Az oldalunk létezése az Ön támogatásától függ!
Ha fontos számodra, hogy létezzenek olyan híroldalak, amelyek nem a hatalom érdekeit szolgálják, csatlakozz támogatóinkhoz a Patreonon és segíts minket havi adománnyal! Kérjük támogasd az oldal működését, hogy továbbra is kimondhassuk az igazságot!
Támogatom az oldalt Patreonon!
A kormány hiába állítja magabiztosan, a számok egészen mást igazolnak.
Sokak gondolkodtak el azon mostanában, hogy mi az oka annak a gazdasági válságnak és hiperinflációnak ami most súlytja az országot. Persze a kormány elkészítette a maga “bomba” magyarázatát: a háború és a brüsszeli szankciók.
Csakhogy furcsa, hogy ha a háború az oka az egyre rohamosabb inflációnak akkor hogyan lehet, hogy nem csak az euróhoz képest romlik a forint de az ukrán valutához képest is képes gyengülni a magyar fizetőeszköz?
Ha valóban a szankciók okozzák a rezsiárak drasztikus emelkedését, akkor vajon hogy lehetséges az, hogy egész Európában minket súlyt a legjobban, főleg akkor, amikor ránk nem is vonatkoznak bizonyos szankciók?
A kormánypropagandában persze mindenre van magyarázat, de van, hogy szembejön a valóság, méghozzá cáfolhatatlan számadatok formájában.
Az RTL közölt cikket arról, hogy mi lehet az oka hogy követlenül a választások után miért kellett új, a lakosságot súlytó terheket bevezetni.
A portál arról ír, hogy bár Orbán Viktor és Gulyás Gergely is azt nyilatkozták, nem fogadott el a Fidesz választási költségvetést a számadatok egészen mást mutatnak.
“a jobboldali kormány nem választási költségvetéseket fogad el “
– ezt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ki a szerdai kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva.
Korábban Orbán Viktor is fogadkozott, hogy nem választási költségvetés és osztogatás mindaz amit a Fidesz a választások előtt művelt:
“Ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Ugyan választás lesz, de ha választási költségvetést csinálunk, akkor nem lesz újraindítás”
– mondta Orbán Viktor 2021 nyarán, amikor a koronavírus-járványból lábalt ki az ország, a boltokban már meglódultak az árak, a Magyar Nemzeti Bank pedig kamatemeléssel próbált küzdeni az infláció ellen.
Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal adatai a lehető legklasszikusabb választási költségvetést mutatnak.
Választási költségvetésnek ugyanis azt nevezzük, mikor a gazdasági racionalitásokat semmibe veszi a politika és nagymértékű osztogatásba kezd, annak érdekében, hogy a számára legfontosabb társadalmi csoportokat megvásárolja a választási évben.
Ha pedig visszaemlékszünk volt itt minden. Nyugdíjemelés, SZJA visszatérítés és sorolhatnánk azokat a lépéseket, amelyekre normál esetben nem lett volna forrás.
Most pedig fizethetjük az árát, méghozzá kamatostól.
