Rogán Antal amerikai szankciós listáról való levételének kérdése továbbra is politikai és jogi dilemmákat vet fel. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a folyamat nem oldható meg egyetlen telefonhívással Donald Trumpnak, ha az Egyesült Államokban hatalomra kerülne az exelnök. Bár elképzelhető, hogy az új Trump-adminisztráció saját hatáskörben dönthetne a törlésről, ez nem lenne egyszerű procedúra.
Jogilag problémás döntés
Ligeti a Szabad Európának adott interjújában elmondta, hogy a szankciós listára kerülés Rogán esetében egy diplomáciai, nem pedig igazságügyi döntés eredménye volt. „A szankcionálás során nem előzte meg bírósági eljárás, sem olyan garanciális folyamat, amelyben az érintett Rogán Antal valós időben előadhatta volna bizonyítékait” – hangsúlyozta. A jogi igazgató hozzátette: nem közölték vele a terhelő adatokat, mielőtt döntöttek volna az ügyében, ami a szankciók politikai jellegét támasztja alá.
Ha Rogán vitatná az ellene felhozott állításokat, elméletileg lehetősége lenne az Egyesült Államokban pert indítani az amerikai kormány ellen, hogy levetesse magát a listáról. Ligeti szerint azonban ez nem reális forgatókönyv, mivel ilyen precedens eddig nem ismert.
Telefonhívásnál több kell
Az esetleges Trump-kormányzat döntési szabadságát illetően Ligeti Miklós kiemelte: bár elképzelhető, hogy egy új adminisztráció saját hatáskörben dönthetne Rogán törléséről, egy egyszerű telefonhívás erre nem lesz elég.
„Ha az amerikai kormányzat csak Rogán Antal vagyonnyilatkozatának bemutatása alapján törölné a nevét a listáról, az súlyosan kompromittálná az USA-adminisztrációt és a Magnyickij-törvény működőképességét” – figyelmeztetett Ligeti. Ezzel arra utalt, hogy egy ilyen döntés gyengítené az amerikai szankciós rendszer hitelességét.
Súlyos politikai helyzet
Rogán Antal ügye komoly politikai hullámokat vetett, hiszen a magyar miniszter olyanokkal került egy kategóriába, akiket „Szudáni tömeggyilkosokkal” említenek egy lapon – mondta egy másik szakértő, Yaro Patrice. Biden döntése szerinte példátlanul súlyos lépés volt, amely jelentős terhet róhat a magyar–amerikai kapcsolatokra.
Az eset rávilágít arra, hogy a szankciós listák nem csupán jogi, hanem politikai és diplomáciai döntések eredményei is, és a listáról való lekerülés is hasonlóan összetett folyamat. Az amerikai Magnyickij-törvény, amely alapján a szankciók történtek, nem hagy sok teret az érintettek számára a védekezésre – ezzel erősítve az intézkedések súlyosságát, de egyúttal kérdéseket vetve fel az eljárások átláthatóságáról.
Rogán Antal számára a helyzet megoldása nemcsak jogi, hanem diplomáciai kihívás is, amely messze túlmutat egy egyszerű kapcsolatfelvételen az Egyesült Államok új vezetésével.
