Tóth Bertalan: Több mint egymillió magyar nyugdíjas él nélkülözésben

Írta:

2025. 04. 24.

Drámai adatokat osztott meg a közösségi oldalán Dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője: egy friss felmérés szerint a magyar nyugdíjasok közel 60 százaléka él szűkös vagy nagyon szűkös anyagi körülmények között. A politikus a Bankmonitor és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva hívta fel a figyelmet a probléma súlyosságára.

A felmérés szerint Magyarországon jelenleg nincs egyetlen olyan járás sem, ahol az öregségi nyugdíj átlagos összege fedezné egy egyszemélyes háztartás átlagos életszínvonalát. Az adatok alapján 1,2 millió nyugdíjas – a teljes nyugdíjas társadalom 59,7 százaléka – kénytelen a létminimum környékén élni.

A helyzet a nőket különösen súlyosan érinti: míg a férfi nyugdíjasok körében a szűkös életkörülmények között élők aránya 50,9 százalék (kb. 370 ezer fő), addig a nőknél ez az arány 64,8 százalék, ami közel 800 ezer idős nőt érint.

„Ez minden, csak nem méltóságteljes öregkor” – fogalmazott Tóth Bertalan, aki szerint a kormány jelenlegi politikája nem nyújt megfelelő védelmet az időseknek.

A szocialista párt ezért kezdeményezte, hogy a nyugdíjprémium ne csak 3,5 százalékos GDP-növekedés felett járjon, hanem már 2 százalékos gazdasági bővülés esetén is. Emellett az MSZP javaslata szerint az alacsonyabb nyugdíjúak védelme érdekében a prémiumot minden nyugdíjas egységesen, az átlagnyugdíj szintjéig azonos összegben kapná meg.

„Senki sem azért dolgozik egy életen át, hogy idős korára nélkülöznie kelljen” – tette hozzá a frakcióvezető, aki szerint a társadalmi méltányosság és a szociális biztonság alapelve azt kívánja, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből.

Az MSZP a javaslataival a nyugdíjak és a fizetések közötti különbségek csökkentését szeretné elérni, és azt, hogy a nyugdíjas lét ne a küzdelemről, hanem a megérdemelt nyugalomról szóljon.

Az RTL cikke buktatta le a kormányt – komoly következménye lehet a hazugságnak

Írta:

BalraMagyar

2023. 01. 15.

A kormány hiába állítja magabiztosan, a számok egészen mást igazolnak.

Sokak gondolkodtak el azon mostanában, hogy mi az oka annak a gazdasági válságnak és hiperinflációnak ami most súlytja az országot. Persze a kormány elkészítette a maga „bomba” magyarázatát: a háború és a brüsszeli szankciók.

Csakhogy furcsa, hogy ha a háború az oka az egyre rohamosabb inflációnak akkor hogyan lehet, hogy nem csak az euróhoz képest romlik a forint de az ukrán valutához képest is képes gyengülni a magyar fizetőeszköz?

Ha valóban a szankciók okozzák a rezsiárak drasztikus emelkedését, akkor vajon hogy lehetséges az, hogy egész Európában minket súlyt a legjobban, főleg akkor, amikor ránk nem is vonatkoznak bizonyos szankciók?

A kormánypropagandában persze mindenre van magyarázat, de van, hogy szembejön a valóság, méghozzá cáfolhatatlan számadatok formájában.

Az RTL közölt cikket arról, hogy mi lehet az oka hogy követlenül a választások után miért kellett új, a lakosságot súlytó terheket bevezetni.

A portál arról ír, hogy bár Orbán Viktor és Gulyás Gergely is azt nyilatkozták, nem fogadott el a Fidesz választási költségvetést a számadatok egészen mást mutatnak.

„a jobboldali kormány nem választási költségvetéseket fogad el „

– ezt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ki a szerdai kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva.

Korábban Orbán Viktor is fogadkozott, hogy nem választási költségvetés és osztogatás mindaz amit a Fidesz a választások előtt művelt:

„Ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Ugyan választás lesz, de ha választási költségvetést csinálunk, akkor nem lesz újraindítás”

– mondta Orbán Viktor 2021 nyarán, amikor a koronavírus-járványból lábalt ki az ország, a boltokban már meglódultak az árak, a Magyar Nemzeti Bank pedig kamatemeléssel próbált küzdeni az infláció ellen.

Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal adatai a lehető legklasszikusabb választási költségvetést mutatnak.

Választási költségvetésnek ugyanis azt nevezzük, mikor a gazdasági racionalitásokat semmibe veszi a politika és nagymértékű osztogatásba kezd, annak érdekében, hogy a számára legfontosabb társadalmi csoportokat megvásárolja a választási évben.

Ha pedig visszaemlékszünk volt itt minden. Nyugdíjemelés, SZJA visszatérítés és sorolhatnánk azokat a lépéseket, amelyekre normál esetben nem lett volna forrás.

Most pedig fizethetjük az árát, méghozzá kamatostól.