Lázár János „kegyet gyakorolt” – pedig közéjük is lövethetett volna

A Fidesz minisztere kegyet gyakorolt, legalábbis szavai szerint. Erről nekem az a régi vicc jutott eszembe, amikor Lenin elvtárs visszadobta a gyerekeknek a labdát, pedig közéjük is lövethetett volna.

December utolsó napjaiban került reflektorfénybe az az eset, amikor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik aktivistája felfestette az útra, merre található Lázár János kastélya. Az akció nem maradt következmények nélkül: a Promenád24 portál válaszként közzétette az aktivista lakcímét, ami újabb vitákat gerjesztett. Az esetről most az építési és közlekedési miniszter, Lázár János nyilatkozott a Blikknek, kitérve a politikai aktivizmus és a munkahelyi etikai szabályok közötti összefüggésekre.

Etikai kérdések és a politikai aktivizmus határai

Lázár János szerint a politikai aktivizmus azon formája, amelyet a MÁV-csoport egyik munkavállalója gyakorolt, összeegyeztethetetlen a vállalat etikai szabályaival és évtizedes gyakorlatával. Hangsúlyozta, hogy az ilyen viselkedés megalapozhatta volna az érintett azonnali elbocsátását is.

„Külön, határozott kérésem volt, hogy ez ne történjen meg. Ugyanakkor azt is kérem és elvárom, hogy valaki csak a politikai szimpátiája vagy aktivizmusa miatt ne akadályozza a cég munkáját” – fogalmazott a miniszter.

A politikai véleménynyilvánítás határai

Lázár szerint a véleménynyilvánítás szabadsága fontos érték, de ennek világos határokat kell szabni. Úgy véli, hogy a közszolgáltatás, különösen a MÁV esetében, nem lehet politikai csatározások terepe. Az utasok érdekeit helyezte előtérbe:

„Az utasok lehető legjobb minőségben történő kiszolgálását politikai érdekből vagy céllal senki sem gátolhatja.”

A MÁV szolgáltatásai még mindig problémásak

A miniszter szavai ugyanakkor kissé ironikusnak hatnak a vasúti szolgáltatások jelenlegi helyzetét figyelembe véve. Karácsony előtt és az év elején is jelentős fennakadások voltak a vasúti közlekedésben. Az utasoknak hosszú listákon kellett nyomon követniük azokat a járatokat, amelyek nem indultak el, vagy csak komoly késéssel érkeztek.

Az eset rávilágít a politikai aktivizmus, a munkahelyi etika és a közszolgáltatások minősége közötti feszültségekre. A kérdés, hogy miként lehet az egyéni véleménynyilvánítás szabadságát és a közérdek védelmét egyensúlyban tartani, továbbra is aktuális marad.

A Telex véletlen elküldte a DK-nak a belső levelezését, amin Gyurcsány Ferenc nagyon kiakadt

Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, korábbi miniszterelnök

Pénteken váratlan botrány rázta meg a közéletet, miután a Telex véletlenül elküldte belső levelezését a Demokratikus Koalíciónak. A levelezés egy részlete, amely Gyurcsány Ferenc parlament feloszlatását kezdeményező nyilatkozatára reagált, gyorsan nyilvánosságra került, ugyanis a DK elnöke a saját Facebook-oldalán osztotta meg a tartalmát.

A levelezés hangvétele Gyurcsány szerint nemcsak tiszteletlen, de a szakmai tisztességet és az újságírói etika alapvetéseit is megkérdőjelezi.

 

„Ez a hazánk, nem móka”

Gyurcsány Ferenc a posztjában kifejtette, hogy nem az a legnagyobb probléma, hogy a levelezés rossz helyre került, hanem az, hogy szerinte a Telex újságíróinak hozzáállása mélyebb problémákat tükröz.

„Nem az a baj, hogy félremegy a Telex belső levelezése, hanem az, ha félremegy a Telex tisztessége, becsülete” – írta a DK elnöke. Hozzátette, hogy a levelezésben az ő nyilatkozatát „diliként” és „mókaként” aposztrofálták, ami szerinte elfogadhatatlan egy magát függetlennek valló médiumtól.

Újságírói cinizmus vagy több annál?

Gyurcsány szerint a Telex reakciója nem egyszerű cinizmus, hanem annak jele, hogy az újságírók egy része elvesztette jóérzését és tiszteletét a közéleti szereplők és a politikai küzdelmek iránt. A DK elnöke úgy véli, az ilyen hozzáállás különösen sértő azok számára, akik nap mint nap harcolnak az országért.

„Ha nekik egy ellenzéki párt vezetőjének parlament feloszlatásáról szóló hivatalos nyilatkozata ‘móka’, akkor nagyon mást gondolunk szakmai tisztességről, hazafiságról” – fogalmazott.

Gyurcsány éles kritikája szerint a levelezés tartalma a Telex újságíróinak alapvető szakmai és emberi hitelességét kérdőjelezi meg.

Közéleti következmények

A botrány a magyar sajtó és politika közötti feszültségek újabb fejezetévé válhat, különösen a Telex és a DK közötti kapcsolatban. A DK elnöke hangsúlyozta, hogy pártja számára a parlament feloszlatásának kezdeményezése komoly politikai lépés, amelyet nem lehet cinikusan vagy gúnyosan kezelni.

Kezdeményezik az Országgyűlés feloszlatását és az előrehozott választásokat

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és parlamenti frakcióvezetője, pénteki online sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását. Szerinte a kormánynak mennie kell, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan.

„Nem várhatunk 2026 tavaszáig”

Gyurcsány Ferenc határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a jelenlegi kormány 2026 tavaszáig hivatalban maradjon. A DK elnöke szerint az ország állapota sokkal rosszabb, mint amilyennek tűnik, és a kormány alkalmatlansága tovább mélyíti a válságot.

„Nem Ukrajna, nem Brüsszel, hanem a magyar kormány idézte elő azt a helyzetet, amelyben ma élünk” – fogalmazott, utalva a növekvő inflációra és a gazdasági lemaradásra. Hozzátette: Magyarországon a legnagyobb az élelmiszerinfláció a régióban, és az ország több száz milliárd forintot veszített a kormány „tehetségtelen és korrupt” politikája miatt.

„Hallja meg a nép hangját!”

Gyurcsány élesen bírálta Orbán Viktort, aki gyakran hivatkozik a népre, de a DK elnöke szerint most eljött az ideje, hogy valóban figyeljen arra, amit az emberek mondanak.

„Teljesen világos, hogy a közéleti-politikai hangulat azt kívánja, hogy ez a kormány menjen az ördögbe” – mondta Gyurcsány. Szerinte a választók véleménye egyértelmű: az ország változást akar.

A pártelnök emlékeztetett arra, hogy hasonló helyzetben korábban is javasolták már az Országgyűlés feloszlatását, és most ismét ezt tartja az egyetlen járható útnak.

Más pártok is kampányüzemmódba kapcsolnak

Az előrehozott választás gondolatát nemcsak a DK, hanem más ellenzéki pártok is támogatják. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, újévi beszédében arról beszélt, hogy Magyarországnak nincs még egy éve a jelenlegi vezetés alatt.

„Áprilisban előrehozott választás lehet” – mondta Magyar Péter, aki szerint pártja január 6-tól kampányüzemmódba kapcsol. Véleménye szerint a jelenlegi kormány képtelen kezelni az ország problémáit, és az előrehozott választás az egyetlen megoldás.

Mi következik most?

Gyurcsány Ferenc kezdeményezése az Országgyűlés feloszlatásáról a következő hetek politikai vitáinak középpontjában állhat. Bár a kormányzati többség támogatása nélkül ez a lépés nehezen valósítható meg, az ellenzéki pártok kampányüzemmódba kapcsolása előrevetíti, hogy 2025 tavasza politikailag rendkívül aktív időszak lesz.

A kérdés, hogy a választók támogatják-e az ellenzék előrehozott választásokra irányuló követeléseit, és hogy Orbán Viktor valóban meghallja-e „a nép hangját”, amely Gyurcsány szerint világosan az ő távozását kívánja.

Meghátrált a Fidesz – Kénytelenek visszavonulót fújni mert egy ország háborodott fel

A Budavári Önkormányzat néhány perccel ezelőtt eltávolította azokat a fekete kordonokat, amelyek január 1-jén kerültek ki a Halászbástya alsó részére, és amelyek hatalmas közfelháborodást váltottak ki. A lépés, amely a nem fizető látogatók kizárását célozta, gyorsan az országos vita középpontjába került. A döntést a rendkívüli nyomás hatására visszavonták, és a kilátópontok most ismét szabadon megközelíthetők.

Egy ország tiltakozása

Az intézkedés, amely szerint 1500 forintos belépődíjat kértek volna a Halászbástya alsó szakaszára, szimbolikus jelentőségűvé vált. Az elzárást fekete kordonnal oldották meg, amely nemcsak funkcionálisan, hanem esztétikailag is felháborította a látogatókat és a helyi lakosokat. A kordonok a közösségi médiában és a nyilvánosság előtt is heves tiltakozást váltottak ki, amely végül meghátrálásra kényszerítette az önkormányzatot.

A csatornára itt tud feliratkozni

A döntés háttere

A Halászbástya alsó szakaszának fizetőssé tétele egy december 12-i I. kerületi közgyűlés döntésén alapult. Az intézkedést egy hónapos próbaidőre vezették be, amely alatt a fizetősség hatásait vizsgálták volna. Az indoklás szerint a kordonok célja a terület biztonságosabbá tétele és a növekvő turistaforgalom kezelése volt. Az önkormányzat szerint az alsó szakasz lezárása és a belépődíj bevezetése a látogatók biztonságát szolgálta volna.

Politikai és társadalmi visszhang

A döntést élesen bírálta a közvélemény, az ellenzéki pártok, és még Karácsony Gergely főpolgármester is. Bár a fővárosnak nincs joghatósága az ügyben, Karácsony az eljárást „abszurdnak és méltatlannak” nevezte. Az ügy azonban nemcsak esztétikai és közérzeti kérdés volt, hanem a közösségi terekhez való hozzáférés szimbolikus harcává vált.

Meghátrálás vagy taktikai visszavonulás?

A kordonok eltávolítása győzelemként értékelhető a közvélemény nyomására, de a kérdés az, hogy végleges-e a döntés. Az önkormányzat korábban azt ígérte, hogy a próbaidőszak végén újraértékelik a helyzetet. Az ígéret szerint a Halászbástya területének átalakítására csak akkor kerül sor, ha az épített örökséghez illeszkedő, a látogatók biztonságát szolgáló megoldást találnak.

A kilátópontok mindannyiunké

Az ügy rávilágított arra, hogy a közösségi terekhez való hozzáférés nemcsak kulturális, hanem demokratikus kérdés is. A Budai Vár és a Halászbástya nemcsak turistalátványosság, hanem közös örökség, amelynek minden magyar állampolgár számára elérhetőnek kell maradnia. Remélhetőleg a kordonok eltávolítása végleges döntés, és a jövőben nem kerül sor hasonló lépésekre.

Egy ország most fellélegezhet: a kilátópontok továbbra is mindenki számára szabadon látogathatók maradnak.

Ennél kicsinyesebb már nem is lehetne a „kicsi” Menczer: Egy ország röhög most rajta

Újabb politikai feszültség bontakozik ki a magyar közéletben, miután Bruti, a Kétfarkú Kutya Párt színeiben politizáló humorista azt állította: Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója letiltotta őt a választási vitákról. Az eset Bruti Facebook-bejegyzése szerint nemcsak egy személyes konfliktus, hanem a politikai párbeszéd komoly hiányosságaira is rávilágít.

Humorral a politikai képmutatás ellen

Bruti szerint a konfliktus oka az lehetett, hogy Menczer nem akart szembenézni valódi kérdésekkel. „A legbájosabb orcámat fordítottam felé, így talán attól rettent meg, hogy komoly kérdésekre kellett volna válaszolnia” – írta Bruti. Az általa megfogalmazott közéleti kérdések egytől egyig az ország legégetőbb problémáira mutattak rá, az egészségügy helyzetétől kezdve az infláción át egészen az akkumulátorgyárak és az államháztartási hiány kérdéséig.

Bruti azt is megjegyezte: „Mi valós munkát, valós válaszokat várunk el az adónkból. Bennünket az érdekel, hogy te és a »megtámadott politikai közösséged« mit terveztek nekünk erre az évre?” – ezzel egyértelműen az átláthatóság és a számonkérhetőség hiányára utalt.

„Adózó magyar állampolgárok nem ezt fizetik”

A humorista hozzátette: az adófizetők nem azért tartják el Menczert és családját, hogy politikai ellenfeleit „óvodás szintű csúfolódással” sértegessék. Bruti azt hangsúlyozta, hogy a választók tisztességes válaszokat érdemelnek az ország jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli tervekről.

Többek között az alábbi kérdéseket tette fel nyilvánosan Menczernek:

  • Mi a kormány válasza az egészségügy haldoklására?
  • Hány új akkumulátorgyár létesítésére számíthatunk?
  • Mi lesz az inflációval, és hogyan kívánják kezelni annak hosszú távú hatásait?
  • Miért vesztett el az ország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást?

Nem Bruti az első áldozat

Menczer Tamás lépése nem példa nélküli: Bruti korábban Kocsis Máté oldaláról is hasonló módon lett kitiltva, miután kommentálta a politikus egy nyilatkozatát. Úgy tűnik, a humorista szókimondása és szatirikus kérdései rendszeresen kiverik a biztosítékot a Fidesz vezetőinél.

Politikai kultúra vagy annak hiánya?

Az eset ismét rávilágít a magyar politikai kultúra problémáira: a párbeszéd és a vitakultúra helyett a kizárás és a cenzúra uralja a teret. Bruti azt írta: „Majd ha a választók kapnak válaszokat, eldöntik, érdemes-e a bizalmukra a Fidesz vagy inkább mást tüntetnének ki vele.” Ez az üzenet a választók felé is irányult, akik egyre inkább átlátnak a politikai kommunikáció üres frázisain.

Mitől fél a Fidesz?

Bruti kitiltása felveti a kérdést: mitől tart a kormánypárt? Vajon a humorista kérdései valóban akkora fenyegetést jelentenek, hogy el kell hallgattatni őt? Vagy egyszerűen csak a kormány nem tud érdemi válaszokat adni a kényelmetlen kérdésekre?

A választások közeledtével a politikai párbeszéd szerepe csak nőni fog. Az ilyen esetek pedig arra emlékeztetnek, hogy a demokrácia nem működhet nyílt és őszinte párbeszéd nélkül.

Előrehozott választások: Csalásra készülhet a Fidesz?

A Kormányzati Tájékoztatási Hivatal január 1-jén közleményt adott ki, amely nemcsak a politikai helyzetet, hanem a választások tisztaságát is kérdőjelek elé állította. Az indulatokat Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének újévi beszéde szította, amelyben előrehozott választásokat sürgetett.

A Fidesz villámgyors reakciója és a költségvetésben megbúvó „választási informatikai fejlesztések” tétel újabb gyanút ébresztett: vajon tényleg tisztességes választásra készül a kormánypárt?

Miért van szükség titkos fejlesztésekre?

A Kormányzati Tájékoztatási Hivatal szerint a költségvetésben feltüntetett tétel az informatikai rendszer fejlesztését szolgálja, ami a 2026-os választások lebonyolításához szükséges. De ha ez valóban így van, miért nem tájékoztatták erről a nyilvánosságot? Egy ilyen fejlesztés minden politikai szereplőt érint, és alapvető elvárás lenne, hogy az átláthatóság jegyében tájékoztassák az induló pártokat és a választókat.

Az informatikai rendszer működtetése nem lehet „édes titok.” Különösen egy olyan országban, ahol az elmúlt években a választások tisztaságával kapcsolatban folyamatosan aggályok merültek fel. Ha a Fidesz el akar valamit rejteni, az okkal történik – de vajon milyen célt szolgálhat a titkolózás?

Előrehozott választás vagy manipuláció?

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vezetője már korábban rámutatott arra, hogy a költségvetésben feltüntetett választási tétel előrehozott választás lehetőségére utalhat. A kormány ezt következetesen cáfolja, és a hivatalos álláspont szerint a következő választás a rendes időben, 2026-ban lesz. De miért lenne érdemes a Fidesznek előrehozni a választásokat?

A Tisza Párt egyre nagyobb lendülettel próbál belépni a politikai térbe, ám egy előrehozott választás esetén valószínűleg nem állna készen az egyéni körzetekben való hatékony szereplésre. Ez a Fidesz számára stratégiai előnyt jelentene. Emellett a kormánypárt már bizonyította, hogy az Alaptörvényt kedve szerint formálja – egy előrehozott választás politikai akadályai tehát könnyedén elháríthatók lennének.

Mit tehet az ellenzék?

A legnagyobb probléma az átláthatóság hiánya. Az ellenzék feladata, hogy rákényszerítse a kormányt a pontos válaszokra. Milyen informatikai fejlesztésről van szó? Hogyan biztosítják, hogy ezek az intézkedések ne a manipuláció eszközei legyenek? Az ellenzéki pártoknak nemcsak joguk, de kötelességük is ott lenni a fejlesztések során, hogy felügyeljék a folyamatokat.

A jelenlegi helyzetben a legrosszabb, amit az ellenzék tehet, az a passzivitás. Ha nem kérik számon a kormányt, és nem vizsgálják meg alaposan a választási rendszert, a 2026-os (vagy egy esetleges előrehozott) választások legitimitása komolyan sérülhet.

Tisztázatlan jövő

A Kormányzati Tájékoztatási Hivatal közleménye nem oszlatta el a kételyeket, hanem újabb kérdéseket vetett fel. Az informatikai rendszer fejlesztésére vonatkozó titkolózás, a költségvetési tétel rejtélye és a Fidesz politikai mozgásai mind arra utalnak, hogy valami készül – csak azt nem tudni, pontosan mi. A választók tiszta választásokat érdemelnek, és minden lépés, amely ennek ellentmond, veszélyezteti a demokrácia hitelességét.

 

A Hírklikk nyomán

Legalább kormányozni tudnak: Brutális drágulást hozhat az újév

Az új év nemcsak új reményeket, hanem emelkedő üzemanyagárakat is hozott Magyarországon. Az inflációkövető jövedéki adó miatt az árak ismét felfelé mozdultak, és a 2025-ös évre sem várható jelentős enyhülés. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője az ATV Start című műsorában osztotta meg az idei évvel kapcsolatos várakozásait.

A forint árfolyamának kulcsszerepe

Az üzemanyagárak alakulása nagyban függ a forint és a dollár közötti árfolyam változásaitól. A 2024 végén tapasztalt 400 forintos dollár-árfolyam már jelentős drágulást eredményezett, és Bujdos szerint további gyengülés esetén még magasabb árakra kell számítani. Az elemző előrejelzése szerint az üzemanyag átlagára 2025-ben várhatóan 620 forintos szinten stabilizálódik, 20 forintos eltéréssel.

Régiós összehasonlítás

Magyarország üzemanyagárai régiós szinten a középmezőnyben helyezkednek el. Bár a környező országokban is emelkedtek az árak, a nyomás enyhült azáltal, hogy a régiós árakat havi szinten elemzik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai, amelyek Magyarország és a szomszédos országok árait hasonlítják össze, a következő hetekben várhatók.

Kihívások a fuvarozóknak és fogyasztóknak

Az üzemanyagár-emelkedés különösen a fuvarozók számára jelent kihívást. Bujdos szerint az áremelkedést ezek a cégek csak késve tudják továbbhárítani, ami hosszabb távon azonban megjelenhet az egyéb termékek árában is. Ez a hatás néhány hónapon belül érezhetővé válhat a fogyasztók számára.

Adóterhek és minimálbéremelés hatásai

A 3%-os kiskereskedelmi különadó eltörlése némi könnyebbséget jelenthet a benzinkutak számára, ám ez nem valószínű, hogy jelentős árcsökkenést eredményez. Az adóterheken túl a minimálbéremelés is növeli a benzinkutak működési költségeit, amelyeket az árakba várhatóan beépítenek.

Nemzetközi tényezők

A globális olajárak alakulását az elemzők szerint kevésbé az orosz-ukrán háború, mint inkább az OPEC döntései és az amerikai olajkitermelés bővülése befolyásolja. Az Egyesült Államok önellátóbbá válási törekvései, valamint a kínai kereslet változása szintén kulcsfontosságú tényezők lehetnek az olajpiac stabilitása szempontjából.

Mire számíthatnak az autósok?

A 2025-ös év az előrejelzések szerint nem hoz jelentős árcsökkenést az üzemanyagpiacon. A forint árfolyama, a nemzetközi olajpiaci trendek, valamint a hazai adóterhek és béremelések egyaránt felfelé húzzák az árakat. Az autósoknak érdemes felkészülniük arra, hogy az üzemanyagköltségek továbbra is magas szinten maradnak.

Rendkívüli műsorvátozást jelentett be az ATV ma estére

Az ATV péntek esti műsorrendje megváltozik: 22:35-től Keleti Ágnes, a magyar sport történetének egyik legnagyobb alakja előtt tisztelegnek egy rendkívüli interjú sugárzásával. Az ötszörös olimpiai bajnok tornász, aki százhárom éves korában, csütörtök hajnalban hunyt el, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolójaként hagyott örökséget maga után.

Keleti Ágnes: A sport és az emberi kitartás ikonja

Keleti Ágnes nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi sportélet egyik legmeghatározóbb alakja volt. Ötszörös olimpiai bajnokként, a Nemzet Sportolójaként, és a világ legidősebb élő, valamint a valaha élt legidősebb olimpiai aranyérmeseként tisztelte a világ. Életútja nem csupán a sportban elért kimagasló eredményeiről, hanem elképesztő kitartásáról és emberségéről is szólt.

Egy rendkívüli interjú

Az ATV azzal a különleges beszélgetéssel tiszteleg a legendás sportoló előtt, amelyben Keleti Ágnes életéről, pályafutásáról, és az őt formáló történelmi időkről mesélt. Az interjú megragadja azt az életerőt és bölcsességet, amely végigkísérte őt több mint egy évszázadon keresztül.

Emléke örökké élni fog

Keleti Ágnes neve összeforrt a magyar sport történetével, és öröksége generációkat fog inspirálni. Az ATV műsora lehetőséget ad arra, hogy a nézők közelebbről is megismerjék ezt a páratlan életutat, amely tele volt küzdelemmel, sikerrel és példátlan emberséggel.

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy Keleti Ágnesre emlékezzenek az ATV különleges adásában, péntek este, 22:35-től!

Történelmi csapás: Orbán olyan ütést kapott amiből csoda ha fel tud álni

Orbán Viktor december 22-én még büszkén jelentette ki, hogy Magyarország nem veszít el EU-s forrást, azonban az Európai Bizottság újév napján hivatalosan is megerősítette: hazánk egymilliárd eurónyi, azaz 400 milliárd forintnyi támogatástól esett el végleg. Ez az összeg nagyobb, mint az ország éves háziorvosi és házi gyermekorvosi kerete, amely 300 milliárd forint.

Miért vesztettünk el ekkora összeget?

Magyarországnak 2024 végéig kellett volna teljesítenie az uniós támogatások feltételeit, de a kormány nem tudott megfelelni ezeknek. Az EU különösen a közbeszerzések átláthatóságát és a korrupció elleni intézkedéseket hiányolta. Az Európai Unió Tanácsa már több mint két éve kötelezte Magyarországot ezek bevezetésére, de a megfelelő változások elmaradtak. Az elvesztett támogatás a 2022-es kötelezettségvállalásokra vonatkozott, és szerkezetileg gyenge területek fejlesztésére szánták volna.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelés is problémás:

  • A bíróságok függetlensége továbbra sem biztosított.
  • A sz@&uális kisebbségek jogai sérülnek a 2021-es „gyermekvédelmi” törvény miatt.
  • A tudományos kutatás szabadságát korlátozza az egyetemek kiszervezése.
  • A menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést sem garantálja a magyar állam.

Orbán optimizmusa kontra valóság

Orbán Viktor decemberben még derűlátóan nyilatkozott. Az állami rádióban azt mondta: „Jönni fognak a pénzek, különben vétózom az új költségvetést.” December 22-én pedig úgy fogalmazott: „Brüsszelben van a pénzünk, amit el akarnak venni, de mi meg fogjuk azt védeni.” Ezek a kijelentések most már egyértelműen tévesnek bizonyultak.

Egyedi kudarc az EU-ban

Magyarország történelmet írt azzal, hogy elsőként veszítette el véglegesen kohéziós politikából származó forrásait. Ráadásul a jövőben további szankciók várhatók: a lengyel hírügynökség szerint 2025 végéig újabb 1,1 milliárd euró, 2026 végéig pedig a többi befagyasztott forrás is elveszhet.

Az ellenzék feljelent, a kormány tovább magyarázkodik

A Demokratikus Koalíció feljelentést tett Orbán Viktor ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt. Gulyás Gergely és Bóka János azonban továbbra is Brüsszelt okolja, politikai támadásnak titulálva a történteket.

Mi az üzenet az állampolgároknak?

A 400 milliárd forint elvesztése minden magyar állampolgárnak fejenként 40 ezer forintos veszteséget jelent. A kormány retorikája szerint ez a pénz mégis „Brüsszel bűne”, miközben a valóságban a magyar kormány több éves késlekedése és szabálytalanságai vezettek idáig. Ez az összeg nemcsak egy szám, hanem a kórházak, iskolák, utak, és az emberek életminőségének közvetlenül érezhető romlását is jelenti.

A kérdés csak az: a kormány mikor vállal valódi felelősséget ezért a történelmi kudarcért?

Minek ide szilveszteri kabaré: A Fidesz frakcióvezetője megoldotta és hatalmasat égett

Kocsis Máté újévi stand-up show-ját a Facebookon adta elő, ahol most éppen Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét vette célkeresztbe. Nem mintha Magyar Péter különösebben izgatta volna a közvéleményt, de hát valamivel el kell ütni az időt, ha az ember egy olyan párt frakcióvezetője, amely szerint mindig más a hibás. Ezúttal persze Brüsszel az aktuális mumus, mert mi más is lehetne?

Az új év első poénjai

Kocsis szerint Magyar Péter nem is türelmetlen, csak szegény egy brüsszeli „gazdi” bábja, aki üzeneteket továbbít. Hogy pontosan ki Magyar Péter gazdája, azt persze Kocsis nem bontotta ki, de hát miért is kellene bizonyíték, amikor elég egy Facebook-poszt ahhoz, hogy az igazság felderüljön? Az, hogy a Tisza Párt még egy időközi választásra sem képes jelöltet állítani, nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy Magyar Péter az Európai Bizottság titkos ügynöke. Mi más magyarázná, hogy Brüsszel egyszerűen nem bír várni?

Kocsis és a szuverenitás

A frakcióvezető nem felejtette el újra és újra hangsúlyozni a magyar kormány „szuverenitását”. Ez a kormány olyan független, hogy csak az orosz gázáron, a kínai hitelen és néha a belarusz barátkozáson múlik a működése. De Brüsszel? Ugyan már! „Ne hisztizzenek!” – üzente Kocsis a messzi nyugat felé, miközben szépen kihangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa már eldőlt 2022-ben és 2024-ben. A választók döntöttek, úgyhogy Weber úrnak „nyet” van – vagy hogy is mondják ezt Moszkvában.

Egy kis matek és manipulált közvélemény-kutatások

A frakcióvezető természetesen nem hagyta ki, hogy lekezelően megjegyezze: a Tisza Párt 30%-os EP-választási eredménye valójában semmit sem ér a Fidesz 45%-ával szemben. És persze, ezek a „balos” közvélemény-kutatások csak manipulálnak. Az ember majdnem sajnálja Kocsist, amiért egy alternatív valóságban kell élnie, ahol a tények sosem zavarják meg a jó kis propaganda-építkezést.

Az üzenet, amit senki sem kért

Kocsis lezárásként még gyorsan biztosított mindenkit: 2026-ban is a Fidesz nyer majd, szóval senki ne aggódjon! Ahogy mondani szokták: „Ha nem győzünk, legalább mondjuk el, hogy biztos győztünk volna!” És persze közben Brüsszelnek is üzent: „Ne hisztizzenek már, kedves gazdik!” Nos, ha valamit tudunk Kocsis Mátéról, az az, hogy a retorikai finomság nem az erőssége, de hát épp ettől olyan szórakoztató az előadása.

Máté, köszönjük a nevetést! Szilveszter elmúlt, de te hoztál nekünk még egy kis kabarét.

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Felmosták Orbánnal a padlót – Hatalmasat aláztak a miniszterelnökre

Péntek reggel Orbán Viktor szokásos Kossuth rádiós interjújában próbálta megmagyarázni, miért gyengült 0,4 százalékkal a magyar gazdaság. A miniszterelnök szerint nem ő, nem a...

Elkezdődött: Benyújotta Orbánnak a lemondását a Fidesz vezető politikusa

Elkezdődött. Bár a Fidesz hivatalosan még nem beszél válságról, egyre több jel utal arra, hogy a kormánypártban valami megmozdult – és talán nem is...

Leleplező videó készült Bayer Zsoltról

Egy friss YouTube-videó új szintre emeli a politikai véleményformálás kritikáját: a „Kelemenet” nevű csatorna legújabb tartalmában részletesen elemzi Bayer Zsolt pályafutásának ellentmondásos állomásait, fókuszban...

Magas rangú vezetők közölték Orbánnal: „Magának vége van”!

A gazdasági problémákra adott kormányzati válaszokról, a brüsszeli politikai nyomásról és a belpolitikai riválisokról is beszélt péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A...

Leleplező videó került fel az internetre: Darajbaira szedték Orbán kulcsemberét

A „Kelemenet” nevű YouTube-csatorna legújabb videója nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy darabjaira szedje a Fidesz egyik legismertebb és legmegosztóbb figuráját, Bayer Zsoltot. https://www.youtube.com/watch?v=7C_y2RB2cA4 Támogasd a videóst...