„Hétfőtől részleges gyárleállások miatt szabadságra küldik a Tungsram érintett dolgozóit, mert a céget megoldhatatlan helyzet elé állították a gazdasági körülmények” – írta a Zalai Hírlap szombati száma a társaság elnök-vezérigazgatójának tájékoztatására hivatkozva.

Jörg Bauer azt mondta, hogy miután az idei első negyedév sem úgy alakult, ahogy tervezték, áprilisban a cég részleges gyárleállásra készül. Ez ahhoz szükséges az elnök-vezérigazgató szavai szerint, hogy a Tungsram „áttervezhesse kapacitásait a vevői igényekhez képest, és meglévő készleteit is eladhassa”.

Hétfőtől ezért egy hétre – a nagykanizsai telephelyen április 22-ig – leáll a termelés. Az érintett munkavállalóknak erre az időre szabadságot adnak ki.

Komjáthi Imre az MSZP elnökhelyettese úgy kommentálta mindezt, hogy:

A Tungsram több mint 3 000 dolgozójára kényszer szabadságolás vár.

A 19. század óta működő emblematikus fényipari vállalatot a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította.

Az elmúlt években folyamatosan apadt a foglalkoztatottak száma, kétévente 1000 ember tűnik el a gyárakból.

Régóta okoz problémát a munkabérek alacsony szintje, két évvel ezelőtt a cafetéria is megszűnt, továbbá hiába vannak műszakpótlékok, ha a kevés megrendelés miatt alig vannak műszakok.

A vállalat dolgozói felhatalmazást adtak a szakszervezeteknek a sztrájkbizottság felállítására, mert a kormánnyal 2019 óta stratégiai partnerségben lévő, magyar tulajdonú cég vezetése egyoldalúan felmondta a kollektív szerződés több pontját is.

A három felmondott pont a három legfontosabb: a felmondási időt, a végkielégítést és csoportos létszámleépítés esetén a vállalatnál dolgozó házastársak védelmét érinti.
A cég ezekkel tudja olcsóbbá tenni a dolgozók kirúgását.

A hatályos jogszabályok értelmében sincs lehetőség sztrájkkal rábírni a munkáltatót hogy elálljon a kollektív szerződés oly módon történő megváltoztatásáról, amely a szakszervezetek szerint sértik a dolgozók érdekeit, hiszen a sztrájktörvény 2010-es módosítása megtiltja, hogy a dolgozók egy kollektív megállapodás megváltoztatása érdekében kezdeményezzenek munkabeszüntetést.

Kirúgás rövidebb felmondási idővel,kevesebb végkielégítéssel, 9 helyett 3 hónapig járó álláskeresési járadékkal. Erre (is) szavaztak a választók

Orbán egyik fő embere a Fidesz agymosó médiapolitikáját kezdte el kritizálni. Már neki is ciki.

Úgy néz ki, hogy Orbánék már a választások előtt tudták hatalmas a baj. Mindezek ellenére kezdtek sosem látott mértékű osztogatásba.

Rettenetesen nyomasztó az oroszok kommunikációja. A szovjet időket idézi ez a fajta erőszakpolitizálás.

Thomas Rabe, az RTL Magyarországot is magában foglaló Bertelsmann vezérigazgatója nyilatkozott a minap a Die Weltnek – szúrta ki a Telex.

Rabe úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az RTL az utolsó olyan televízió, ami nincs függő viszonyban politikai pártokkal.

A Bertelsmann vezetője szerint az RTL részletesen beszámolt az ellenzéket érintő választási kampányról is.

„Nem hagytuk, hogy Orbán Viktor és kormánya megfélemlítsen minket”

– fogalmazott Rabe.

„Orbán Viktornak személyesen is elmondtam korábban, hogy azért jöttünk Magyarországra, hogy Magyarországon maradjunk. Azt hiszem, megértette ezt” – tette hozzá.

Az RTL 1997 óta van jelen nálunk, és az itteni leányvállalat továbbra is nyereséges, mondta Rabe.

Azt gondolom ez a fajta stílus elfogadhatatlan, főleg azután az eredmény után, amit az ellenzéknek hozott.

Az ellenzék korábbi vezetője közösségi oldalán számolt be terveiről.

„A fegyvert nem lábhoz tenni, hanem felemelni kell” – szólított fel a volt miniszterelnök.

A DK elnöke a Facebook-oldalán fejtette ki, hogy a kormány szerinte törvénytelen.

„Ha a politikai rendszer lényege a hatalmon lévők csalása, márpedig ez a helyzet, akkor a kormány törvénytelen.

Mert a választáson a csalás nem a választás napján történik, hanem amíg eljutunk oda” – szögezte le.

Ezek után felsorolta a csalás általa vélt módjait: „egyoldalú választási törvénnyel, megtorló államhatalommal, szélsőségesen aránytalan nyilvánossággal, pénzügyi háttérrel” győzött szerinte a Fidesz.

Végül hangsúlyozta: „Nincs ok tiszteletre, együttműködésre, elfogadásra. Ok csak az elutasításra és a küzdelemre van. A fegyvert nem lábhoz tenni, hanem felemelni kell” – szólított fel posztja végén.

Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy csak május 3-án kell felállnia a parlamentnek, így a kormányalakítást sem fogják elsietni, előreláthatólag május végén kezdheti meg a munkát az ötödik Orbán-kormány.

A miniszterelnök kijelentése szerint „a magyarok előtt álló nagy kérdésekre kell választ adni.”

A Fidesz-KDNP-kormányok esetében ekkora késésről sosem volt szó. 2010-ben az április 11-én és április 25-én tartott választási körök után május 29-én alakult meg a kabinet.

2018-ban az április 8-án tartott választások után az Országgyűlés május 10-én választotta Orbán Viktort miniszterelnökké, a miniszterek kinevezése és eskütétele május 18-án volt.

Arra a kérdésre, hogy változások lesznek-e a miniszteri tárcák összetételét illetően, Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 16 évben minden választás után jelentős átalakítások voltak a kormány szerkezetében és a személyekben.

Az évek során egyértelműen csökkent a miniszteri posztok száma, ez részben az olyan összevonásokkal magyarázható.

Orbán Viktor egyelőre egyetlen nevet említett konkrétan az új kormány megalakítása kapcsán, ez Szijjártó Péteré volt. A külgazdasági és külügyminiszter maradása gyakorlatilag biztosnak látszik ez alapján, ráadásul Szijjártó a választások óta ismételten belevetette magát a munkába.

Szijjártó Péter mellett nagyon valószínűnek tűnik az is, hogy Varga Judit folytathatja a munkát, erre utal az, hogy az igazságügyi miniszter továbbra is a tűzvonalban maradt, és elsőként reagált a hírhedt hetes cikkely élesítésére.

Gyakorlatilag tényként kezelhető Varga Mihály pénzügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter maradása is, akik a legelső Orbán-kormány óta folyamatosan élvezik a miniszterelnök bizalmát, és kirobbanthatatlannak tűnnek a kötelékből.

Ahol változás történhet, az az Emberi Erőforrások Minisztériuma, itt a 2018 óta miniszterként tevékenykedő Kásler Miklós helyére érkezhet egy új jelölt:

a Semmelweis Egyetem jelenlegi rektora, Merkely Béla.

Mi lesz Lázár Jánossal?

Február végén Klasszis Klub vendége volt, arra a kérdésre, hogy vállalna-e szerepet egy új Orbán-kormányban, a volt miniszter azt válaszolta, nincsenek ilyen ambíciói.

Nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nem zárja ki, hogy Lázár János visszatérjen a kormányba.

Így persze felmerül a nagy kérdés: a negyedik Orbán-kormány mely harcostársától vehet el egy miniszteri széket a nagy visszatérő?

Via: Mfor