Az állami Vodafone-felvásárlás körülményeinek tisztázására indított, hétfőn kezdődött adatigénylési perben meglepetésre kiderült, hogy az adásvételi dokumentum magyarul nem, csak angolul létezik, ami ütközik a nemzeti vagyonról szóló törvény szigorú szabályaival

– mondta el Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a hétfő esti Egyenes Beszédben. Ez akár semmissé is teheti a Vodafone kisebbségi részének állami megvásárlásáról szóló szerződést.

Tóth Bertalan azért indított adatigénylési pert, mert a kormány nem volt hajlandó kiadni, milyen megfontolás alapján, hogyan költöttek 324 milliárd forintot adófizetői pénzekből a Vodafone magyarországi cégének 49 százalékos tulajdonrészére, miközben annak 51 százalékát a „közpénzből hizlalt NER-cég”, a 4iG vásárolta meg.

Mint mondta, tudni akarta, milyen átvilágítási anyagok készültek a szerződést megelőzően, miért fizettek közpénzből 324 milliárd forintot egy olyan cég 49 százalékos tulajdonrészéért, ami 2020-ban és 2021-ben is veszteséges volt.

Hétfőn fény derült arra is, hogy az adásvételi szerződésnek nincs magyar nyelvű változata, ami több kérdést is felvet, hiszen a vásárlással nemzeti vagyon jött létre, mivel a felvásárlás az adófizetők pénzéből történt.

A nemzeti vagyonról szóló törvény pedig kötelezően előírja a magyar nyelv használatát, az ügylet pedig már több hónapja lezajlott.

Az ezekkel ellentétes módon készült szerződés akár semmis is lehet, ezért a szocialista frakcióvezető már hétfőn megkérdezte a legfőbb ügyészt, kíván-e semmisségi eljárást indítani a Vodafone-szerződéssel kapcsolatban.

Tóth Bertalan hozzátette, a 324 milliárd forintos vételár éppen elég lett volna a teljes pedagógus-béremelésre. Korábban azt is elmondta, a kormány költhette volna ezt a pénzt 10 százalékos nyugdíjemelésre, vagy a 2008 óta nem emelt családi pótlék megduplázására, a GYED megháromszorozására, a rászorulóknak nyújtott gyógyszertámogatások megduplázására, vagy nyújthattak volna belőle 100 ezer családnak, családonként 3,5 millió forintos vissza nem térítendő energetikai korszerűsítési támogatást.

Ezek közül bármelyiket véghez vihette volna a kormány, mégis a soha nem látott mértékű felvásárlás mellett döntöttek.

A szerződés továbbá az alapinfrastruktúra megvásárlását sem tartalmazta, „tehát magának a piacnak a megvásárlásáról volt szó” – foglalta össze a politikus.

A kormányzat célja, hogy még nagyobb szeletet kihasíthasson a kommunikációból az adófizetők pénzéből propagandája terjesztésére.

Arra az ellenvetésre, hogy a norvég, svéd vagy német állam is vásárolt részesedést helyi telekommunikációs cégekből, a szocialista frakcióvezető elmondta, az említett államok a világelsők között vannak az egy főre jutó GDP tekintetében, továbbá többségi és nem kisebbségi részesedéseket vásároltak a szóban forgó cégekben. Magyarországon viszont a kormány úgy költött el 324 milliárd forintot, hogy „amúgy egy magántársaság rendelkezik a cég fölött”.

Az említett államokban továbbá a nyilvánosság helyzete is más: Magyarországgal ellentétben, ott az állam működése is nyilvános, valamint a szerződések is hozzáférhetők és nyilvánosak.

A műsorban szó volt a kormány békepárti határozati javaslatáról is, amelyhez az MSZP módosító indítványt nyújtott be. Ebben a szocialista párt megtartotta a békedokumentum elfogadható részeit, ugyanakkor konszenzust ajánlva a magyar belpolitikában, csatolta hozzá az ENSZ február 24-én elfogadott békepárti nyilatkozatát, amelyet az ENSZ-tagállamok háromnegyedével együtt Magyarország is megszavazott, sőt, előterjesztője volt.

A Fidesz békepártinak titulált nyilatkozatában az ukrajnai háború ügyében az elfogadható elemek mellett szerepelnek elfogadhatatlanok is. Például az, hogy a hazai inflációért csak és kizárólag az ukrajnai háború a felelős, holott számos szakértő, még a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint is a kormány hibás lépései vezettek a brutális magyar inflációhoz. Továbbá az, hogy a határozat-tervezet szerint a nemzeti konzultáció eredménye határozza meg a magyar társadalom többségének a véleményét, miközben azt a magyar lakosság csupán egy kis része küldte vissza.

A Parlament külügyi bizottságának ülésén a kormánypártok azonban a javaslathoz benyújtott összes ellenzéki módosító indítványt leszavazták, így az ENSZ-nyilatkozatot is, zárta gondolatait az MSZP parlamenti frakciójának vezetője.