Vagy kommunikációs hiba, vagy szándékosan, de Novák Katalin az oktatás fontosságáról és az iskolák elhanyagolását nevezte a legvégzetesebb hibának az ENSZ közgyülésén, miközben Magyarországon éppen az Orbán-kormány hibájából és felelőtlen kormányzása miatt hever romokban az oktatás.

Az államfő, az ENSZ Közgyűlés ülésén részt vevő magyar delegáció vezetőjeként is, üzenetként fogalmazta meg, hogy együtt kell dolgozni a béke útjának keresésén a világ valamennyi konfliktus sújtotta térségében, mert béke híján növekszik fenyegetettség, fokozódik a fegyverkezési verseny, valamint megszakadnak a nemzetközi kapcsolatok, írja az MTI. Novák Katalin kiemelte az oktatást is.

Ha a családokat tönkreteszik, az iskolákat elhanyagolják,

egyházat pedig lejáratják, akkor elveszítjük életünk és az emberiség erkölcsi horgonyát, és ez végzetes hiba.

Novák Katalin hozzászólásában Magyarország fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét azzal támasztotta alá, hogy a 2023-as globális fenntartható fejlődési rangsorban Magyarország a 22. helyen szerepel 166 ország között.

Hogy Magyarországon milyen helyzetben vannak az iskolák, arról az RTL Híradója forgatott nemrég anyagot a Pedagógusok Szakszervezetének közleménye alapján, amely szerint legalább 20 ezer tanár hiányzik a magyar oktatásból.

Az Európai Unió legújabb vagyonfelmérési adatai a magyar háztartások számára semmiképpen sem hoztak jó híreket.

A portfolio.hu által közölt jelentés szerint a magyar háztartások nettó vagyona 2021-ben mindössze 40 millió forint átlagosan, és csak a lett és litván háztartásokat sikerült megelőzni ebben a tekintetben.

Az eredmény nem csak riasztó, de az Orbán kormány hibás gazdaságpolitikájának egyenes következménye is lehet.

Az Orbán kormány az elmúlt években számos olyan gazdaságpolitikai lépést tett, amely a szociális egyenlőtlenségeket növelte, és az átlagember jólétét nem szolgálta.

Az adópolitika és a közkiadások terén végrehajtott intézkedések gyakran azokat a társadalmi rétegeket segítették, amelyek már eleve jómódúak voltak, miközben az átlagos és alacsony jövedelmű háztartásokra kevesebb forrás jutott.

A kormány az utóbbi években kiemelten támogatta azokat a gazdasági ágazatokat, amelyek rövid távon ugyan növekedést generálhattak, de hosszú távon nem feltétlenül segítették a társadalom széles rétegeit.

Például az autóipar és a turizmus fejlesztése helyett az oktatás és az egészségügy kapott volna szükség volna nagyobb hangsúlyra, hogy az átlagember életkörülményei javuljanak.

Az Orbán kormány által eszközölt beruházások gyakran a jelenlegi politikai célkitűzéseknek szolgáltak, anélkül, hogy megfelelően befektettek volna a jövőbe. Infrastruktúra és humán erőforrás fejlesztés helyett a kormány gyakran olyan projekteket finanszírozott, amelyek nem biztosítottak fenntartható jövőt.

A mostani lesújtó eredmények egy újabb figyelmeztető jelnek tekinthetők, hogy változtatni kell az eddigi gazdaságpolitikai gyakorlaton.

A magyar háztartások jelenlegi helyzete egy olyan probléma, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, és az államnak intézkednie kell, ha nem akarja, hogy az emberek még mélyebbre süllyedjenek a szegénységben.

A politikai döntéshozóknak és az állampolgároknak egyaránt ébernek kell lenniük, és olyan gazdaságpolitikai alternatívákat kell keresni, amelyek valóban mindenki számára lehetőséget teremtenek a fejlődésre.

Egy gazdag és virágzó ország építése nem egyik napról a másikra valósítható meg, de a helyes lépésekkel és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló, átgondolt politikákkal ez elérhető. A mostani adatok minden magyar számára azt üzenik, hogy az idő drágán múlik, és a változásra van szükség.

A kormány elhibázott gazdaságpolitikájáról, az inflációs helyzetről, valamint a felesleges kormányzati beruházásokról is beszélt Vajda Zoltán, a parlament Költségvetési Bizottságának MSZP-s elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A kormány sok jelzővel illette már az inflációt annak takargatására, hogy valójában a pénzromlásnak ők az okozói. Európa egészében a nálunk mért infláció negyede, illetve harmada, de még a régióban is csak fele akkora a pénzromlás mértéke.

A kormány azt ígérte, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az infláció, ennek a teljesülése reális, „de miért egyszámjegyű a cél?” – tette fel a kérdést Vajda Zoltán.

A Költségvetési Bizottság MSZP-s elnöke elmondta, hogy az ideális infláció az 2-3, esetleg 4 százalékos, de a kormány még a jövő évre vonatkozóan is ennél magasabb inflációval tervez.

Magyarországon a stagfláció jeleit tapasztalhatjuk, amely az egyik legnehezebb közgazdasági helyzet, ami ki tud alakulni egy országban.

Hazánkban negyedik negyedéve recesszió van és magas az infláció, ebből kikerülni valóban nagyon nehéz.

Mindennek az alapja a bizalom, a kormány pedig elbizakodottá vált. „Csak az elmúlt néhány hónapban legalább három olyan tételt látok, amely biztos, hogy a piaci bizalom ellen hat” – érvelt Vajda Zoltán.

Amikor a piaci szereplők azt látják, hogy nem ideális dolgokra költik az adófizetők pénzét, az nem segíti elő a bizalom kialakulását. Ilyen megkérdőjelezhető tétel, a repülőtér tervezett megvásárlása, a Vodafone felvásárlása, illetve Budapesten, a Bosnyák tér melletti félkész beruházási projekt átvétele.

Ez a három projekt összeadva nagyjából 2500 milliárd forintos tételt jelent. „Ez azt jelenti, hogy minden magyar ember – az újszülöttől az aggastyánig – negyedmillió forintot költött olyanra, aminek nincsen értelme” – érzékeltette az összeg nagyságát Vajda Zoltán.

Dubajban található a világ legmagasabb épülete, a Burj Khalifa, ami egy közel egy kilométer magas épület. Ennek a bekerülési költsége 1,5 milliárd dollár volt, ami a Bosnyák téren létrejövő beruházás picivel több, mint kétszerese, ezért okkal feltételezhető a súlyos túlárazás.

„A piaci szereplők felé ez egy rossz üzenet, hogy ilyenekre költik az adófizetők pénzét. A hiány pedig kapásból ennyivel alacsonyabb lehetne” – összegzett Vajda Zoltán.

Felelőtlen, sőt életveszélyes lépésre készül az Orbán-kormány az egyre súlyosabb hazai szakemberhiány miatt – írja a Demokratikus Koalíció

A párt szerint Orbánék legújabb tervezete szerint olyan, speciális tudást és óvatosságot igénylő munkakörökben is lehetne szakképesítés nélkül dolgozni, mint a gyógyszergyártás, az ipari villanyszerelés és gépkezelés, vagy az elektromos eszközök javítása.

Az Árnyékkormány szerint az európai minimálbér bevezetésével és a magyar tulajdonú, magyar munkahelyeket teremtő kis- és közepes vállalkozások támogatásával lehetne megszüntetni a magyar gazdaság munkaerőhiányát.

Amíg az Orbán-kormány külföldi vendégmunkásokat hoz az országba, addig az Árnyékkormány szerint inkább a magyar dolgozóknak és szakembereknek kell ugyanazért a munkáért ugyanakkora fizetést adni, mint az Európai Unió más országaiban.

Mint fogalmaznak: A Dobrev Klára vezette szociáldemokrata Árnyékkormány ezért arra készül, hogy a kormányváltás után bevezesse az európai minimálbért és letörje az orbáni inflációt, hogy ne az árak, hanem a bérek és a nyugdíjak emelkedjenek.

Tudjuk, ez lassan már minket is untat. Mégis szeretnék jelezni, hogy Kele Jánosnak nem lesz igaza attól, mert állításait csökkenő színvonallal és növekvő elánnal ismétli – írja az LMP.

Nem igazán értjük a heves érzelmi reakciót a Momentum elnökségi tagjának arra, hogy jeleztük, hogy nem biztos a leghitelesebb NER-ügynök keresésben az, aki 2020-ig az Orbán-kormányban vezető közigazgatási pozíciót töltött be, és aki ezzel büszkélkedik a jelenleg is élő közösségi oldalain.

Nem fogjuk itt megidézni a Momentum számos megszólalását arról, hogy a közigazgatásból, hogy rúgott ki mindenkit a Fidesz, aki nem mutatott politikai hűséget.

Arról, hogy szerinte ezt fölvetni, sérti az összes magyar közigazgatási dolgozót a klasszikus vicc jut eszünkbe, amikor a kis Zoltán meggyilkolja a szüleit, majd azért kér enyhítést, mert árva.

Napok óta mondjuk, hogy vannak érdemi vitáink a Momentummal. Érdemes lenne azokkal foglalkozni. Tegnap Cseh Katalin jelezte, hogy álláspontjuk szerint a külügyi kérdéseknél meg kell vonni az egyhangúságot Orbán Viktor miatt.

Ezzel nem értünk egyet. Gelencsér Ferenc korábban elmondta, hogy több akkumulátorgyár kell Magyarországra. Illetve továbbra sem válaszoltak arra az egyszerű kérdésre, hogy egyetértenek-e a végrehajtói kar államosításával.

Szerintünk ezek a lényegi kérdések. Beszéljünk erről, mi erre szerződtünk – írja Ungár Péter pártja.

Ismerik a klasszikus viccet arról, hogy Süni mostantól velünk fog lakni? Nos ha nem érdemes egy keresést megejteni, ugyanis nagyjából meg is világítaná mindazt az elmebajt amit sikerült egy mondatba beleerőszakolnia Orbán egyik fő propagandistájának.

Szóval van ez a Szánthó Miklós nevű kollega, aki a Fideszes Alapjogokért Központ főigazgatója, amely a nevével ellentétben nem egy komoly kutatóintézet, sokkal inkább kiszervezett agitprop osztályaként működik a pártnak.

Na szerinte:

A Nyugat részei vagyunk, csak mi megmaradtunk normálisnak 

majd hogy a normalitását hangsúlyozza hozzátette:

magyar jobboldal kiáll az „Isten, haza, család” értékei mellett, és bízik abban, hogy vissza fog térni Donald Trump, aki megteremtheti a békét Ukrajnában.

Normális nem? De ha ez nem bizonyítaná hogy a magyar jobboldal tényleg a normalitás talaján áll, hát ezután közvetlenül jött ki a hír:

Orbán új főispánokat nevezett ki

A lényeg, hogy ti normálisak vagytok, mindenki más helikopáter. Ja és igen, süni mától velünk lakik.

A kormány 22 hónapra kötött szerződést a miniszterelnök angol nyelvű weboldalának üzemeltetésére, több mint 74 millió forint értékben, közpénzből.

Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő, most közösségi médiában azt állítja, hogy a weboldal valójában csak 2022 áprilisáig frissült, azóta nem történt vele semmi.

Jelenleg a weboldal sem létezik, helyette az eredeti miniszterelnöki honlapra irányít.

Hadházy szerint a korábbi tartalmak archívumából is bebizonyítható, hogy az oldal csupán 13 hónapon át volt aktív, nem pedig a szerződésben vállalt 22 hónapon keresztül.

Emellett feljelentést is tett, megjegyezve, hogy az üzemeltetési költség „irreálisan magas, sokszorosan túlárazott”, és még a legliberálisabb becslések szerint sem kellett volna többnek lennie 15-20 millió forintnál.

Az eredeti bejegyzés itt tekinthető meg:

A Szabad Európa egy interjút készített Tóth Bettinával, akit elsősorban az X-faktor műsorból ismerhet a nagyközönség.

Az énekes néhány évvel az X-faktor után a politikai színtér felé fordult, és a Fidesz egyik közismert szóvivőjévé vált a TikTok platformon.

Később kilépett a párt ifjúsági szervezetéből, és azóta folyamatosan nyilatkozik a politikáról.

A Szabad Európa korábban részleteket közölt Tóth Bettinás interjújából, de most a teljes beszélgetést vágatlanul közzétették a YouTube-on.

Az interjú fő témája a Megafon és a Fidesz közötti láthatatlan harc volt, melynek célja az internet meghódítása.

Tóth Bettina szerint a helyzet érdekes, mivel a baloldalon sok kreatív ember található, míg a Fidesznél ennek hiánya tapasztalható. Ő úgy véli, hogy a kormánypárt erőssége inkább az egységes kommunikációban rejlik.

Tóth elmondja, hogy a Fidesz csak azokon a közösségi médiaplatformokon tud eredményeket elérni, ahol fizetett hirdetéseket lehet közzétenni. A TikTok-on például nem lehet politikai hirdetéseket megjeleníteni, így ott a kormánypárti közszereplőket senki sem figyeli.

Az ellenzéknek azonban nagyon figyelnie kell, mivel Tóth Bettina szerint a Fidesz tervezi kreativitását kipótolni. A Fideszhez közelálló közszereplők bevallották, hogy embereket szereztek a Momentumból.

Tóth arra is felhívja a figyelmet, hogy ne nevezzük a céget, amely leszerződtette a Momentum tagjait (amely valójában egy alapítvány), Fidesznek, hanem Fidesz-közelinek. Egyes ismeretlen önkormányzati képviselőket és egy Momentumhoz tartozó nőt is áthoztak a Megafontól.

Összességében a baloldali kreativitás valószínűleg megjelenik a Fidesznél. Mint ismeretes, sokan hajlandók pénzért tartalmat létrehozni, és lehet, hogy vállalják, hogy a Fidesz támogatásával dolgoznak, vagy éppen nem teszik közzé ezt az információt.

Tóth azt is megjegyzi, hogy vannak olyan véleményvezérek, akik nem hozzák nyilvánosságra, hogy Megafonhoz vagy a Fideszhez tartoznak. Ezzel arra utal, hogy a közvélemény ellenzéki véleményvezéreknek tekinti őket, de valójában a Fidesz támogatja őket. Az ilyen titkos kapcsolatok részleteiről Tóth nem nyilatkozott.

Az utóbbi időkben Magyarországon a közlekedés irányítása komoly problémákba ütközött. Vitézy Dávid, korábbi BKK-vezérigazgató és egykori közlekedési államtitkár, a G7 podcastjában beszélt arról, hogy mióta Lázár János átvette a közlekedésért felelős miniszteri tisztséget 2022 decemberében, a szektorban kaotikus állapotok uralkodnak.

Szakemberhiány és a Vasútfejlesztési Projektek

Vitézy hangsúlyozta, hogy a magyar szakemberek egyre inkább távoznak a közlekedési ágazatból, és Európa más országaiban vállalnak munkát. Mivel a kontinensen számos nagyszabású vasútfejlesztési projekt indult, ezek felszívják a magyar szakembereket. „A tíz legjobb, vasútfejlesztéssel foglalkozó kollégából kilenc a magyar állam kötelékéből távozott,” mondta.

Intézmények Megszüntetése és Politikai Válaszok

Vitézy felidézte, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt., amelyek eddig az agglomerációs vasúti projektek előkészítéséért feleltek, megszüntek. Egyben kritizálta a politikai odaszólogatásokat is, amelyek a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasúti vonal felújítása körül alakultak ki. „Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot,” mondta Vitézy, utalva a közlekedési miniszter korábbi kijelentésére.

Központosítás vs. Verseny

A magyar kormány egyedülálló módon egyetlen cégtől rendel vasúti személyszállítást, és ez a rendszer nem biztosít versenyhelyzetet, ami hátrányosan érinti a szolgáltatás színvonalát és árát. Máshol Európában a régiók vagy megyék rendelik meg az elővárosi vonatokat, és a versenyhelyzet javítja a szolgáltatásokat.

Konklúzió

A magyar közlekedési ágazat jelenlegi állapota nyugtalanító és aggasztó, a szakemberhiány és a politikai döntéshozatal pedig tovább rontanak a helyzeten. A szektor reformjára és a döntéshozatal átláthatóbbá tételére van szükség, különben tovább mélyülhetnek a problémák, amelyek végül az utazóközönséget és az ország gazdaságát is hátrányosan érinthetik.