Címke: mszp

Megjelent az MSZP politikusa a Lázár infón: Egy hatalmas poénnal indított, a MÁV-telep érdekében

Ferencváros egyik legelhanyagoltabb területe, a Gyáli úti MÁV-telep, ismét reflektorfénybe került, amikor Torzsa Sándor, az MSZP politikusa és a DK-MSZP szövetség frakcióvezetője ellátogatott a Lázár-Infóra.

A politikus egy nem mindennapi húzással indította felszólalását: egyenesen azzal a szerződéssel jelent meg, amely a MÁV-telep közműhelyzetét rendezné, és amelyet Lázár Jánosnak, a közlekedési miniszternek kellene jóváhagynia.

A történet 35 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a MÁV a rendszerváltás idején privatizálta a vasutaslakótelep házait. Az addig szolgálati lakásként funkcionáló épületeket megvehették az ott élők, de ekkor még senki sem sejtette, hogy ezzel egy végeláthatatlan problémakör veszi kezdetét.

Az infrastruktúra – csatorna, elektromos hálózat és közvilágítás – elavult, elhanyagolt és nem felel meg a szabványoknak. Emiatt a közműszolgáltatók nem voltak hajlandók átvenni az üzemeltetést a MÁV-tól, amely maga sem hajlandó karbantartani ezeket a rendszereket.

Az eredmény: egy lerobbant lakótelep, ahol az útburkolat időnként beszakad, a lakók pedig teljes bizonytalanságban élnek.

Megállapodás van, megoldás nincs

Torzsa Sándor a Lázár-Infón elmondta, hogy ugyan 2024 májusában háromoldalú megállapodás született az állam (MÁV), a Fővárosi Önkormányzat és a Ferencvárosi Önkormányzat között, de azóta egy centit sem haladt előre az ügy. Márciusban ezért interpellált Baranyi Krisztina polgármester asszonynál, aki Lázár Jánost nevezte meg az akadályozó tényezőként.

Torzsa nem hagyta annyiban: személyesen utazott el Szentendrére, hogy Lázár János fórumán megpróbálja aláíratni a dokumentumot. Bár a miniszter nem írta alá a helyszínen, ígéretet tett arra, hogy utánajár az ügynek. A politikus reméli, hogy végre 35 év után megoldódik a ferencvárosi MÁV-telep közműproblémája.

A lakók türelme fogytán

A helyiek évtizedek óta várják, hogy valaki végre megoldja a problémát. Az ígéretek és a megállapodások ellenére az elavult közművek továbbra is problémákat okoznak. Most Torzsa Sándor bátor lépése hozott némi reményt, de az, hogy valóban elindulnak-e a munkálatok, még kérdéses. Vajon Lázár János ígérete most valóban betartásra kerül, vagy tovább folytatódik az egymásra mutogatás? A válaszra egyelőre várni kell.

Újabb „gázos” ügyre bukkant az MSZP-s Tóth Bertalan: Orbánék kezdhetnek magyarázkodni

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közösségi oldalán osztotta meg felháborodását az MVM gázszámlákkal kapcsolatos kommunikációja kapcsán. A politikus szerint a cég saját magát buktatta le a megtévesztő rezsibokszos adatokkal.

Miért hazudik az MVM?

Tóth Bertalan szerint az MVM a gázszámlákon szereplő rezsibokszban olyan versenypiaci árat tüntet fel, amelynek valóságalapja nincs. Az állami energiaszolgáltató a gázszámlákon folyamatosan a 1020 forintos versenypiaci viszonyítási árat használja, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a fogyasztók hatalmas összegeket takarítanak meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

A valóságban azonban más a helyzet

Az MSZP politikusa szerint az MVM éves beszámolói és a földgázipari statisztikák alapján egyszerű számításokkal kimutatható, hogy a valódi beszerzési ár ennek csak töredéke. 2023-ban a beszerzett földgáz fajlagos nettó ára 91,54 Ft/m3, míg 2024-ben 66 Ft/m3 volt. Azaz a tényleges beszerzési költség közel sem éri el a rezsibokszban szereplő értéket.

Miért ragaszkodik az MVM a megtévesztő kommunikációhoz?

Tóth Bertalan felhívja a figyelmet arra is, hogy az MVM havonta 3,5 millió gázszámlát küld ki, amelyek mind a hazug, fideszes propagandát erősítik. A politikus szerint a cég azzal próbálja elhitetni a lakossággal, hogy a rezsicsökkentés miatt mindenki jól jár, miközben valójában csak politikai manipulációról van szó.

A GVH sem lép fel a megtévesztés ellen

Az MSZP frakcióvezetője azt is sérelmezi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sem lép fel az MVM tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata ellen, sőt, szerinte inkább asszisztál hozzá. Tóth szerint a GVH szabotálja az érdemi vizsgálatokat, pedig tavaly már a bíróság is kötelezte a hivatalos eljárás lefolytatására.

Ez a helyzet 2025-ben, Magyarországon

Tóth Bertalan szerint az eset jól mutatja, hogy a kormányzati kommunikáció és a valóság köszönőviszonyban sincs egymással. A politikus szerint a Fidesz és az MVM a lakosság megtévesztésére épít, a GVH pedig csendben végignézi a folyamatot.

„Azért ez elég gáz” – fogalmazott ironikusan Tóth Bertalan, utalva arra, hogy a közpénzen működő vállalat hamis adatokkal próbálja elhitetni a rezsicsökkentés sikerét.

Drámai számokat közölt az MSZP: Néma csendbe dermedtek Orbánék

Április 28-án, a munkavédelem világnapján az MSZP közleményt tett közzé közösségi oldalán, amelyben a munkahelyi biztonság fontosságára hívta fel a figyelmet.

A párt hangsúlyozta: 2024-ben eddig 75 ember nem tért haza munkahelyéről, a halálos munkabalesetek száma pedig 20%-kal nőtt az előző évhez képest.

A közlemény arra emlékeztet, hogy minden egyes tragédia mögött emberi sorsok, családok, barátok állnak. „75-en indultak el reggel dolgozni, és nem tértek haza többé” – írták, hozzátéve, hogy ezek a veszteségek is azt mutatják: a munkavédelem nem lehet háttérbe szorított kérdés.

A dolgozók biztonsága kiemelt ügy

Az MSZP hangsúlyozta: a párt elkötelezett amellett, hogy a magyar munkavállalók biztonságban és stabil, kiszámítható körülmények között dolgozhassanak.
Céljuk olyan jogi és intézményi garanciák erősítése, amelyek elősegítik a munkahelyi balesetek megelőzését, valamint növelik a munkáltatók felelősségét a munkavédelmi előírások betartásáért.

Konkrét lépések a munkavédelemért

A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy az MSZP rendszeresen kezdeményez jogszabály-módosításokat, szigorúbb ellenőrzéseket és támogatja a munkavédelmi hatóságok megerősítését.

A párt célja, hogy minden magyar munkavállaló számára biztosított legyen a biztonságos munkakörnyezet – függetlenül attól, hogy fizikai, irodai vagy szolgáltató szektorban dolgozik.

A párt szlogenjében is egyértelművé teszi küldetését:

„Az MSZP megvédi a magyar melóst!”

A közlemény végén arra kérnek mindenkit, hogy figyeljenek oda egymásra a munkahelyeken, és közösen tegyenek azért, hogy a tragikus balesetek megelőzhetők legyenek.

Hatalmas botrányba keveredett az ismert sztár – Leleplező dokumentumokat hozott nyilvánosságra az MSZP

Újabb botrány robbant a hazai politikai közéletben: a Magyar Szocialista Párt közzétette a Szerencsejáték Zrt. támogatási szerződéseit, amelyekből kiderült, hogy az állami cég milliárdos nagyságrendű közpénzeket juttatott Fidesz-közeli szereplőknek – köztük a zenész Pataky Attilának is.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az Edda frontembere 2020 és 2024 között több mint 370 millió forint támogatást kapott különböző koncertturnék lebonyolítására. Bár a pénzek célja hivatalosan kulturális tevékenység volt, az MSZP szerint valójában politikai lojalitását jutalmazták ilyen bőkezűen.

Koncertek, pénz és politika

Pataky Attila az elmúlt években nemcsak zenei, hanem politikai színpadokon is rendszeresen megjelent. Nyilvánosan többször is kiállt Orbán Viktor, Donald Trump és a Fidesz mellett, a Békemeneteken való részvétele pedig szinte már rendszeres. Az MSZP szerint a zenész aktív szerepet vállalt a kormánypárt propagandájában, amit most már pénzügyi támogatások is alátámasztanak.

„Papíron koncertezésre ment a pénz, de valójában kormánypárti nyilatkozatait fizették ki ezzel” – áll az MSZP közleményében. A párt szerint a Szerencsejáték Zrt. hosszú ideig megpróbálta eltitkolni, kik kaptak a bevételeiből, ám bírósági úton kikényszerítették a szerződések nyilvánosságra hozatalát.

A NER kedvenc zenésze?

A szocialisták közlése szerint a Szerencsejáték Zrt. nem csupán Pataky Attilát, hanem több más Fideszhez köthető közszereplőt és vállalkozást is bőkezűen támogatott az elmúlt években. A „Lottónyertesek” kampány célja az, hogy bemutassák, kik részesülnek az állami bevételekből, és mire is megy el az a pénz, amit a magyar állampolgárok szerencsejátékon keresztül befizetnek.

Pataky Attila eddig nem reagált az őt ért vádakra, de közismert, hogy az utóbbi években egyre erőteljesebben képvisel politikai álláspontokat a színpadon is. Az MSZP szerint azonban ez már nem művészi szabadság kérdése, hanem egy „közpénzből finanszírozott kampányeszköz” működésének bizonyítéka.

További részletek és szerződések

A nyilvánosságra hozott anyagok között böngészve több százmillió forint sorsa követhető nyomon, amelyek a közpénzek „kreatív” elosztásáról árulkodnak. Az MSZP külön oldalt is indított, ahol bárki megnézheti, kik a valódi „lottónyertesek”:
👉 lottonyertesek.mszp.hu

Robbantott az MSZP frakcióvezetője: Tóth Bertalan kitálatlt az „évtized rablásáról”

Az MSZP új podcast műsora, az MSZPod első adásában Dr. Tóth Bertalan frakcióvezető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül történő pénzmozgásokról beszélt részletesen.

A beszélgetés során kiderült: a szocialisták szerint már tíz éve próbálják feltárni azokat a pénzügyi manővereket, amelyek az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe kerültek az MNB-botrány kapcsán.

A felvételben elhangzottak szerint a botrány gyökerei 2010-es évek elejére nyúlnak vissza. Tóth Bertalan emlékeztetett: a devizahitelek forintosítása és a forint mesterséges gyengítése után a jegybank jelentős, 266 milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez az összeg – amely ma már akár a dupláját is érné – nem a költségvetésbe került vissza, hanem különböző alapítványokba csatornázták, állítólag oktatási és képzési célokra.

Az MNB az alapítványokon keresztül állampapírokat vásárolt, amivel visszaforgatta a pénzt a költségvetésbe, ám ezt az Európai Központi Bank problémásnak találta, tiltott állami finanszírozásnak minősítve a megoldást.

A szocialista politikus hangsúlyozta: a kezdeti célok után a rendszer átalakult, és egyre több pénz került olyan magánszemélyekhez, akik Matolcsy György jegybankelnökhöz, illetve családjához, ismerősi köréhez köthetők.

A rendszer átláthatatlanságát bonyolult céghálókkal, magántőkealapokkal biztosították. A 266 milliárdos alapvagyonból az évek során ingatlanokba fektettek, lengyelországi és svájci cégeket vásároltak fel.

Egyik fő befektetésük a lengyel GTC ingatlanfejlesztő társaság volt, amelynek részvényeit jelentős túlárazással szerezték meg. A részvények azóta veszítettek értékükből, így a vagyon jelentős része elolvadt.

Tóth Bertalan szerint a helyzet súlyosságát fokozza, hogy a közpénzjelleg formális elvesztését törvénymódosításokkal biztosították, miközben a jegybankot elvileg felügyelő állami szervek – mint a pénzügyminiszter vagy a felügyelőbizottság – sem tettek érdemi lépéseket a pénzek sorsának követésére.

A podcastban elhangzott: a Matolcsy-vezette jegybank alkalmazottai közül többen az alapítványok kuratóriumában is helyet kaptak, ezzel még szorosabbá vált az intézmény és az alapítványok közötti kapcsolat.

A podcastban felmerült, hogy az alapítványi vagyonból jelentős részek kerültek magántulajdonba: például luxusingatlanok, luxusautók és egyéb nagy értékű vagyontárgyak formájában. Különösen aggasztó, hogy a közel 400–500 milliárd forintos összeg jelentős része nem egyszerűen eltűnt, hanem mára igen nehéz lenne visszaszerezni, mivel a befektetett eszközök értéke csökkent, és a bonyolult céghálók miatt jogilag is körülményes lenne az elszámoltatás.

Tóth Bertalan szerint nem megalapozottak azok a kormányzati védekezések, hogy a jegybank „függetlensége” miatt nem láthattak bele ezekbe a pénzmozgásokba. Mint mondta, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter, illetve a felügyelőbizottság kötelessége lett volna nyomon követni a jegybank gazdálkodását, különösen ilyen nagyságrendű pénzmozgások esetében.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a pénzszivattyúzás következményei messze túlmutatnak a magyar adófizetők veszteségén: a korrupciós helyzet súlyosbodása hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

Mint mondta, a szóban forgó összegekből akár 15 ezer új lakás épülhetett volna, vagy az egészségügyi rendszer, az oktatás és a szociális szféra jelentős mértékben erősödhetett volna.

A beszélgetés zárásaként Tóth Bertalan úgy fogalmazott: az MNB-alapítványok ügye nem lezárt történet, várhatóan újabb részletek is napvilágra kerülhetnek a jövőben.

Tóth Bertalan: Több mint egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben

Drámai adatokat osztott meg a közösségi oldalán Dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője: egy friss felmérés szerint a magyar nyugdíjasok közel 60 százaléka él szűkös vagy nagyon szűkös anyagi körülmények között. A politikus a Bankmonitor és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva hívta fel a figyelmet a probléma súlyosságára.

A felmérés szerint Magyarországon jelenleg nincs egyetlen olyan járás sem, ahol az öregségi nyugdíj átlagos összege fedezné egy egyszemélyes háztartás átlagos életszínvonalát. Az adatok alapján 1,2 millió nyugdíjas – a teljes nyugdíjas társadalom 59,7 százaléka – kénytelen a létminimum környékén élni.

A helyzet a nőket különösen súlyosan érinti: míg a férfi nyugdíjasok körében a szűkös életkörülmények között élők aránya 50,9 százalék (kb. 370 ezer fő), addig a nőknél ez az arány 64,8 százalék, ami közel 800 ezer idős nőt érint.

„Ez minden, csak nem méltóságteljes öregkor” – fogalmazott Tóth Bertalan, aki szerint a kormány jelenlegi politikája nem nyújt megfelelő védelmet az időseknek.

A szocialista párt ezért kezdeményezte, hogy a nyugdíjprémium ne csak 3,5 százalékos GDP-növekedés felett járjon, hanem már 2 százalékos gazdasági bővülés esetén is. Emellett az MSZP javaslata szerint az alacsonyabb nyugdíjúak védelme érdekében a prémiumot minden nyugdíjas egységesen, az átlagnyugdíj szintjéig azonos összegben kapná meg.

„Senki sem azért dolgozik egy életen át, hogy idős korára nélkülöznie kelljen” – tette hozzá a frakcióvezető, aki szerint a társadalmi méltányosság és a szociális biztonság alapelve azt kívánja, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből.

Az MSZP a javaslataival a nyugdíjak és a fizetések közötti különbségek csökkentését szeretné elérni, és azt, hogy a nyugdíjas lét ne a küzdelemről, hanem a megérdemelt nyugalomról szóljon.

Korózs Lajos: Az elmúlt évtized legdrágább húsvétja lesz az idei

A sonka ára 40 százalékkal, a tojásé 80 százalékkal, a kenyéré több, mint 70 százalékkal, a vajé 75 százalékkal emelkedett a tavalyi húsvéthoz képest.

A kormány rablópolitikát folytat, szándékosan magasan tartják az inflációt, a magasabb áfabevétel miatt – erről beszélt Korózs Lajos, az MSZP alelnöke keddi online sajtótájékoztatóján.

A Magyar Szocialista Párt az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékra csökkentését, a különadó eltörlését, valamint a kisboltosok kompenzációját sürgeti. Ameddig ezt nem teszi meg a kormány, addig hagyja fent az ársapkákat, és bővítse a hatósági áras termékek listáját.

Az elmúlt egy évtized legdrágább húsvétja lesz az idei, különösen a legalacsonyabb keresettel rendelkező családok és a kisnyugdíjasok számára.

„Az ő kalandtúrájuk nem a Pagonyba vezet, hanem a különböző akciós termékekre próbálják vadászni” – kezdte sajtótájékoztatóját Korózs Lajos, aki szerint még nehezebb helyzetben vannak a falvakban élők, ahol egy bolt van összesen.

Ezekben a kisboltokban 20-25 százalékkal drágább minden, mint a városokban.

A tavalyi árakkal összehasonlítva a sonka ára 40 százalékkal, a tojásé 80 százalékkal, a kenyéré több, mint 70 százalékkal emelkedett. Drága lesz így a franciasaláta vagy a majonézes krumplisaláta a húsvéti menüben.

Az MSZP alelnöke szerint a kormány a legnagyobb infláció-spekuláns az országban, hiszen Orbánék abban érdekeltek, hogy magas legyen az infláció, és minél tovább tartson ki a drágulás. Ebből „a kormány hónapról-hónapra olyan áfatöbbletre tesz szert, amelyről álmodni sem mertek”.

Korózs Lajos emlékeztet, hogy Európa legmagasabb áfáját fizetik a magyarok, 27 százalékot, amihez hozzájött a 4,1 százalékos különadó, aminek szintén van áfája, melyet szintén bezsebel a kormány.

„A kormány rablópolitikát folytat, abban érdekelt, hogy agyon adóztassa a magyar embereket, mert így tud nagy bevételekre szert tenni, miközben azt hangsúlyozza, hogy ők az adócsökkentés kormánya.”

Szlovákiában, Szerbiában az alapvető élelmiszerek áfája 10 százalék, Lengyelországban és Horvátországban 5 százalék. Amióta magas az infláció, bár közel nem akkora, mint hazánkban, a lengyelek 0 százalékra csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját.

Az MSZP azt javasolja a kormánynak, hogy tartsák fenn az ársapkákat április 30. után, sőt bővítsék a hatósági áras termékeket mindaddig, amíg ilyen magas az infláció.

Ezen felül az MSZP nulla százalékra csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját, eltörölné a különadót, hatóságilag ellenőrizné az ársapkákat, valamint kompenzálná a kisboltokat a hatósági árak miatt.

Kunhalmi: „Politikailag és erkölcsileg ez a rendszer megbukott”

„Biztonságot mindenkinek!” címmel tartott a Magyar Szocialista Párt Jászberényben nagyrendezvényt.

A helyszínválasztás szimbolikus, hiszen a DK nélkül összefogó ellenzék kétharmados győzelmet aratott a településen a közelmúltban megrendezett időközi választáson.

„Nem elég a reményt hirdetni, a reményért tenni kell!” – mondta Kunhalmi Ágnes.

Jászberény megmutatta a receptet, kell a meleg szív és a győzelembe vetett hit, mert a Fidesz nem tétlenkedik, az a célja, hogy megbuktassa a demokratikus városvezetőket a jövő évi választásokon.

Ezt kell megakadályoznunk! „Legyen 2024-ben mindenütt jászberényi győzelem!”

Orbán szerint az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizede az övék, pedig az infláció mértéke és a megélhetési válság is nálunk a legsúlyosabb. „Ezt tudja a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Ez kevés!” – mondta Kunhalmi Ágnes. Hozzátette: „politikailag és erkölcsileg ez a rendszer megbukott”.

„Garantált megélhetési minimumot kell biztosítani mindenkinek!” – mondta beszédében Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke.

Gondoskodásra, azaz baloldali politikára van szükség! Olyan országért küzdünk, „ahol nem a rokoni kapcsolatok döntik el, kiből mi lesz”, ahol a tehetség támogatásra talál.

„Valódi biztonságra van szükség az élet minden területén.

A születés pillanatától egészen addig, amíg a Jóisten magához nem szólít minket” – mondta az MSZP társelnöke.

Az eseményen felszólalt még Balogh Béla, Jászberény, valamint Györfi Mihály, Szolnok alpolgármestere is.

Korózs Lajos: a kormány nagyon is jól jár a magas inflációval

A vágtató infláció minden magyart sújt, ám a kisnyugdíjasokat és az alacsony keresetből élőket a legerőteljesebben.

Számukra valós segítséget jelentene az ársapkák fenntartása, sőt, kiterjesztése további termékekre. Korózs Lajos, az MSZP alelnöke, a nyugdíjasok helyzetéről és az élelmiszerár drágulásról is beszélt a hétfő esti Egyenes Beszédben.

Jelenleg nincs értelme a nyugdíjkorhatár emeléséről beszélni, jelenleg örülhetünk annak, hogy vége van annak a fajta emelésnek, melyet 2012 óta alkalmaz a kormány.

Ezalatt a 11 év alatt évente 193 nappal tolta ki a nyugdíjba vonulás idejét a kormányzat, örömteli, hogy ez befejeződött – mondta el Korózs Lajos.

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy így merevvé vált a nyugdíjrendszer, nem lehet rugalmasabban nyugdíjba vonulni, ahogy lehetett korábban. A szocialista alelnök hozzátette, még 10-15 évig továbbra sem lesz szükség a nyugdíjkorhatár emelésére.

Az ársapkák megtartására, sőt, kiterjesztésére azonban szükség van – tette hozzá a politikus. Több európai ország alkalmazza a hatósági árakat, Görögországban például 52 terméken van hatóságilag meghatározott ár.

A múlt havi élelmiszerinfláció 43,3 százalékos volt, ezért a kormány terve, miszerint április végén kivezetik az ársapkákat nem jó, hiszen jelenleg ez biztosítja sokak számára a mindennapi megélhetést.

A nagyon alacsony jövedelműeket, valamint a nyugdíjasokat pedig még erősebben érinti a drágulás, hiszen nekik kevés pénzből kell kigazdálkodni a szokásos kiadásaikat, miközben az árak egyre emelkednek.

Korózs Lajos elmondta, nemhogy kivezetni nem kéne az ársapkákat, hanem további termékekre kiterjeszteni azt, hiszen akik számára a mindennapi főzéshez szükséges ételek megvétele is gondot okoz, azoknak csak a biztos, alacsony árak nyújtanak segítséget.

A szociális ellátórendszer ma már nem rendelkezik semmilyen olyan struktúrával, mely segíteni tudna a rászorulóknak.

Pont az Orbán-kormány számolta fel a lakhatási támogatási segítségeket, szüntette meg a méltányossági közgyógyellátásokat, vetett véget a rendszeres szociális segélynek is, ennek eredményeképp most nem tudnak célzott segítséghez jutni a rászorulók.

„A szegény ember eledele borzasztóan megdrágult az elmúlt 2-3 hónapban” – folytatta a politikus, hozzátette, a rizsre, a száraztésztára és a szárazhüvelyesekre is ki lehetne terjeszteni az árstopot, hiszen ezeket is rengeteg ember fogyasztja nap mint nap.

Azon ételek is 50-60 százalékkal drágultak, melyekből korábban olcsón lehetett főzni, olyan kormányzati intézkedéseknek pedig nyoma sincs, melyek csökkentenék a megemelkedett árakat. A kormány ráadásul kifejezetten jól jár az inflációval, hiszen így olyan ÁFA-bevétel többletre tesz szert, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Önnek sikerül megértenie egy mondatot? – Nevetséges indokkal söpörték le Pollreisz Balázs népszavazási kezdeményezését

Hiába tették fel szándékosan egyszerűen a népszavazási kérdést, a választási iroda szerint így sem elég egyértelmű. Önnek sikerült megértenie a kérdést?

„Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”

Hangzott a szocialista Pollreisz Balázs kérdése, melyet a Helyi Választási Bizottság elutasított Péntek reggel kilenc órakor.

Az érvelés pedig parádés: A bizottság elnöke, Dr. Gál Miklós ismertette, hogy csak a közgyűlés hatáskörében lévő ügyekben lehet helyi népszavazást kezdeményezni, és a kérdésnek mind a választópolgárok, mind a közgyűlés számára egyértelműnek kell lennie.

A bizottság viszont nem tartja egyértelműnek a „létesít” szót, emellett hely- és időbeli meghatározás is hiányzik szerintük a kérdésből, a „Győrben” szerintük pongyola megfogalmazás, időbeli korlát pedig nincs benne.

Emellett szerintük nem várható el a választópolgároktól, hogy ismerjék egy akkumulátorgyár hatásait, amelynek vizsgálata nem is az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

A közgyűlés ezek miatt összességében egy sikeres népszavazás esetén sem tudná eldönteni, hogy milyen döntést kellene meghoznia.

Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő a bizottságnak elmondta: ezt a kérdést direkt azért fogalmazták ilyen egyszerűre, mert máshol az akkumulátorgyáras népszavazásokat azért dobták vissza a Helyi Választási Bizottságok, mert nem voltak egyértelműek a kérdések.

Pollreisz szerint ez a kérdés egy általános iskolás gyermek számára is egyértelmű kérdés.
A második kérdés így hangzott:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajadtasi eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljábol?”

Ezzel kapcsolatban a most valamiért az indoklás előtt szót kapó Pollreisz elmondta: nehezen mondhatja erre a bizottság, hogy nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik, és nem egyértelmű. Ez lehetőséget ad a gazdáknak, hogy annak adják el a földet, akinek akarják.

A bizottság elnöke ezután ismertette álláspontját, miszerint ez a kérdés valóban kevésbé problémás, mint az előző, viszont itt pedig az a gond, hogy kormányrendelet határozott, és az ügy kiemelt, tehát magasabb rendű jogszabály van játékban, így tehát erről sem határozhat valójában a közgyűlés, mivel a beruházásért összességében a főispánon keresztül a kormány felel.

Ezután Pollreisz emlékeztetett, hogy az önkormányzatnak a jegyző korábbi közlése szerint nem muszáj kisajátítással megszereznie ezeket a földeket, tehát értelmezése szerint a közgyűlés dönthet úgy, hogy nem él a kisajátítással.

Mint ismeretes, Győr 10 milliárd forint kölcsönt kapott az Ipari Park bővítésére, amit Győrszentiván mellett akarnak megvalósítani, és a megalapozott gyanú szerint a Volkswagen akkumulátorgyárának szánták a területet.

Ami biztos, hogy ennek a területnek Gipz, azaz különösen veszélyes ipar telepítésére lehetőséget adó besorolást akarnak adni, ezen felül semmit sem kommunikáltak a helyiekkel az egész projektről.

A győrszentivániak augusztus eleje óta tiltakoznak, 5585 aláírást gyűjtöttek össze a projekt ellen, több száz fős tüntetést és ezer fő részvételével lakossági fórumot szerveztek, illetve az önkormányzattól független légszennyezettségi mérésre több mint 16 millió forintot gyűjtöttek össze.

Forrás: https://ugytudjuk.hu/

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Újabb botrány: A Fidesz politikusa olyan gyalázastos posztot osztott meg, amire nincsenek szavak

Újabb megdöbbentő megnyilvánulás került napvilágra a keszthelyi fideszes önkormányzati képviselő, Nemes Klára közösségi oldaláról. Miután néhány napja Dobrev Klárát és családját gyalázó tartalmat tett közzé,...

Zseniális: Hatalmas bohócot csinált Orbánékból a fiatal magyar videós

A Kelemenet nevű YouTube-csatorna legújabb videója pontosan azt tette, amit a közmédiától sosem kapunk meg: nevetségessé tette a hatalmat. A célpont? Orbán Viktor frissen...

Itt a vég kezdete: Úgy elpáholták a Fideszt a tegnapi időközin, hogy még Orbán...

A tegnapi hajdúhadházi időközi választás eredményei úgy csapták arcul a Fideszt, hogy talán még maga Orbán Viktor is megérezte a csattanást. A Választás.hu-n közzétett adatok...

Orbánék most végleg elszúrták, inog a Fidesz hatalma – Ma gigatüntetés lesz

Több tucat videó jelent meg mostanában amely a Fidesz legújabb aljasságáról, amely miután napvilágot látott országos felháborodást váltott ki. Köztük is a legközérthetőbben talán...

Ismét hatalmas hibát vétett Orbán: Ennek eljárás lesz a vége

Egyre inkább omladozik a Fidesz rendszere: Orbán Viktor most ismét súlyos hibát vétett, amivel saját hatalmát sodorta veszélybe. A kormányfő az elmúlt években ritkán...