Súlyos következményei lehetnek annak a tanulmánynak, amelyet a kormány döntése alapján 10 évre titkosítottak, azonban most a bíróság másodfokú ítéletében mondta ki, hogy a közérdekre való tekintettel nyílvánosságra kell hozni.
Az ügy annál is érdekesebb, mert már a titkosítás ténye sem igazán érthető – a politikai szándékok figyelmen kívül hagyása nélkül – ugyanis a szóban forgó dokumentum nem másról készült, mint az egészségügy helyzetéről és átalakításáról.
Vajon mit tartalmazhat ez a dokumentum, amit 10 évre titkosítani kellett?
A 24.hu foglalta össze, hogy a BCG nemzetközi tanácsadó cégtől a BM 2020-ban 720 ezer euró plusz áfáért rendelt egy átfogó tanulmányt az egészségügy helyzetéről és átalakításáról, annak tartalma azonban nem nyilvános, mivel a tárca tíz évre titkosította azt.
Közérdekű adatra hivatkozva a K-Monitor beperelte a BM-et, kikérve a tanulmányra vonatkozó, BCG-vel kötött szerződést, illetve magát a feltehetőleg több száz oldalra rúgó tanulmányt is.
Elsőfokon tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét. A közpénzek átlátható felhasználásáért is küzdő szervezet fellebbezett az ítélet ellen. Az ügy másodfokú tárgyalása zajlott kedd délelőtt.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alperes (vagyis a Belügyminisztérium) a tanulmány kiadásának megtagadását az elsőfokon zajló perben nem indokolta meg részleteiben. „A tartalmi indoklás az alperes feladatkörébe tartozik, erre köteles, de ebben a perben ezt nem tette meg” – mondta a bíró.
Mivel a minisztérium nem indokolta meg, hogy mi indokolja a titkosságot, a másodfokú bíróság a nyilvánosságra hozatal mellett döntött. Így megsimerhetővé válik, hogy milyen szempontok alapján szervezi át a kormány az egészségügyet
– mondta Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje, aki szerint a jogerős ítélettel szemben a BM várhatóan a Kúriához fordul felülvizsgálatért.
