Elképesztő fordulatokat hozott ez a karácsony a Jobbik politikájában, Vona Gábor már szereti a zsidókat, csak a zsidók nem szeretik őt:(((

Idén először történt meg, hogy a Jobbik hanuka alkalmából jókívánságokat küldött az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetésének, mire Köves Slomó egyházvezető nyílt levélben utasította vissza a Vona levelében foglaltakat. -írja az index

Visszautasító levélre Vona Gábor is írt egy visszavisszautasító levelet. Amit így lehet összefoglalni: Jó eddig zsidóztam, de most már nem és mi a franc bajotok van?

A kedvenc részünk Vona leveléből:

„Ugyanazt az egy Istent imádjuk. Ön is, én is. Én nem vagyok teológus, mint Ön, de biztosan hiszem, hogy a Jóisten most nem azt várja tőlünk, más vallású magyaroktól, hogy ki-ki a maga jól belakott és megszokott lövészárkában hizlalja a sértettségét, hanem hogy túljussunk ezen és építkezni kezdjünk”

Felmerül a kérdés, hogy Vonától 3 évvel ezelőtt vagy Jobbik elnöké választásakor vajon a Jóisten azt vára-e, hogy zsidózón?  Egy kicsit olyan ez, hogy a Jobbik bele vágta a szart a közélet ventilátorába, most meg csodálkozik, hogy árkok vannak és sértettség meg bűz.

A Jobbik egyik kedvenc portálján, a kuruc.info-n még mindig ott virít, csak szigorúan, az árokbetemetés jegyében, mert ugye tudjuk Jóisten most nem azt várja tőlünk, a holokamu rovat.

Valóban baloldali politikát kezdett el folytatni az MSZP, amelynek látszanak a jelei nem csak az MSZP bázisának folyamatos növekedésében, hanem az ügyekben is amelyekhez hozzányúlnak a szocialisták és mostanában nem is rosszul.

Megfizetné az emberek munkáját az MSZP a Fidesszel ellentétben – közölte az MSZP. A szocialisták ezért bejelentettek egy négypontos ígéretcsomagot, amelyben a minimálbér növelését, dupla nyugdíjemelést, rezsicsökkentést és áfacsökkentést ígérnek, amennyiben 2018-ban kormányra kerülnek.

A Pannon Lapok a meghamisított karácsonyi Orbán-interjú miatt több munkatársát elbocsájtotta.

A Veszprémkukac.hu írja, hogy felmondtak, Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének, Hajnal Csillának, a lap felelős szerkesztőjének és Klecska Ernő lapszerkesztőnek. Földesi Gábort a veszprémi Napló digitális menedzserét is elbocsájtják. Az indoklás szerint a lap hitelének rontása és hanyagság miatt kell menniük.

Az egyik érintett kérdésünkre elmondta, hogy fentiek közül három munkatárs azonnali kirúgását meg tudja erősíteni. Munkaügyi perre is mennek.

A szerkesztőket kedden dél és tíz körül hallgatta meg egy tízfős testület, a tulajdonos Mediaworks ragaszkodott ehhez a megoldáshoz. A testület alapvetése az volt, hogy a szerkesztők szabotálták a lapot. A nekünk nyilatkozó munkatárs azonban cáfolta ezt, úgy érzi, provokáció történt. Azt mondta, olyan valaki nyúlt bele a rendszerbe, aki nagyon jól ismerte a lap működését, a gyártás ütemezését és informatikai hátterét. A cikket már abban az állapotában módosították, amikor az előírások szerint sem kell elolvasniuk a szerkesztőknek a lapot. A nyomdába küldés előtti pár percet használhatta ki a hekker. A naplózott fájlok is ezt bizonyítják.

Az már kiderült, hogy kinek a gépén és felhasználónevén jutottak be a rendszerbe. Utóbbi, információink szerint egy szabadságon lévő munkatársé volt.

Úgy tudjuk, a veszprémi lap munkatársainak gépeit elvitték a szerkesztőségből, hogy átvizsgálják azokat.

A kormány 1,6 milliárd forintot lopott el „a rászoruló gyerekek tányérjáról”, amikor december közepén úgy döntöttek, a gyermekétkeztetésre szánt maradványt inkább „csókos önkormányzatok” támogatására, stadionépítésre költik – mondta Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: „az urizáló fideszes elit” 2014-ben „undorító hagyományt teremtett”, amikor az ünnepek előtt a maradványok szétosztásakor a gyermekétkeztetésre szánt összegből 2,6 milliárd forintot vettek vissza. 2015-ben 3,7 milliárd forintot, idén december 22-én pedig 1,6 milliárd forintot „loptak el” megint az éhező, rászoruló gyerekektől – mondta.

Szavai szerint „elloptak még” 1,1 milliárd forintot a szociális kiegészítő pótlékból, miközben – mint mondta – 2008 óta nem kaptak igazi béremelést a szociális ágazatban, valamint a Biztos kezdet gyerekházaktól 31 millió forintot, a rokkantsági ellátásokból pedig 5,7 milliárd forintot.

Bangóné Borbély Ildikó úgy fogalmazott, a magyar társadalom továbbra is az Európai Unió „szegényházához” tartozik, a kormány pedig számtalan intézkedéssel növelte a szegénységben élők számát. Példaként említette az egykulcsos adót, „a munkanélküli juttatások megnyirbálását”, a segélyek csökkentését, a hozzáférés megnehezítését, de – mint mondta – a társadalmi mobilitás felszámolásáért is minden eszközt bevetettek, az oktatási rendszert kivéreztetésével és azzal, hogy a közmunkán kívül más lehetőséget nem nyújtanak a munkaerőpiacról kiszorulóknak.

Hozzátette: ma a leggazdagabb 800 ezer ember vagyona 27-szer nagyobb, mint a legszegényebb 800 ezer magyaré. A Fidesz „elvette az országunkat” és szétosztotta a leggazdagabbak között – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kormány tudatos „fordított újraelosztása” következtében egyre több ember él szegénységben.

Megjegyezte: a kormány a szegénység eltüntetésére két módszert választott, egyrészt nem beszél a róla, másrészt módszertani változtatásokkal érték el, hogy papíron akár 50 százalékkal csökkentsék a rászorulók számát.

Hozzátette: a jövedelmi szegénység 2010-ben 14,1 százalék volt, ez 2015-ben már 14,4 százalék, a 65 év felettiek jövedelmi szegénysége ebben az időszakban 4,9 százalékról 6,8 százalékra nőtt, a dolgozói szegénység pedig körülbelül 50 százalékkal nőtt. A 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben, a 18 év alattiak közül pedig minden harmadik gyerek.

Ezért az MSZP kidolgozta a magyar emberek biztos megélhetésének négy pontját – közölte. Ennek első pontja, hogy mindenkinek legalább nettó 100 ezer forint legyen a minimálbére, és csökkentsék a munkaadókat terhelő járadékokat, javasolják a nyugdíjszámításnál a visszatérést a régi számítási rendszerre, emellett javasolják az energiaárak és az alapvető élelmiszerek fájának csökkentését.

A politikus szerint ha 2018-ban nem történik kormányváltás, akkor tovább szegényedik majd az ország.

Bangóné Borbély Ildikó reagált Novák Katalin államtitkár és Halász János frakciószóvivő keddi szavaira, a családok támogatásáról.

2017 a családok éve lesz – mondta -, csak azt felejtették el hozzátenni, hogy 2016 után 2017 is a fideszes családok éve lesz – jelentette ki, hozzátéve, hogy „az a mérhetetlen korrupció, ami az országban zajlik (.) csak a fideszes családokat gazdagítja” – jelentette ki.

A politikust kérdezték arról is, hogy felmerült, könnyítik a külföldiek munkavállalását, erre a szocialista politikus kifejtette, a legfontosabb, hogy hazahozzák azt a 600 ezer fiatalt, aki azért hagyta el az országot, mert nem látta biztosítottnak a jövőjét.

A december 11-i romániai választások nyomán alakult PSD-ALDE szociálliberális parlamenti többség szerint Klaus Iohannis államfő nem hajlandó elfogadni a választói akaratot és politikai válságba akarja sodorni az országot azzal, hogy nem volt hajlandó kormányalakítási megbízást adni a koalíció miniszterelnök-jelöltjének.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke és Calin Popescu Tariceanu, az ALDE társelnöke keddi közös sajtóértekezletükön úgy vélekedtek, hogy az államfőnek semmi oka nem volt elutasítani a muzulmán vallású Sevil Shhaideh volt regionális fejlesztési miniszter kormányfői kinevezését, szerintük Iohannis azt akarja kierőszakolni, hogy felfüggesszék hivatalából.

Dragnea kifejtette: a jobboldali államfő minden áron meg akarja akadályozni a szociáldemokratákat kormányprogramjuk érvényesítésében. Szerinte Iohannis abban reménykedik, hogy ha a parlament felfüggeszti őt hivatalából, azzal „újraépítheti” magát, vagyis visszanyerheti a választók bizalmát.

A szociálliberális koalíció vezetői azt mondták: szerda estig mérlegelni akarják, hogyan reagáljanak az elnök lépésére. Bár – korábbi nyilatkozataikkal összhangban – kedden is megerősítették, hogy nem riadnak vissza az államfő felfüggesztésétől sem, állításuk szerint nem akarnak erről elhamarkodott, „érzelmi” döntést hozni.

Az államfő keddi bejelentésekor nem adott magyarázatot Shhaideh jelölésének elutasítására: ebből a román média arra következtetett, hogy a muzulmán vallású jelölt szíriai férjével kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályok állnak a háttérben, amelyeket az elnök nem akar részletezni.

Dragnea szerint félő, hogy ha a PSD-ALDE koalíció újabb miniszterelnök-javaslattal áll elő, akkor azt is azonnal besároznák az államfő hívei. „Kiderülne róla, hogy már gyermekkorában terrorista volt” – ironizált a pártelnök.

Tariceanu azt állította: az államfő már a választási eredmények közzétételének másnapján egy magánbeszélgetésben a mérleg nyelvét képező ALDE társelnökeinek tudomására hozta, hogy „totális” háborút akar indítani a PSD ellen, és mindent megtesz, hogy ne kelljen szociáldemokrata kormányfőt jelölnie.

Tariceanu szerint az államfőnek közvetítő szerepet szán az alkotmány, hogy megszervezze a pártok közötti kormányalakítási egyeztetéseket, amikor azok nem tudnak megállapodni. Most viszont egy formálisan is megalakult többségi koalíció miniszterelnök-jelöltjét utasította el, amivel szerinte Iohannis túllépte alkotmányos hatáskörét.

A PSD és az ALDE együttesen a parlamenti mandátumok 54 százalékával rendelkezik. Múlt héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is késznek mutatkozott, hogy a parlamentben megszavazza a Shhaideh-kormány beiktatását, miután az RMDSZ parlamenti együttműködésről állapodott meg a PSD-ALDE koalícióval.

Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden úgy vélekedett, hogy ebben a helyzetben a PSD-ALDE koalíciónak új kormányfő-jelöltet kell nevesítenie. Hogy támogatja-e az RMDSZ a leendő kormány beiktatását, arról csak a miniszterelnök-jelölt személyének függvényében tudnak dönteni – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: nem lát alkotmányos okot az államfő felfüggesztésére, és pártja nem értene egyet azzal, hogy Iohannist a miniszterelnök-jelölt elutasítása miatt felfüggesszék hivatalából.

„Tetszik, nem tetszik, Iohannis elnök nem tett egyebet, mint  ami az alaptörvényben áll” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: az államfő a PSD-ALDE koalíciótól és nem mástól kért újabb javaslatot, így nekik kell a megoldásról tárgyalniuk az államfővel.

A legnagyobb ellenzéki párt az MSZP jól zárta az évet. Egyre erősebb a hangvétel és egyre több a szavazó is.

Ezt alá is támasztja a HVG.hu mai cikke is, melyben az újság a Republikon intézetre hivatkozva az alábbit írja:

Decemberben nőtt az MSZP támogatottsága a teljes népesség és a pártválasztók körében is, a szocialista párt támogatottsága utoljára 2016 júniusában volt ilyen magas – derül ki a Republikon Intézet decemberi felméréséből.

A Republikon felméréséből az derül ki, hogy a teljes népességen belül nőtt az MSZP és a Fidesz támogatottsága is: a megkérdezettek 31 százaléka a kormánypártot, 11 százaléka az MSZP-t támogatja.

A pártválasztókat vizsgálva szintén meghatározó az MSZP erősödése. A szocialista párt támogatottsága 3 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, jelenleg a pártválasztók 18 százaléka szavazna a pártra, ami 2016 júniusa óta a legjobb eredmény, amit az intézet mért.

Mindeközben Tóth Bertalan a szocialisták frakcióvezetője hosszú interjúban ecsetelte a párt terveit.