENSZ február 24-én elfogadott békepárti nyilatkozatát, amelyet az ENSZ-tagállamok háromnegyedével együtt Magyarország is megszavazott, sőt, előterjesztője volt.

A Fidesz békepártinak titulált nyilatkozatában az ukrajnai háború ügyében az elfogadható elemek mellett szerepelnek elfogadhatatlanok is. Például az, hogy a hazai inflációért csak és kizárólag az ukrajnai háború a felelős, holott számos szakértő, még a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint is a kormány hibás lépései vezettek a brutális magyar inflációhoz. Továbbá az, hogy a határozat-tervezet szerint a nemzeti konzultáció eredménye határozza meg a magyar társadalom többségének a véleményét, miközben azt a magyar lakosság csupán egy kis része küldte vissza.

A Parlament külügyi bizottságának ülésén a kormánypártok azonban a javaslathoz benyújtott összes ellenzéki módosító indítványt leszavazták, így az ENSZ-nyilatkozatot is, zárta gondolatait az MSZP parlamenti frakciójának vezetője.

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Minden eddiginél durvább támadást indítottak a Tisza ellen

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) súlyos megállapításokat tett közzé Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvéd Vezérkar korábbi főnöke kapcsán. A frissen publikált jelentés szerint a volt...

Orbánt megtörte a Pride? – Ujhelyi István szerint megbillent a Fidesz

A szombati Budapest Pride nemcsak a szivárványszínű zászlókról és a szeretet ünnepéről szólt, hanem – Ujhelyi István politikai elemzése szerint – egy komoly fordulópontról...

Kijöttek a legfrissebb számok: Így áll most a Fidesz–Tisza párharc

Megérkeztek a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok, amelyek ismét izgalmas képet rajzolnak a magyar politikai erőviszonyokról. A Závecz Research 1500 fő telefonos megkérdezésén alapuló felmérése szerint...

A kormány is szervezett ma egy kisebb „büszkeségmenetet”

Miközben országszerte zajlik a Budapest Pride rendezvénysorozata, a kormány sem akart kimaradni a „büszkeség” napjából – sajátos módon. Az állam ugyanis szombaton egy alternatív...

Botrány lesz: Havas Henrik Orbán elmeállapotáról írt

Havas Henrik újabb kemény hangvételű bejegyzéssel jelentkezett a közösségi oldalán, ezúttal Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatója kapcsán - szemlézte a 24.hu A miniszterelnök a Voks25 konzultáció...