Az MSZP új podcast műsora, az MSZPod első adásában Dr. Tóth Bertalan frakcióvezető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül történő pénzmozgásokról beszélt részletesen.
A beszélgetés során kiderült: a szocialisták szerint már tíz éve próbálják feltárni azokat a pénzügyi manővereket, amelyek az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe kerültek az MNB-botrány kapcsán.
A felvételben elhangzottak szerint a botrány gyökerei 2010-es évek elejére nyúlnak vissza. Tóth Bertalan emlékeztetett: a devizahitelek forintosítása és a forint mesterséges gyengítése után a jegybank jelentős, 266 milliárd forintos nyereségre tett szert.
Ez az összeg – amely ma már akár a dupláját is érné – nem a költségvetésbe került vissza, hanem különböző alapítványokba csatornázták, állítólag oktatási és képzési célokra.
Az MNB az alapítványokon keresztül állampapírokat vásárolt, amivel visszaforgatta a pénzt a költségvetésbe, ám ezt az Európai Központi Bank problémásnak találta, tiltott állami finanszírozásnak minősítve a megoldást.
A szocialista politikus hangsúlyozta: a kezdeti célok után a rendszer átalakult, és egyre több pénz került olyan magánszemélyekhez, akik Matolcsy György jegybankelnökhöz, illetve családjához, ismerősi köréhez köthetők.
A rendszer átláthatatlanságát bonyolult céghálókkal, magántőkealapokkal biztosították. A 266 milliárdos alapvagyonból az évek során ingatlanokba fektettek, lengyelországi és svájci cégeket vásároltak fel.
Egyik fő befektetésük a lengyel GTC ingatlanfejlesztő társaság volt, amelynek részvényeit jelentős túlárazással szerezték meg. A részvények azóta veszítettek értékükből, így a vagyon jelentős része elolvadt.
Tóth Bertalan szerint a helyzet súlyosságát fokozza, hogy a közpénzjelleg formális elvesztését törvénymódosításokkal biztosították, miközben a jegybankot elvileg felügyelő állami szervek – mint a pénzügyminiszter vagy a felügyelőbizottság – sem tettek érdemi lépéseket a pénzek sorsának követésére.
A podcastban elhangzott: a Matolcsy-vezette jegybank alkalmazottai közül többen az alapítványok kuratóriumában is helyet kaptak, ezzel még szorosabbá vált az intézmény és az alapítványok közötti kapcsolat.
A podcastban felmerült, hogy az alapítványi vagyonból jelentős részek kerültek magántulajdonba: például luxusingatlanok, luxusautók és egyéb nagy értékű vagyontárgyak formájában. Különösen aggasztó, hogy a közel 400–500 milliárd forintos összeg jelentős része nem egyszerűen eltűnt, hanem mára igen nehéz lenne visszaszerezni, mivel a befektetett eszközök értéke csökkent, és a bonyolult céghálók miatt jogilag is körülményes lenne az elszámoltatás.
Tóth Bertalan szerint nem megalapozottak azok a kormányzati védekezések, hogy a jegybank „függetlensége” miatt nem láthattak bele ezekbe a pénzmozgásokba. Mint mondta, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter, illetve a felügyelőbizottság kötelessége lett volna nyomon követni a jegybank gazdálkodását, különösen ilyen nagyságrendű pénzmozgások esetében.
Az MSZP frakcióvezetője szerint a pénzszivattyúzás következményei messze túlmutatnak a magyar adófizetők veszteségén: a korrupciós helyzet súlyosbodása hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.
Mint mondta, a szóban forgó összegekből akár 15 ezer új lakás épülhetett volna, vagy az egészségügyi rendszer, az oktatás és a szociális szféra jelentős mértékben erősödhetett volna.
A beszélgetés zárásaként Tóth Bertalan úgy fogalmazott: az MNB-alapítványok ügye nem lezárt történet, várhatóan újabb részletek is napvilágra kerülhetnek a jövőben.
