Címke: tóth bertalan

Újabb „gázos” ügyre bukkant az MSZP-s Tóth Bertalan: Orbánék kezdhetnek magyarázkodni

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közösségi oldalán osztotta meg felháborodását az MVM gázszámlákkal kapcsolatos kommunikációja kapcsán. A politikus szerint a cég saját magát buktatta le a megtévesztő rezsibokszos adatokkal.

Miért hazudik az MVM?

Tóth Bertalan szerint az MVM a gázszámlákon szereplő rezsibokszban olyan versenypiaci árat tüntet fel, amelynek valóságalapja nincs. Az állami energiaszolgáltató a gázszámlákon folyamatosan a 1020 forintos versenypiaci viszonyítási árat használja, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a fogyasztók hatalmas összegeket takarítanak meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

A valóságban azonban más a helyzet

Az MSZP politikusa szerint az MVM éves beszámolói és a földgázipari statisztikák alapján egyszerű számításokkal kimutatható, hogy a valódi beszerzési ár ennek csak töredéke. 2023-ban a beszerzett földgáz fajlagos nettó ára 91,54 Ft/m3, míg 2024-ben 66 Ft/m3 volt. Azaz a tényleges beszerzési költség közel sem éri el a rezsibokszban szereplő értéket.

Miért ragaszkodik az MVM a megtévesztő kommunikációhoz?

Tóth Bertalan felhívja a figyelmet arra is, hogy az MVM havonta 3,5 millió gázszámlát küld ki, amelyek mind a hazug, fideszes propagandát erősítik. A politikus szerint a cég azzal próbálja elhitetni a lakossággal, hogy a rezsicsökkentés miatt mindenki jól jár, miközben valójában csak politikai manipulációról van szó.

A GVH sem lép fel a megtévesztés ellen

Az MSZP frakcióvezetője azt is sérelmezi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sem lép fel az MVM tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata ellen, sőt, szerinte inkább asszisztál hozzá. Tóth szerint a GVH szabotálja az érdemi vizsgálatokat, pedig tavaly már a bíróság is kötelezte a hivatalos eljárás lefolytatására.

Ez a helyzet 2025-ben, Magyarországon

Tóth Bertalan szerint az eset jól mutatja, hogy a kormányzati kommunikáció és a valóság köszönőviszonyban sincs egymással. A politikus szerint a Fidesz és az MVM a lakosság megtévesztésére épít, a GVH pedig csendben végignézi a folyamatot.

„Azért ez elég gáz” – fogalmazott ironikusan Tóth Bertalan, utalva arra, hogy a közpénzen működő vállalat hamis adatokkal próbálja elhitetni a rezsicsökkentés sikerét.

Robbantott az MSZP frakcióvezetője: Tóth Bertalan kitálatlt az „évtized rablásáról”

Az MSZP új podcast műsora, az MSZPod első adásában Dr. Tóth Bertalan frakcióvezető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül történő pénzmozgásokról beszélt részletesen.

A beszélgetés során kiderült: a szocialisták szerint már tíz éve próbálják feltárni azokat a pénzügyi manővereket, amelyek az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe kerültek az MNB-botrány kapcsán.

A felvételben elhangzottak szerint a botrány gyökerei 2010-es évek elejére nyúlnak vissza. Tóth Bertalan emlékeztetett: a devizahitelek forintosítása és a forint mesterséges gyengítése után a jegybank jelentős, 266 milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez az összeg – amely ma már akár a dupláját is érné – nem a költségvetésbe került vissza, hanem különböző alapítványokba csatornázták, állítólag oktatási és képzési célokra.

Az MNB az alapítványokon keresztül állampapírokat vásárolt, amivel visszaforgatta a pénzt a költségvetésbe, ám ezt az Európai Központi Bank problémásnak találta, tiltott állami finanszírozásnak minősítve a megoldást.

A szocialista politikus hangsúlyozta: a kezdeti célok után a rendszer átalakult, és egyre több pénz került olyan magánszemélyekhez, akik Matolcsy György jegybankelnökhöz, illetve családjához, ismerősi köréhez köthetők.

A rendszer átláthatatlanságát bonyolult céghálókkal, magántőkealapokkal biztosították. A 266 milliárdos alapvagyonból az évek során ingatlanokba fektettek, lengyelországi és svájci cégeket vásároltak fel.

Egyik fő befektetésük a lengyel GTC ingatlanfejlesztő társaság volt, amelynek részvényeit jelentős túlárazással szerezték meg. A részvények azóta veszítettek értékükből, így a vagyon jelentős része elolvadt.

Tóth Bertalan szerint a helyzet súlyosságát fokozza, hogy a közpénzjelleg formális elvesztését törvénymódosításokkal biztosították, miközben a jegybankot elvileg felügyelő állami szervek – mint a pénzügyminiszter vagy a felügyelőbizottság – sem tettek érdemi lépéseket a pénzek sorsának követésére.

A podcastban elhangzott: a Matolcsy-vezette jegybank alkalmazottai közül többen az alapítványok kuratóriumában is helyet kaptak, ezzel még szorosabbá vált az intézmény és az alapítványok közötti kapcsolat.

A podcastban felmerült, hogy az alapítványi vagyonból jelentős részek kerültek magántulajdonba: például luxusingatlanok, luxusautók és egyéb nagy értékű vagyontárgyak formájában. Különösen aggasztó, hogy a közel 400–500 milliárd forintos összeg jelentős része nem egyszerűen eltűnt, hanem mára igen nehéz lenne visszaszerezni, mivel a befektetett eszközök értéke csökkent, és a bonyolult céghálók miatt jogilag is körülményes lenne az elszámoltatás.

Tóth Bertalan szerint nem megalapozottak azok a kormányzati védekezések, hogy a jegybank „függetlensége” miatt nem láthattak bele ezekbe a pénzmozgásokba. Mint mondta, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter, illetve a felügyelőbizottság kötelessége lett volna nyomon követni a jegybank gazdálkodását, különösen ilyen nagyságrendű pénzmozgások esetében.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a pénzszivattyúzás következményei messze túlmutatnak a magyar adófizetők veszteségén: a korrupciós helyzet súlyosbodása hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

Mint mondta, a szóban forgó összegekből akár 15 ezer új lakás épülhetett volna, vagy az egészségügyi rendszer, az oktatás és a szociális szféra jelentős mértékben erősödhetett volna.

A beszélgetés zárásaként Tóth Bertalan úgy fogalmazott: az MNB-alapítványok ügye nem lezárt történet, várhatóan újabb részletek is napvilágra kerülhetnek a jövőben.

Tóth Bertalan: Több mint egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben

Drámai adatokat osztott meg a közösségi oldalán Dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője: egy friss felmérés szerint a magyar nyugdíjasok közel 60 százaléka él szűkös vagy nagyon szűkös anyagi körülmények között. A politikus a Bankmonitor és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva hívta fel a figyelmet a probléma súlyosságára.

A felmérés szerint Magyarországon jelenleg nincs egyetlen olyan járás sem, ahol az öregségi nyugdíj átlagos összege fedezné egy egyszemélyes háztartás átlagos életszínvonalát. Az adatok alapján 1,2 millió nyugdíjas – a teljes nyugdíjas társadalom 59,7 százaléka – kénytelen a létminimum környékén élni.

A helyzet a nőket különösen súlyosan érinti: míg a férfi nyugdíjasok körében a szűkös életkörülmények között élők aránya 50,9 százalék (kb. 370 ezer fő), addig a nőknél ez az arány 64,8 százalék, ami közel 800 ezer idős nőt érint.

„Ez minden, csak nem méltóságteljes öregkor” – fogalmazott Tóth Bertalan, aki szerint a kormány jelenlegi politikája nem nyújt megfelelő védelmet az időseknek.

A szocialista párt ezért kezdeményezte, hogy a nyugdíjprémium ne csak 3,5 százalékos GDP-növekedés felett járjon, hanem már 2 százalékos gazdasági bővülés esetén is. Emellett az MSZP javaslata szerint az alacsonyabb nyugdíjúak védelme érdekében a prémiumot minden nyugdíjas egységesen, az átlagnyugdíj szintjéig azonos összegben kapná meg.

„Senki sem azért dolgozik egy életen át, hogy idős korára nélkülöznie kelljen” – tette hozzá a frakcióvezető, aki szerint a társadalmi méltányosság és a szociális biztonság alapelve azt kívánja, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből.

Az MSZP a javaslataival a nyugdíjak és a fizetések közötti különbségek csökkentését szeretné elérni, és azt, hogy a nyugdíjas lét ne a küzdelemről, hanem a megérdemelt nyugalomról szóljon.

Az MSZP rájött: Orbánék elkövettek egy végzetes hibát a Vodafone megvásárlásakor

Az állami Vodafone-felvásárlás körülményeinek tisztázására indított, hétfőn kezdődött adatigénylési perben meglepetésre kiderült, hogy az adásvételi dokumentum magyarul nem, csak angolul létezik, ami ütközik a nemzeti vagyonról szóló törvény szigorú szabályaival

– mondta el Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a hétfő esti Egyenes Beszédben. Ez akár semmissé is teheti a Vodafone kisebbségi részének állami megvásárlásáról szóló szerződést.

Tóth Bertalan azért indított adatigénylési pert, mert a kormány nem volt hajlandó kiadni, milyen megfontolás alapján, hogyan költöttek 324 milliárd forintot adófizetői pénzekből a Vodafone magyarországi cégének 49 százalékos tulajdonrészére, miközben annak 51 százalékát a „közpénzből hizlalt NER-cég”, a 4iG vásárolta meg.

Mint mondta, tudni akarta, milyen átvilágítási anyagok készültek a szerződést megelőzően, miért fizettek közpénzből 324 milliárd forintot egy olyan cég 49 százalékos tulajdonrészéért, ami 2020-ban és 2021-ben is veszteséges volt.

Hétfőn fény derült arra is, hogy az adásvételi szerződésnek nincs magyar nyelvű változata, ami több kérdést is felvet, hiszen a vásárlással nemzeti vagyon jött létre, mivel a felvásárlás az adófizetők pénzéből történt.

A nemzeti vagyonról szóló törvény pedig kötelezően előírja a magyar nyelv használatát, az ügylet pedig már több hónapja lezajlott.

Az ezekkel ellentétes módon készült szerződés akár semmis is lehet, ezért a szocialista frakcióvezető már hétfőn megkérdezte a legfőbb ügyészt, kíván-e semmisségi eljárást indítani a Vodafone-szerződéssel kapcsolatban.

Tóth Bertalan hozzátette, a 324 milliárd forintos vételár éppen elég lett volna a teljes pedagógus-béremelésre. Korábban azt is elmondta, a kormány költhette volna ezt a pénzt 10 százalékos nyugdíjemelésre, vagy a 2008 óta nem emelt családi pótlék megduplázására, a GYED megháromszorozására, a rászorulóknak nyújtott gyógyszertámogatások megduplázására, vagy nyújthattak volna belőle 100 ezer családnak, családonként 3,5 millió forintos vissza nem térítendő energetikai korszerűsítési támogatást.

Ezek közül bármelyiket véghez vihette volna a kormány, mégis a soha nem látott mértékű felvásárlás mellett döntöttek.

A szerződés továbbá az alapinfrastruktúra megvásárlását sem tartalmazta, „tehát magának a piacnak a megvásárlásáról volt szó” – foglalta össze a politikus.

A kormányzat célja, hogy még nagyobb szeletet kihasíthasson a kommunikációból az adófizetők pénzéből propagandája terjesztésére.

Arra az ellenvetésre, hogy a norvég, svéd vagy német állam is vásárolt részesedést helyi telekommunikációs cégekből, a szocialista frakcióvezető elmondta, az említett államok a világelsők között vannak az egy főre jutó GDP tekintetében, továbbá többségi és nem kisebbségi részesedéseket vásároltak a szóban forgó cégekben. Magyarországon viszont a kormány úgy költött el 324 milliárd forintot, hogy „amúgy egy magántársaság rendelkezik a cég fölött”.

Az említett államokban továbbá a nyilvánosság helyzete is más: Magyarországgal ellentétben, ott az állam működése is nyilvános, valamint a szerződések is hozzáférhetők és nyilvánosak.

A műsorban szó volt a kormány békepárti határozati javaslatáról is, amelyhez az MSZP módosító indítványt nyújtott be. Ebben a szocialista párt megtartotta a békedokumentum elfogadható részeit, ugyanakkor konszenzust ajánlva a magyar belpolitikában, csatolta hozzá az ENSZ február 24-én elfogadott békepárti nyilatkozatát, amelyet az ENSZ-tagállamok háromnegyedével együtt Magyarország is megszavazott, sőt, előterjesztője volt.

A Fidesz békepártinak titulált nyilatkozatában az ukrajnai háború ügyében az elfogadható elemek mellett szerepelnek elfogadhatatlanok is. Például az, hogy a hazai inflációért csak és kizárólag az ukrajnai háború a felelős, holott számos szakértő, még a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint is a kormány hibás lépései vezettek a brutális magyar inflációhoz. Továbbá az, hogy a határozat-tervezet szerint a nemzeti konzultáció eredménye határozza meg a magyar társadalom többségének a véleményét, miközben azt a magyar lakosság csupán egy kis része küldte vissza.

A Parlament külügyi bizottságának ülésén a kormánypártok azonban a javaslathoz benyújtott összes ellenzéki módosító indítványt leszavazták, így az ENSZ-nyilatkozatot is, zárta gondolatait az MSZP parlamenti frakciójának vezetője.

Mire kell pontosan a kormánynak a Vodafone?

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közérdekű adatigényléssel fordult a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatójához, hogy megtudja:

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Újabb botrány: A Fidesz politikusa olyan gyalázastos posztot osztott meg, amire nincsenek szavak

Újabb megdöbbentő megnyilvánulás került napvilágra a keszthelyi fideszes önkormányzati képviselő, Nemes Klára közösségi oldaláról. Miután néhány napja Dobrev Klárát és családját gyalázó tartalmat tett közzé,...

Zseniális: Hatalmas bohócot csinált Orbánékból a fiatal magyar videós

A Kelemenet nevű YouTube-csatorna legújabb videója pontosan azt tette, amit a közmédiától sosem kapunk meg: nevetségessé tette a hatalmat. A célpont? Orbán Viktor frissen...

Itt a vég kezdete: Úgy elpáholták a Fideszt a tegnapi időközin, hogy még Orbán...

A tegnapi hajdúhadházi időközi választás eredményei úgy csapták arcul a Fideszt, hogy talán még maga Orbán Viktor is megérezte a csattanást. A Választás.hu-n közzétett adatok...

Orbánék most végleg elszúrták, inog a Fidesz hatalma – Ma gigatüntetés lesz

Több tucat videó jelent meg mostanában amely a Fidesz legújabb aljasságáról, amely miután napvilágot látott országos felháborodást váltott ki. Köztük is a legközérthetőbben talán...

Ismét hatalmas hibát vétett Orbán: Ennek eljárás lesz a vége

Egyre inkább omladozik a Fidesz rendszere: Orbán Viktor most ismét súlyos hibát vétett, amivel saját hatalmát sodorta veszélybe. A kormányfő az elmúlt években ritkán...