Az egyszámjegyű inflációról, a KSH által mért adatokról, az esetleges reálbéremelkedésről, a jegybanki működésről, valamint a kormányzat költségvetési politikájáról is beszélt Vajda Zoltán, a Költségvetési Bizottság MSZP-s elnöke az ATV reggeli Szigorlat című műsorában.
„Ünnepeljünk, örüljünk, hogy vége van a recessziónak”
– kezdte ironikusan a mondandóját Vajda Zoltán, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az idei év egészére vetítve a recesszió tényét kell megállapítani.
A KSH adatai szerint három negyedéven át tartott a recesszió Magyarországon. Az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, hogy „el sem szeretné képzelni”, hogy a KSH számait esetlegesen manipulálhatják, mert ha elmúlik az emberek hite abban, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak megbízhatók az adatai, akkor az ország ténylegesen banánköztársaság szintjére jut, hiszen nem lesz olyan megbízható adat, amelyhez viszonyítani lehet.
Olyan elő szokott fordulni, hogy az előző negyedévi adatokat később korrigálja a hivatal, de „az már picit zavaró”, hogy például az inflációs adat tekintetében éppen 9,9 százalékos adatot publikáltak – illeszkedve a kormány által kijelölt célhoz.
Vajda Zoltán elmondta, hogy „az infláció olyan, mint egy árvíz, vagy egy vírus”, hiszen alkalmas arra, hogy kormányzati kommunikációs célokat kitűzzenek ezzel kapcsolatosan, mivel ezek maguktól teljesülnek.
Az árvíz is egy idő után levonul és az infláció is a jellegéből adódóan valamikor csökkeni fog, de ez nem a kormányzati intézkedések miatt csökkent, hanem éppen annak ellenére.
„Miért az egyszámjegyű infláció a cél?” – tette fel a kérdést a Költségvetési Bizottság MSZP-s elnöke, az ideális infláció az valahol 2-3 százalékos, – ha megengedők vagyunk – akkor még a 4 százalékos infláció is elfogadhatónak tekinthető.
Vajda Zoltán reményét fejezte ki aziránt, hogy érdemi munkabér- és reálbéremelkedés fog következni, hiszen drámainak mondható, hogy a fogyasztásnak a volumene csökkent, különös tekintettel az élelmiszerfogyasztásra.
Vajda Zoltán elmondta, hogy a saját választókörzetében – amelynek lakossága alapvetően jómódúnak számít – is megtapasztalja azt, hogy az emberek már az élelmiszerboltokban is kénytelenek visszafogni a fogyasztásukat.
Vajda Zoltán kiemelte, hogy a korrektség jegyében el kell mondani, hogy az MNB politikája alapvetően helyesnek tekinthető. Megnyugtató, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetekben-hónapokban meglehetősen stabil, amelyet egy megnyugtató ponton sikerült stabilizálni.
A drámai dolog azonban, hogy még most is 12 százalékos a jegybanki alapkamat, pár hónappal ezelőtt ez még 18 százalék volt – emlékeztetett a Költségvetési Bizottság MSZP-s elnöke.
1500-2000 milliárd forintot tesz ki az a többletteher, amelyet az államadósság finanszírozásra kell költeni, ez azt jelenti, hogy minden magyar emberre 150-200 ezer forintnyi kamat jut.
Varga Mihály november végén fog megjelenni a Költségvetési Bizottság ülésén, ezzel kapcsolatosan fontos tisztázni, hogy nem „a kormánynak van parlamentje, hanem a parlamentnek kéne, hogy legyen kormánya” – érvelt Vajda Zoltán.
A kormány hibás költségvetési politikájának az eredménye, hogy az idei költségvetés szétesett, ennek a bázisán fogadták el a jövő évi költségvetést is, aminek semmi köze nincs a valósághoz.
