Öt év után újra, immár második alkalommal választották az Év EP-képviselőjének az MSZP európai politikusát, Ujhelyi Istvánt – az elismerést látványos ünnepség keretében adták át szerda este Brüsszelben.

A rangos elismerést az uniós politikával foglalkozó kéthetilap, a The Parliament Magazine hirdeti meg és adja át minden évben; legutóbb a covid-járvány miatt maradt el egyedül az esemény.

Több kategóriában versenyeznek a politikusok, akiket magánszemélyek, képviselők, érdekvédelmi- és civilszervezetek is jelölhetnek.

A beérkezett többezer jelölésből végül egy független, szakmai zsűri választ ki minden kategóriában négy-négy EP-képviselőt, alapvetően az alapján, hogy kik és hányan jelölték, illetve milyen valós indokok és munka támasztja alá a jelölésüket.

Ujhelyi István idén már harmadik alkalommal került „short-listre”, vagyis döntőbe; 2017-ben egy alkalommal pedig már el is nyerte a rangos elismerést, akkor a „közlekedés” kategóriában választották a legjobbnak.

Az MSZP európai politikusát idén az „infrastruktúra, közlekedés és turizmus” kategóriában találták a legeredményesebb és legsikeresebb európai politikusnak, elsősorban az ingyenes InterRail-bérletprogram megvalósítása és fejlesztése érdekében vitt úttörő munkája, valamint az EP szakbizottságának turizmusért felelős alelnökeként a covid-járvány által leginkább sújtott turisztikai ágazat érdekében végzett munkája elismeréseként.

Ujhelyi István a bejelentést követően úgy fogalmazott: rendkívüli megtiszteltetés számára, hogy immár második alkalommal választották az Év EP-képviselőjének, különösen úgy, hogy nem csak a turizmust érintő, de az egészségügyi kategóriában is számos jelölést kapott, például az Európai Orvosok Állandó Bizottságától.

„Már az is sokat jelentett a számomra, hogy harmadik alkalommal jutottam a döntő négyes tagjai közé; bevallom nem gondoltam, hogy ismét nekem ítélik oda ezt a rangos díjat, a duplázás ugyanis meglehetősen ritka.

Büszke vagyok arra, hogy számos civil- és szakmai szervezet, valamint európai állampolgár jelölése kellett ehhez az elismeréshez, amelyek a legfontosabb visszaigazolásai a brüsszeli munkám eredményességének.

Ezzel egyértelműen elismerték Brüsszelben, hogy a magyar emberek képviseletében számos úttörő programot, így például az Európai Egészségügyi Uniót, az ingyenes InterRail-bérletprogramot, vagy épp a turisztikai szakmai szervezetek együttműködését megerősítő, az ágazatnak végre érdemi, európai figyelmet hozó kezdeményezéseket sikerült az asztalra tennem” – fogalmazott Ujhelyi István.

Közleményt adott ki tegnap a Fidesz, hogy ha Gyurcsány Ferencen múlna, már se benzin, se árstop, se gáz, se áram, se rezsicsökkentés nem lenne, és már belerángatták volna Magyarországot a háborúba.

Akkor tisztázzuk: a Gyurcsány-kormány idején nem volt benzinkorlátozás, mindenki annyit tankolt, amennyit akart. És a mostaninál sokkal olcsóbban.

Volt áram, és gáz elegendő, utóbbiból még adtunk is a megszoruló szomszéd országoknak.
A Gyurcsány-kormány idején nem volt a közértekben áruhiány.

Igaz, nem is került 600 forintba egy kiló kenyér, hogy a többit ne is említsem. A Gyurcsány-kormány idején erősebb volt a forint, kisebb volt a költségvetés hiánya és az államadósság.

És ki rángatta bele Magyarországot a háborúba? Amikor Gyurcsány Ferenc tárgyalt Putyinnal, akkor visszakaptuk a sárospataki könyvtárat, és az orosz vezető térdet hajtott az 56-os öröklángnál a Kossuth téren.

Amikor Orbán Viktor tárgyalt Putyinnal, rá pár napra kitört a háború.

Utóirat: Márciusban, a választás előtt a Fidesz közleményt adott ki arról, hogy azért kell győzniük, hogy soha többé ne kelljen gyurcsányozni.

A jelenlegi bonyolult, huszonhét-féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezet be a Fővárosi Önkormányzat és megemeli a parkolási díjakat is – döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés többsége.

A közgyűlés huszonkét igen szavazattal és hét nemmel új parkolási rendeletet alkotott, e szerint a főváros területén négy zónát határoznak meg:

• az A jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni;
• a B jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között;
• a C zónában 300 forint 8–18 óra között;
• a D zónában pedig 200 forint 8–18 óra között.

Az A, B, C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D zónában ez nincs korlátozva. A zónákra felosztott Budapestről térkép is készült, amelyet erre a linkre kattintva lehet megtekinteni.

A jelenlegi parkolási díjak 175 és 525 forint között mozognak. Az új szabályozás szeptember első hétfőjén, azaz 5-én lép hatályba.

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, melyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit.

Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe. A közgyűlés többsége nem támogatta a Fidesz–KDNP-frakció módosító javaslatát, hogy 8 óra helyett fél 9-től legyen fizetős a parkolás a fővárosban.

A frakció azért nyújtotta be a javaslatot, mert állítása szerint ez a gyakorlat két kerületben is jól működött 2010 óta.

Ferencváros polgármestere a Facebookon egyszerűen, de hatásosan jelentette be a rossz hírt.

Csodálatos mulatság lehetett nem?

A Népszava egy szakmai forrásra hivatkozva azt írta kedden, hogy legalább 500–700-ra becsülhető azoknak a hazai kutaknak a száma, ahol a hét néhány napján nem kapható benzin, gázolaj vagy egyik sem.

Az olajipari cégeknek ugyanis nem éri meg hatósági áron adni az üzemanyagot, ezért inkább nem töltik fel időben a kútjaikat.

A 24.hu szemléjében jelzi: A Demokratikus Koalíció alelnöke, Varju László ebből azt a következtetést vonta le, hogy a kormány folytatja a benzinárstop kivezetését, hiszen a piacon nincsenek jelentős ellátásbeli problémák, mesterséges üzemanyaghiányról van szó azért, hogy minél kevesebben tankoljanak kedvezményes áron.

Nem maradt adós a reakcióval a Fidesz, amelynek közleménye szerint

„ha Gyurcsányékon múlna, már se benzin, se árstop, se gáz, se áram, se rezsicsökkentés nem lenne, és már belerángatták volna Magyarországot a háborúba”.

Egyúttal hozzátették, hogy a baloldal nem szavazta meg a benzinárstopot, amelynek köszönhetően „a magyarok tudnak tankolni, ráadásul Európa legalacsonyabb árán jutnak üzemanyaghoz”.

Kérdés persze, hogy mire elég ha az ellenzékiek egymást ütik.

Ez egy Stand Up est akart lenni Matykó fiam?

Az ország és Európa védelméről is szó volt a napirend előtti felszólalások között, az Országgyűlés keddi ülésén.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a háborúkról, a terrorizmusról és a migrációról szólva, közölte:

az Európai Uniónak azokra megfelelő válaszokat kell találnia, védelmi mechanizmusokat kell kiépítenie. Magyarország példát mutatott, hogyan védhető meg a külső határ – emlékeztetett.

Az európai civilizáció jól látható gondokkal küzd – folytatta, hozzátéve:

az unió fő baját a spiritualitás hiányában látja. Abban, hogy az unió vezetői elvesztették keresztény hitüket és az önfeladás útját járják.

Rámutatott: a migráció ismét erősödő tendenciát mutat, az orosz-ukrán háború gazdasági következményei már a világ jelentős részén érezhetők, Afrikában éhínség alakulhat ki.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: folyamatosan nő az országba érkező migránsok, valamint az elfogott embercsempészek száma. Míg 2020-ban 46 ezer illegális migráns próbált átlépni a déli határon, tavaly már 122 ezer. Idén pedig időarányosan még tovább emelkedett a számuk.

Úgy összegzett: minden számban bő két és félszeres emelkedés várható évről évre.

Szólt a kerítésrongálásról is, és arról, hogy számos alkalommal támadtak rendőrökre a migránsok és az embercsempészek, akik mind agresszívebben lépnek fel.

Az egyre növekvő feladatok miatt ezért egyre nagyobb létszámmal kell számolni, hiszen a rendőröknek a keleti határnál is helyt kell állniuk. Ezért jön létre egy önálló, a határ védelmére szolgáló erő a rendőrség keretein belül.

Az idő sürget, hiszen a legszegényebb országokat is sújtja az élelmiszer-árrobbanás és -hiány. Ezért az egységnek már őszre fel kell állnia – hangsúlyozta.

Részvétünk a csatornának és a hozzátartozóknak is.