Címke: korrupció

Robbantott az MSZP frakcióvezetője: Tóth Bertalan kitálatlt az „évtized rablásáról”

Az MSZP új podcast műsora, az MSZPod első adásában Dr. Tóth Bertalan frakcióvezető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül történő pénzmozgásokról beszélt részletesen.

A beszélgetés során kiderült: a szocialisták szerint már tíz éve próbálják feltárni azokat a pénzügyi manővereket, amelyek az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe kerültek az MNB-botrány kapcsán.

A felvételben elhangzottak szerint a botrány gyökerei 2010-es évek elejére nyúlnak vissza. Tóth Bertalan emlékeztetett: a devizahitelek forintosítása és a forint mesterséges gyengítése után a jegybank jelentős, 266 milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez az összeg – amely ma már akár a dupláját is érné – nem a költségvetésbe került vissza, hanem különböző alapítványokba csatornázták, állítólag oktatási és képzési célokra.

Az MNB az alapítványokon keresztül állampapírokat vásárolt, amivel visszaforgatta a pénzt a költségvetésbe, ám ezt az Európai Központi Bank problémásnak találta, tiltott állami finanszírozásnak minősítve a megoldást.

A szocialista politikus hangsúlyozta: a kezdeti célok után a rendszer átalakult, és egyre több pénz került olyan magánszemélyekhez, akik Matolcsy György jegybankelnökhöz, illetve családjához, ismerősi köréhez köthetők.

A rendszer átláthatatlanságát bonyolult céghálókkal, magántőkealapokkal biztosították. A 266 milliárdos alapvagyonból az évek során ingatlanokba fektettek, lengyelországi és svájci cégeket vásároltak fel.

Egyik fő befektetésük a lengyel GTC ingatlanfejlesztő társaság volt, amelynek részvényeit jelentős túlárazással szerezték meg. A részvények azóta veszítettek értékükből, így a vagyon jelentős része elolvadt.

Tóth Bertalan szerint a helyzet súlyosságát fokozza, hogy a közpénzjelleg formális elvesztését törvénymódosításokkal biztosították, miközben a jegybankot elvileg felügyelő állami szervek – mint a pénzügyminiszter vagy a felügyelőbizottság – sem tettek érdemi lépéseket a pénzek sorsának követésére.

A podcastban elhangzott: a Matolcsy-vezette jegybank alkalmazottai közül többen az alapítványok kuratóriumában is helyet kaptak, ezzel még szorosabbá vált az intézmény és az alapítványok közötti kapcsolat.

A podcastban felmerült, hogy az alapítványi vagyonból jelentős részek kerültek magántulajdonba: például luxusingatlanok, luxusautók és egyéb nagy értékű vagyontárgyak formájában. Különösen aggasztó, hogy a közel 400–500 milliárd forintos összeg jelentős része nem egyszerűen eltűnt, hanem mára igen nehéz lenne visszaszerezni, mivel a befektetett eszközök értéke csökkent, és a bonyolult céghálók miatt jogilag is körülményes lenne az elszámoltatás.

Tóth Bertalan szerint nem megalapozottak azok a kormányzati védekezések, hogy a jegybank „függetlensége” miatt nem láthattak bele ezekbe a pénzmozgásokba. Mint mondta, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter, illetve a felügyelőbizottság kötelessége lett volna nyomon követni a jegybank gazdálkodását, különösen ilyen nagyságrendű pénzmozgások esetében.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a pénzszivattyúzás következményei messze túlmutatnak a magyar adófizetők veszteségén: a korrupciós helyzet súlyosbodása hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

Mint mondta, a szóban forgó összegekből akár 15 ezer új lakás épülhetett volna, vagy az egészségügyi rendszer, az oktatás és a szociális szféra jelentős mértékben erősödhetett volna.

A beszélgetés zárásaként Tóth Bertalan úgy fogalmazott: az MNB-alapítványok ügye nem lezárt történet, várhatóan újabb részletek is napvilágra kerülhetnek a jövőben.

„A gyerekek pénzét szívta fel” – nyomozás indult az egyik tankerületi vezető ellen

A kép illusztráció

Az ATV.hu értesülései szerint nyomozást indított a rendőrség az egyik tankerületi vezető ellen.

A fideszesek nyíltan lopnak? – Magyarország kilép a korrupcióellenes világszervezetből

Ezek a fiúk tökösek és beleállnak a tutiba, Magyarország ugyanis kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből – derül ki a december 6-án kiadott Magyar Közlönyből.

Az index.hu információi szerint – a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) egy korrupcióellenes, transzparens kormányzást célzó program, alapítónyilatkozatát 2011-ben nyolc ország (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek) írta alá. Magyarország 2012-ben csatlakozott, jelenleg velünk együtt 70 tagja van az egyezménynek. Az országok képviselői december 7-én, pénteken kezdik háromnapos éves gyűlésüket Párizsban, így a magyar kilépés időzítése külön érdekes.

A csatlakozás részeként Magyarország egy 2013-ban elfogadott akciótervben vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban.

„Célunk egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése. Mivel a jó és nyílt kormányzás alapvető feltétele a társadalom aktív részvétele a döntések előkészítésében és megvalósításában, így az akcióterv kidolgozása során és a későbbiekben is törekszünk a társadalom és a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonására” – áll a Kormany.hu-n a csatlakozás kapcsán megjelent hírben.

A külügy szerint csak „országokat leckéztet” a kezdeményezés, aminek semmi értelme
Kérdeztük a kormányszóvivőt, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a kilépés okairól, az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Szijjártó Péter vezette KKM bravúros válaszát:

„A Nyílt Kormányzati Együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít.
A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták. Semmi értelme, hogy egy ilyen – az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért – szervezetben fenntartsuk tagságunkat.

Szijjártó Péter a mai napon a kormány döntéséről értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát.”

Ön szerint mi áll a kilépés hátterében? Magyarország valóban korrupt lenne?

Ezeket olvasta?

Ez is érdekelheti

Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője szerint Orbánék félnek a valóságtól

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője kemény hangvételű Facebook-posztban támadta a kormány gazdaságpolitikáját és annak kommunikációját, miután – saját elmondása szerint – egyszerű, konkrét kérdéseire...

Eljárás indulhat Karácsony Gergely ellen

„A múlt szombati szabadságünnep élménye sokáig velünk marad” – írta közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester, miután Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa feljelentést tett...

Brüsszel lecsapott: EU-s képviselők razziáztak a magyar Parlamentben

Nem hivatalos látogatás. Nem diplomáciai protokoll. Hanem tényfeltárás. Az Európai Parlament korrupcióellenes munkacsoportja péntek reggel személyesen vizsgálódott a magyar Országgyűlés falai között. A találkozóra a Jókai...

„Felér egy hazaárulással, amit Orbán tett” – Dokumentumokat talált az MSZP

Súlyos kritikát fogalmazott meg a Magyar Szocialista Párt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legújabb jelentésével kapcsolatban, amely az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási rendszer (EKD) működését...

Az ellenzéki videós kimondta Orbánék legújabb támadásáról, amit kevesen mertek

Az Azahriah körül kirobbant médiaviharban egy magyar YouTube-videós, a Kelemenet csatorna alkotója is megszólalt – és nem is akárhogyan. A legújabb videójában nemcsak az...