Tovább nőtt a fertőzöttek és az elhunytak száma Magyarországon.
Folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 4 420 767, közülük 2 584 879-cen már a második oltást is megkapták.
1416 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 795 200-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 82, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 28 970-re emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu.
Forrás: koronavirus.gov.hu
Kabaré, ami Pintér Sándor belügyminiszter bizottsági meghallgatásai körül zajlik. Egyszer már elmaradt a meghallgatás, most az ellenzéki vezetésű népjóléti bizottság előtt maga a miniszter is megjelent, a fideszes bizottsági tagok is, csak aztán történt valami, amitől megint kudarcba fulladt az egész.
Ezúttal is határozatképtelen lett az országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, amelyen a belügyminisztert hallgatták volna meg.
A csütörtöki ülés elején a bizottság határozatképes volt, minden képviselő jelen volt, illetve megjelent a grémium előtt Pintér Sándor belügyminiszter is.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azonban az ülés elején arra kérte Korózs Lajost (MSZP), hogy adja át a bizottság elnöki tisztét a meghallgatás idejére, mert szerinte a baloldali politikus méltatlan az ülés levezetésére.
A képviselő szerint, azzal, hogy Korózs Lajos „kamuvideót” gyárt, az ellenzék pedig határozati javaslatot nyújt be a keleti vakcinák ellen, az „emberek életével játszik”, így „méltatlan arra a bizottsági ülésre, ahol Pintér Sándort hallgatják meg”.
A fideszes képviselő ezt nem ügyrendi javaslatként tette, ezért Korózs Lajos nem vette figyelembe a kérést, mire a kormánypárti képviselők elhagyták a termet, így a bizottság határozatképtelenné vált.
Korózs Lajos azt mondta, nagyon sajnálja, hogy a kormánypárti képviselők „cirkuszt csinálnak a bizottsági ülésből”. Amikor fontosnak tartják, akkor itt vannak, ám amikor számukra kellemetlen témát kell tárgyalni, meghiúsítják a bizottság munkáját – fogalmazott az elnök.
Ez már a második olyan bizottsági ülés lett volna, ahol a belügyminisztert hallgatták volna meg. Legutóbb – három hete – szintén határozatképtelenség miatt volt kénytelen Korózs Lajos berekeszteni a grémium ülését: akkor sem Pintér Sándor, sem a Fidesz–KDNP képviselői nem jelentek meg.
Forrás: MTI
Kedden ismét ülésezett a hat ellenzéki párt elnöke és társelnöke. Az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatos egyeztetéseket folytattak a pártok az előválasztás kulcskérdéseiről, most pedig a kirakós utolsó darabja is a helyére került.
Az elnökök ugyanis úgy döntöttek, hogy lehetővé teszik az előválasztáson mind a személyes, mind az online regisztrációt és szavazást.
Így, hogy az utolsó nagy kérdésre is megszületett a válasz, még biztosabban állunk ki az előválasztás intézménye és a kormányváltás ügye mellett.
Bár a Fidesz a választási rendszer folyamatos átalakításával gyakorlatilag minden erejével a demokratikus versenyt ássa alá, a kormányváltásra szövetkezett hat párt ezt visszahozza a választók életébe az idén ősszel tartandó előválasztáson.
Tudjuk, hogy a kormány nem fogja megkönnyíteni a dolgunkat, de megfogadtuk: mindent megteszünk azért, hogy az előválasztást sikeresen megtartsuk, és az ellenzéki választók elmondhassák a véleményüket – hiszen az előválasztás a demokrácia ünnepe is.
Az előválasztás legfontosabb részletei tehát az alábbiak:
– A 2021. évi előválasztás első fordulójára 2021. szeptember 18-26. között, második fordulójára október 4-10. között kerül sor.
– A miniszterelnök-jelölt kiválasztása esetében kétfordulós lesz a választás, a második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott három jelölt jut tovább. A választókerületi jelöltek esetében az első forduló időpontjában egyfordulós szavazás fog dönteni.
– Ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson az előválasztáson, július 26. után kell jeleznie indulási szándékát, valamint augusztus 23. és szeptember 6. között meg kell szereznie a megfelelő számú ajánlást (ez a miniszterelnök-jelölt esetében országosan 20.000 ajánlást, egyéni jelöltek esetében 400 helyi ajánlást jelent).
– Az előválasztáson azok a 17 évesek is részt vehetnek, akik a 2022-es országgyűlési választásokig betöltik a 18. életévüket.
– Az előválasztáson az vehet részt jelöltként, aki a jelentkezéssel egy időben nyilatkozik arról, hogy Parlamentbe kerülés esetén melyik párt frakciójához fog csatlakozni a hat közül (illetve a kiválasztott frakciók is megadják a jelöltnek a befogadó nyilatkozatot).
– Lehetőség lesz mind online, mind személyesen a választóknak előregisztrálni és szavazni az előválasztáson.
Ma, az ápolók nemzetközi napján világszerte ünneplik őket és köszönetet mondanak nekik áldozatos munkájukért.
Orbán Viktor kormányától azonban csak megalázóan alacsony fizetést kapnak, kényszerszerződést írattak velük alá, lehallgatják őket – amihez a hozzájárulásuk sem kell –, és nem fizetik ki a Covid-osztályon dolgozó ápolóknak a megígért pluszjuttatást.
A Párbeszéd ezt nem hagyja: továbbra is küzdünk azért, hogy az egészségügyben dolgozók megkapják a nekik járó anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülést.
Orbán Viktor és kormánya évek óta semmit sem tesz az ápolókért, amit jól mutat, hogy a hivatalos bértábla szerint egy 10 éve(!) a szakmában dolgozó, diplomával nem rendelkező ápoló havi 140 ezer forintot keres, egy 10 éve dolgozó diplomás ápoló pedig 200 ezer forintot.
A 30 éve dolgozók esetében ez havi kb. 170 ezer és 280 ezer forint. Ezt tetézi, hogy több helyen, így a Margit Kórházban sem fizetik ki a Covid-osztályokon dolgozó ápolóknak a megígért pluszjuttatást, holott sokszor a saját egészségüket, sőt, az életüket kockáztatják értünk most, a járvány közepén.
A kormány emellett idén februárban olyan szerződésmódosítást kényszerített az ápolókra, amely után több ezer kórházi dolgozó mondott fel. Azok maradtak, akik a leginkább kiszolgáltatott helyzetben vannak: gyermeküket egyedül nevelő anyák, idősebb dolgozók. A felmondott ápolók egy fillér végkielégítést sem kaptak – sok esetben a több évtizedes munkaviszony után. A kormány nemrég pedig azt is közölte, hogy lehallgatja az ápolókat, belenéz az e-mailjeikbe, és még csak engedélyt sem kér tőlük ehhez.
A Párbeszéd számtalanszor benyújtotta az ápolók azonnali, 50%-os béremeléséről szóló javaslatát, ami könnyen kigazdálkodható a költségvetésből, de a Fidesz minden alkalommal elutasította azt. A jogszerűtlen lehallgatás ellen is fellépünk: az Alkotmánybírósághoz fordulunk, és tovább küzdünk azért, hogy a Covid-osztályon dolgozók megkapják a nekik járó pluszjuttatásokat.
Legkésőbb a kormányváltás után igazságot teszünk, megadjuk az egészségügyben dolgozóknak a nekik járó anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülést. Az Orbán-kormány a járványkezelésben megbukott, és az, hogy a teljesen kivéreztetett és leharcolt magyar egészségügyi rendszer nem omlott össze, kizárólag az ott dolgozók hősies és áldozatos munkájának köszönhető.
A kormánynak ismét sikerült félretájékoztatnia az embereket:
Szijjártó Péter a múlt héten úgy nyilatkozott a Horvátországba való utazással kapcsolatban:
“Megállapodtunk arról, hogy kölcsönösen elfogadjuk az egymás által kiállított oltási igazolványokat, és mindazok, akik oltási igazolvánnyal rendelkeznek, szabadon közlekedhetnek a két ország között.”
Ehhez képest a konzulátus honlapján az áll: “A beutazónak fel kell mutatnia a védettséget igazoló plasztikkártyát és a papíralapú oltási igazolványát, amelyen mindkét oltási dátum szerepel.
A beutazás akkor lehetséges, ha a második oltást követően eltelt 14 nap.”
A DK szerint Szijjártó félretájékoztatta a magyarokat, kevésbé finoman szólva hazudott.
A külügyminiszternek vagy halvány lila gőze sincs arról, hogy milyen egyezményben állapodtak meg Horvátországgal, vagy tudatosan ferdítette a helyzetet, nehogy kiderüljön, hogy az orbáni igazolvány csak jégkaparásra jó.
Mi, európai magyarok követeljük a helyzet tisztázását, és azt, hogy a haszontalan plasztik helyett egy használható, informatív igazolványt adjanak a magyaroknak is.
“Mi leszünk az a párt, ami elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon.” – Orbán Viktor, 2019 szeptember 29., Fidesz-kongresszus.
Ez is csak az egyik a miniszterelnök ordas nagy hazugságai közül, ugyanis a KSH és az Eurostat számításai alapján 2017 és 2019 között egyre nagyobb mértékben mélyült a szegénység Magyarországon.
A legújabb adatok szerint 2019-ben átlagosan 67.050 forintból kellett megélniük a nélkülözőknek. Az ő jövedelmük évről évre egyre messzebb kerül a szegénységi küszöbtől és ez is azt támasztja alá, hogy a Fidesz kormányzása alatt a szegények még szegényebbek lesznek.
A legtragikusabb pedig az, hogy ez a statisztika még a válság előtti állapotokat mutatja be.
A kormány semmit sem tesz a szegénység felszámolásáért, pedig rengeteg családnak, nyugdíjasnak és dolgozónak okoz egyre nagyobb kihívást megélhetésük biztosítása.
Az MSZP “Kormányváltást, Korszakváltást” című előválasztási programjának ezért hangsúlyos eleme a tömeges megélhetési válság felszámolása.
Az MSZP azt akarja, hogy a 13 éve változatlan családi pótlék összege emelkedjen a duplájára, valamint a GYES és a GYET összege radikálisan növekedjen és az összes családtámogatási juttatás értékállósága törvényben legyen biztosítva!
Továbbá a gyermekek utáni adókedvezmény, a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye, illetve a 25 évnél fiatalabbak, és az első házasok kedvezménye megtartása mellett az alacsony jövedelmű, adókedvezményre jogosult családoknak kiegészítő családi pótlékot is kell juttatni.
Mindezek mellett pedig 2022-ben, a kormányváltás után adómentessé tesszük a minimálbért és igazságossá tesszük mind a nyugdíjemelés kiszámítását, mind a nyugdíjemelés elosztását.
Meg kell szüntetni az időskori szegénységet és fel kell zárkóztatni az alacsony nyugdíjakat. A 28.500 forintos nyugdíjminimumot ezért fel kell emelni a minimálbér 50%-ára!
Meddig tart az AstraZeneca oltás nyújtotta védelem? Mennyire hatásos? Véd-e a koronavírus mutánsoktól? 4 hét vagy 12 hét múlva érdemes beadatni a második adagot?
Már az első adag AstraZeneca is nyújt védelmet
A Covid-19 elleni AstraZeneca, új néven Vaxzevria® védőoltás két különálló adagból áll. Egy skóciai vizsgálat alapján már az első adag felvétele is védelmet nyújt, és a védelem elsősorban a Covid-19 súlyos lefolyású formájával szemben jelentős. Ha valaki megkapta az első AstraZeneca oltását (a másodikat még nem), akkor az első adag felvétele után 4 héttel már 85 %-os hatékonysággal védett attól, hogy Covid-19 miatt kórházba kerüljön.
A védettség a Vaxzevria® első dózisát követően körülbelül 3 héttel alakul ki, noha a második adag beadását követő 15 napig a védettség nem éri el a hivatalosan közölt hatékonysági szintet. Az AstraZeneca vakcinája esetén a hivatalos hatékonysági érték, két, egymás után 3-23 héttel bekövetkező oltást követően 62,6 %.
Érdemes 12 hetet várni a két oltás között
Az AstraZeneca vakcina alkalmazási előírásában az szerepel, hogy a második adagot 4-12 héttel az első adagot követően kell beadni. Vagyis, szakmai szempontból éppen úgy elfogadható a 4 hét elteltével kijelölt második oltási időpont, mint a 12 hét elteltével kijelölt.
Ugyanakkor, több vizsgálati eredmény arra mutat rá, hogy megéri többet várni a két oltás között. Ha kivárják a két AstraZeneca vakcina-adag beadása között a 12 hetet, akkor jelentősen növelhető a vakcináció hatékonysága, és az 81 %-osnak adódik, míg a 6 hét várakozás utáni újraoltással „csak” 55 %-os hatékonyságot tapasztalnak.
Meddig véd az AstraZeneca?
Az AstraZeneca oltással elérhető védettség időtartama egyelőre ismeretlen. Ez nem meglepő, hiszen valamennyi vakcina esetén ez a helyzet; a hosszú távú vizsgálati eredmények még nem állnak rendelkezésre.
A brit variánstól véd, az indiaitól védhet, a dél-afrikaival szemben alig hat
Az AstraZeneca vakcinája hasonló hatékonyságúnak bizonyul a brit mutánssal szemben, mint az „eredeti” (vuhani) SARS-CoV-2 koronavírussal szemben.
Ezzel szemben a New England Journal of Medicine szakmai folyóiratban közölt eredmények aggodalomra adtak okot. Arról számolnak be, hogy a dél-afrikai koronavírus-mutánssal szemben mindössze 10,4 %-os hatékonyságú védelmet igazoltak az AstraZeneca védőoltás esetén. Vagyis, az AstraZeneca alig véd jobban, mint egy placebo-oltás, ha a dél-afrikai mutánsról van szó.
Jelenleg Indiában foglalkoznak intenzíven azzal, hogy mennyire véd az AstraZeneca oltása a pusztító, indiai mutánssal szemben. Ez azért is lényeges, mert Indiában vakcinációra döntően Covishield vakcinát használnak, ami az AstraZeneca licence alapján Indiában gyártott oltóanyag, tehát gyakorlatilag megegyező az AstraZeneca vakcinával. Úgy tűnik, hogy a Covishield/AstraZeneca oltóanyag hatékony az indiai mutánssal szemben, noha pontos számadatok a védelem mértékét illetően még nincsenek.
Forrás: Egészségkalauz.hu
A DK miniszterelnök-jelöltje szerint bebizonyosodott, hogy az Európai Unió nem fog támogatást adni azoknak a magyar egyetemeknek, amelyeket magánalapítványok működtetése alá kerültek.
Dobrev sajtótájékoztatóján azt mondta: ez a döntés nem meglepő, hiszen, ahogy fogalmazott, „az Európai Bizottság soha nem támogatott európai közpénzből magánegyetemeket.”
„A magyar egyetemek elveszítették közvagyon jellegüket” – véli Dovrev Klára.
A miniszterelnök-jelölt hangsúlyozta: „a kormányváltás után vissza fogjuk venni az összes egyetemünket a Fidesztől, ezek után pedig ismét jogosultak lesznek arra, hogy uniós forrásokat nyerjenek el.”
Forrás: ATV
Folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 4 346 089, közülük 2 530 147 személy már a második oltását is megkapta.
493 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 792 879-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 99, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 28 792-re emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu.
A gyógyultak száma folyamatosan nő, ez jelenleg 583 802, míg az aktív fertőzötteké 180 285-re csökkent. 3282 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 379-en vannak lélegeztetőgépen. Már több mint 4,9 millióan regisztráltak oltásra, 80%-uk meg is kapta azt. A regisztrált 16-18 évesek szerdáig foglalhatnak időpontot az oltásra, amely e hét csütörtök és jövő hét kedd között lesz Pfizer-vakcinával.
A 18 év feletti regisztráltak jelenleg Sinopharm-, AstraZeneca- és Szputnyik oltásokat tudnak az interneten foglalni. A háziorvosok Sinopharm-, Janssen- és Moderna-vakcinákkal tudják folytatni az oltást. Ma újabb vakcinaszállítmányok érkeznek.
Forrás: Blikk / koronavirus.gov.hu
Csúnyán elszabadultak az árak – Régóta nem volt ekkora drágulás: megérkeztek az elkeserítő számok…
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen, de azért az élelmiszerek árai is emelkedtek. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Márciusban még 3,7 százalékos volt az infláció. Utoljára 2012 decemberében volt 5 százalék az infláció. Elemzők 4,9 százalékos inflációt vártak áprilisra.
A járműüzemanyagok ára 39,2 százalékkal magasabb lett, annak ellenére is, hogy az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal mérséklődött. A dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a termékcsoport árának 3,7 százalékos növekedését eredményezte márciushoz viszonyítva és 20,1 százalékkal emelte egy év alatt. A szeszesitalok 3,0 százalékos áremelkedésével együtt a termékcsoport árszintje 12,2 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisinál.
A maginfláció 3,1 százalékos volt, de ez éppen áprilistól a KSH új módszertana szerint nem tartalmazza a szeszesitalok és dohánytermékek árváltozását, ezzel a korábbi 73 százalék helyett a teljes fogyasztói kosár 63 százalékát fedi le. A márciusi maginfláció 3,9 százalékos volt.
Az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal emelkedett, a drágulás üteme tovább csökkent a márciusi 2,7 százalékról, amiben az egy évvel korábbi 8,7 százalékos magas bázisnak is szerepe lehetett. Ezen belül azonban
az étolaj ára 22,8 százalékkal
a büféáruké 7,8
a rizsé 7,7
a margariné 7,5
a liszté 7,4
a száraztésztáé 6,8
százalékkal nőtt.
A friss gyümölcsök éves áremelkedése a márciusi 12,3 százalékról 6,5 százalékosra fékeződött. A sertéshús ára 6,9 százalékkal, a párizsi és kolbász ára 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent.
A tartós fogyasztási cikkekért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 10,4 százalékkal drágultak, ami mérsékeltebb növekedés az előző havi 11,4 százalékosnál. A ruházati termékek 0,2 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly áprilisban.
A szolgáltatások éves áremelkedése a márciusi 1,3 százalékosról 2,0 százalékosra nőtt. A postai szolgáltatások továbbra is 7,0 százalékkal voltak drágábbak az egy évvel korábbinál, a telefon és internet szolgáltatási tarifák 3,0 százalékkal csökkentek.
Forrás: Blikk
