Washington újabb történelmi pillanatot élt meg, amikor Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy feszült hangulatú találkozón csaptak össze a Fehér Házban. A közös sajtótájékoztató, amely minden eddiginél élesebb szóváltásokat hozott, most végre magyar felirattal is megtekinthető, így testközelből érezhető a politikai játszmák feszültsége.

A találkozó egyik központi témája az ásványkincsekről szóló megállapodás volt, amelyet Trump ugyan aláírt, de egy elegáns vállrándítással kisebbítette annak jelentőségét. „Nem olyan nagy dolog, mint sokan gondolják” – jegyezte meg, miközben Zelenszkij tekintete láthatóan megkeményedett. A nyomás már a kezdetektől érezhető volt, amikor Trump szokásos gúnyos humorával célba vette Zelenszkij öltözetét: „Ó, nézd, ma felöltöztél!” – mondta, mintha egy baráti vacsorán csipkelődne, nem pedig egy nemzetközi válság közepén tárgyalna.

Zelenszkij azonban nem hagyta magát kizökkenteni. Határozottan kijelentette, hogy Ukrajna nem fog meghátrálni, és kompromisszumok nélkül néz szembe Oroszországgal. Az ukrán elnök döbbenetes háborús bűncselekményeket bemutató felvételeket mutatott Trumpnak, majd határozottan kijelentette: „Úgy gondolom, Trump elnök a mi oldalunkon áll.” Az amerikai elnök azonban gyorsan tisztázta álláspontját: „Én középen állok, Ukrajna és Oroszország között is.”

Ahogy a sajtótájékoztató egyre forróbb lett, JD Vance alelnök is beszállt a játszmába, Zelenszkijt „tiszteletlennek” nevezve. Trump sem maradt ki a kritikából: „Zelenszkij a harmadik világháborúval játszik.” Ugyanakkor – ellentmondásos módon – bejelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fegyverekkel látja el Ukrajnát, bár hozzátette: „Remélem, hogy erre már nem sokáig lesz szükség, mert a háborúnak hamarosan véget kell érnie.”

A találkozó végül hűvös kézfogással és sokatmondó pillantásokkal zárult. Trump zárszavában még egyszer hangsúlyozta, hogy szerinte Zelenszkij „nem túl hálás” az amerikai segítségért. Ez az esemény ismét rávilágított arra, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolata továbbra is egy politikai aknamező, ahol minden szó és gesztus számít.

A magyar felirattal ellátott felvétel immár elérhető, így a hazai közönség is tanúja lehet ennek a színpadias, mégis sorsfordító találkozónak. A kérdés csak az: vajon ki nyerte ezt a játszmát?

Óriási politikai földrengést okozott az MSZP legfrissebb leleplezése! A szocialista párt nyilvánosságra hozta az állami Szerencsejáték-csoport elmúlt tíz évének támogatási szerződéseit, amelyekből kiderül, hogy több mint 22 milliárd forint vándorolt a Fideszhez köthető körök zsebébe. Az adatok szerint nem a magyar emberek nyertek a „lottóbevételekből”, vagyis „magyar lottónyertesek” valójában nem a hétköznapi emberek, hanem a kormányhoz közeli vállalkozók és szervezetek voltak.

Milliárdok a Fidesz-hálózatban

A dokumentumok szerint az állami szerencsejáték-bevételek egy jelentős része politikai szövetségesekhez és a NER oligarcháihoz kerülhetett. Ezek az összegek nemcsak szponzorációk és támogatások formájában csordogáltak a megfelelő zsebekbe, hanem olyan szerződések útján is, amelyek a közpénzek átláthatatlan felhasználására utalhatnak.

A nyilvánosságra hozott iratok között szerepelnek konkrét támogatási összegek, kedvezményezettek és az aláírók is. Ezek a szerződések már most hatalmas visszhangot keltettek a közéletben, és újabb kérdéseket vetnek fel az állami pénzek fideszes kézben történő koncentrálódásáról.

A weboldal, ahol minden kiderül

Az MSZP nem állt meg a dokumentumok megszerzésénél: a párt létrehozott egy nyilvános, bárki által elérhető weboldalt, ahol bárki ellenőrizheti, hogy kik voltak az elmúlt évtized „valódi lottónyertesei”. A honlapon részletes adatok találhatók arról, hogy mely szervezetek és vállalkozók kapták az állami szerencsejáték-pénzeket, milyen jogcímen, és milyen összegben. A kezdeményezés célja, hogy a nyilvánosság előtt feltárja a rendszer működését és a közpénzek sorsát.

🔗 A teljes dokumentáció és a nyertesek listája elérhető itt: https://lottonyertesek.mszp.hu

A megélhetési válság árnyékában

Miközben a magyar társadalom jelentős része a megélhetési válsággal küzd, a botrányos szerződésekből egyértelművé vált, hogy kormányközeli csókosoknak nem kellett szükölködniük ebben az időszakban sem.

A közpénzek ilyen mértékű pofátlan herdálása súlyos erkölcsi és politikai kérdéseket vet fel, amelyekre a Fidesznek előbb-utóbb választ kell adnia.

Elég volt a lopásból?

Az MSZP szerint elengedhetetlen, hogy az állami cégek támogatási rendszere teljes átláthatóság mellett működjön, és a közpénzek kizárólag közcélokat szolgáljanak. A párt ígéretet tett arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel harcolni fog a korrupció ellen és eléri, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló visszaélések.

Mit tehetsz te?

A szocialisták arra kérik az állampolgárokat, hogy segítsenek az információk terjesztésében. A cél az, hogy minél többen ismerjék meg a valóságot és saját maguk is utánajárhassanak annak, hogy a környezetükben kik részesültek az állami szerencsejáték-pénzekből.

📢 Oszd meg a hírt! Nézd meg a weboldalon a dokumentumokat, és terjeszd az igazságot! Egy megosztás, egy komment vagy egy kedvelés is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen szembesüljenek azzal, mi történik a közös pénzünkkel.

A kérdés adott: vajon a Fidesz kormány válaszol-e ezekre a vádakra, vagy hallgatásba burkolózik? Egy biztos: a valódi lottónyertesek kiléte most már nem titok többé

Februártól már fizetni kell az elveszett, megrongálódott vagy ellopott személyi igazolványok kiállításáért. Az MSZP volt társelnöke, Kunhalmi Ágnes, Facebook-oldalán jelentette be, hogy törvénymódosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az igazolványok pótlása ingyenes legyen.

Kunhalmi szerint a változtatás különösen méltánytalan és igazságtalan azokkal szemben, akik bűncselekmény áldozatai lettek, és személyi igazolványukat ellopták. Véleménye szerint az államnak alapvető érdeke, hogy minden állampolgár rendelkezzen személyazonosító okmányokkal, de az új rendszer éppen ennek ellenkezőjét eredményezheti.

Pénzbe kerül az igazolványok pótlása

A Magyar Közlöny szilveszter napján megjelent rendelete szerint bizonyos esetekben szolgáltatási díjat kell fizetni a személyi igazolvány, az ideiglenes személyi igazolvány, valamint a lakcímkártya kiváltásáért, ha azokat a lejárati idő előtt kell pótolni. Az új díjak szerint:

• Az ideiglenes személyazonosító okmány kiállítása 3100 forint,
• A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány pótlása pedig 3700 forintba kerül.

További terhet jelenthet az emberek számára

Kunhalmi Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az új szabályozás nemcsak igazságtalan, hanem további anyagi terhet ró a magyar emberekre. Ezért törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben azt kéri, hogy az ellopott, megsemmisült, illetve az elveszett személyi igazolványok és lakcímkártyák pótlása ingyenes maradjon.

Mi lesz a további okmányokkal?

A személyi igazolványok pótlásának díjai mellett a jogosítványok és útlevelek kiállításánál is új díjszabások léptek életbe. Arról, hogy ezek milyen költségekkel járnak 2024-ben, itt írtunk korábban.

A kérdés most az, hogy az ellenzéki kezdeményezésnek lesz-e politikai támogatottsága, vagy a díjak fizetése hosszú távon is marad az állampolgárok kötelezettsége.

Egy feltörekvő magyar videós olyan aprólékosan szedte darabokra Orbán Viktor évértékelő beszédét, hogy az még a miniszterelnök hívei számára is kellemetlen lehetett. A frissen feltöltött reakcióvideóban percenként csattannak az ironikus megjegyzések, a kegyetlen pontossággal elejtett kritikák, miközben a kormány kommunikációjának visszatérő paneleit is egy mozdulattal távolítja el.

Ha tetszett a beleállós megmondás, videós csatornájára itt tud feliratkozni (ezzel tudja támogatni a munkáját)

„Ezt már Bingózni kell”

A videó egyből azzal a felvetéssel indul, hogy vajon hány percen belül jut el Orbán a „kommunista”, „brüsszeli”, „Soros” szentháromsághoz. A vlogger tippje be is jön: alig pár perc telik el, máris megvan a büvös háromság. „Na, ez volt a brüsszelezés, akkor most már csak egy perc, hogy jöjjön a migrásozás” – kommentálja.

„Ez egy miniszterelnöki évértékelő vagy egy Fidesz-kampány?”

A vlogger nemcsak a beszéd tartalmát, hanem a köríttet is vizsgálja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a díszlet központjában a magyar címer szerepel, miközben a beszéd jelentős része egyértelműen a Fidesz belpolitikai stratégiájáról szól. „Most akkor az ország miniszterelnökeként értékel, vagy a Fidesz elnökeként kampányol? Mert ha az utóbbi, akkor legalább tegyenek már egy narancssárga Fidesz-logót a címer helyére!” – jegyzi meg csípősen.

„A Trump-faktor”

A videós egyik legnagyobb felismerése, hogy Orbán évértékelője valójában nem is Magyarországról, hanem Trump győzelméről szól. „Szóval ha levonjuk az idei év legfőbb tanulságait, azok közül az egyik az, hogy Trump nyert. De ha ez volt a legnagyobb siker, akkor mit is csinált idén a magyar kormány?” – teszi fel a kérdést.

„A nagy hiányzók: oktatás, egészségügy, infláció”

A reakcióvideó egyik legerősebb része, amikor a vlogger listázza azokat a témákat, amelyeket Orbán egy szóval sem említett meg. „Oktatás? Semmi. Egészségügy? Ja, az van még egyáltalán? Infláció? Ja, persze, az élelmiszerárak brutális emelkedése az valójában csak a multik hibája!” – ironizál.

„A valóság kontra Orbán valósága”

A videó egyik visszatérő motívuma, hogy a vlogger több alkalommal is megjegyzi: az évértékelőben bemutatott Magyarország köszönőviszonyban sincs a valósággal. „Komolyan mondom, lehet, hogy valami párhuzamos univerzumból jelentkezik be, ahol valóban a Fidesz vezeti Európát, Brüsszelben Soros-György hologramja közvetlenül utasítja az ellenzéket, mi pedig mindannyian naponta egyszer elénekeljük a Patrióta Szómát…” – jegyzi meg.

„Mit ígérnek?”

A reakcióvideó egyik utolsó szakaszában a vlogger a kormány által bejelentett ígéreteket is elemzi. „Választások előtt hirtelen megjelennek az adókedvezmények, csökken az szja, jön a 100 új gyár. Mintha ezt már hallottuk volna… Kérdés, hogy majd az infláció, a gazdaság és a piacok is tudnak-e erről?”

„Ez most komoly?”

A videó egyik utolsó jelenetében a vlogger arca mindent elárul: hitetlenkedő pillantás, csend, majd egy hosszú sóhaj. „Hát, ennyi volt. Ha tetszett a videó, iratkozzatok fel. Ja, és ha valaki tud egy bérelhető mentőcsónakot, szóljon, lehet, hogy szükség lesz rá.”

Majdnem másfél évnyi pereskedés után az MSZP végre hozzájutott azokhoz az adatokhoz, amelyeket a Szerencsejáték Zrt. sokáig nem kívánt nyilvánosságra hozni. A 24.hu-hoz eljuttatott részletes adatsor alapján kirajzolódik, hogyan és kik között osztottak szét 22,41 milliárd forintnyi támogatást az elmúlt kilenc év során. Az összeg jelentős része, 63 százaléka szponzoráció, míg 37 százaléka adomány formájában talált gazdára.

Kik kapták a legtöbb pénzt?

A támogatások legnagyobb nyertese a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány, amely 2019 és 2023 között évente 600 millió forinttal gazdagodott, így összesen 3 milliárd forint jutott el hozzájuk. Az alapítvány fő tevékenysége a magyar turizmus fellendítése, ám az ekkora mértékű támogatás okait és hatékonyságát többen megkérdőjelezik.

A második helyen Havasi Balázs zongorista érdekeltségébe tartozó Symphonic Concert Management Kft. áll, amely összesen 697 millió forintos támogatásban részesült. Az impozáns összeg elsősorban a művész koncertjeinek és produkcióinak finanszírozását szolgálta.

A dobogó harmadik fokán a Magyar Olimpiai Bizottság található, amelynek sporttámogatási céljaihoz érkeztek a jelentős összegek.

A támogatások földrajzi eloszlása

Az összesített adatok szerint a támogatások túlnyomó többsége Budapestre összpontosult, ahol a teljes összeg 14 milliárd forintját használták fel különböző szervezetek és alapítványok. Vidéki szervezetekhez jóval kevesebb, összesen 7 milliárd forint jutott, míg külföldre mindössze 600 millió forint áramlott.

CÖF és a politika árnyéka

Érdekesség, hogy a támogatott szervezetek között előkelő, 11. helyen található a kormányközeli Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF), amely többek között a hírhedt Békemenetek szervezéséről ismert. A CÖF összesen 289,5 millió forintos támogatásban részesült, amely újabb kérdéseket vet fel az állami pénzek felhasználásának politikai befolyásoltságáról.

A NER-közeli kapcsolatok szerepe

Egy 2024-es jelentés szerint a Szerencsejáték Zrt. által kiosztott támogatások jelentős része a kormányhoz közel álló személyekhez és szervezetekhez került. Az összesen 15 milliárd forintnyi állami támogatásból csaknem 9,2 milliárd forint a NER-hez köthető alapítványokhoz, egyesületekhez és vezetőikhez vándorolt. Ez a tendencia jól illeszkedik az utóbbi években tapasztalt mintázatba, amely szerint az állami források elosztásánál gyakran politikai szimpátiák is szerepet játszanak.

Mi lesz a következő lépés?

Bár az adatok nyilvánosságra hozatala fontos lépés a transzparencia felé, a kérdés továbbra is adott: vajon lesz-e következménye annak, hogy az állami pénzek elosztása során ilyen mértékben előnyben részesültek a kormányközeli szervezetek? Az MSZP és más ellenzéki pártok további vizsgálatokat sürgetnek, míg a kormányoldal szerint minden támogatás jogszerű és az ország érdekeit szolgálja.

Egy dolog azonban biztos: az ügy még korántsem ért véget, és a következő hónapokban további részletek is napvilágra kerülhetnek a Szerencsejáték Zrt. támogatási politikájáról.

Komjáthi Imre, az MSZP elnöke határozott üzenetet küldött a kormánynak és az ország lakóinak legújabb Facebook-posztjában: „Elég volt! Tisztességes megélhetést mindenkinek!” A bejegyzés világosan jelzi, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nem hajlandó tétlenül nézni, ahogy a magyar emberek napról napra nehezebb körülmények között élnek, miközben az infláció és a megélhetési válság tovább mélyül.

Az MSZP azonnali segítséget követel – Ötpontos javaslatcsomag

Komjáthi és Dr. Tóth Bertalan frakcióvezető egy átfogó, ötpontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amely szerintük azonnali enyhülést hozhatna a magyar dolgozók, nyugdíjasok és családok számára. Az intézkedések középpontjában a szociális igazságosság és a gazdasági egyensúly helyreállítása áll.

Íme a legfontosabb pontok:

Nyugdíjprémium kiterjesztése

Az MSZP szerint már 2%-os GDP-növekedés esetén is járnia kellene a nyugdíjprémiumnak az átlagnyugdíj alatt élők számára. Ez a lépés közvetlen segítséget nyújtana a leginkább rászoruló időseknek, akik számára a jelenlegi gazdasági helyzet elviselhetetlen terhet jelent.

Szociális ellátás fejlesztése

Az MSZP javaslata szerint növelni kell a támogatást az otthonápolásban részt vevőknek, valamint több idősotthoni férőhelyet kell biztosítani. A szociális háló erősítése különösen fontos azok számára, akik családtagjaikat gondozzák, miközben gyakran semmilyen pénzügyi támogatásra nem számíthatnak.

Alapvető élelmiszerek áfacsökkentése

Az MSZP az alapvető élelmiszerek áfájának 5%-ra csökkentését követeli, amely közvetlenül csökkentené az élelmiszerárakat, enyhítve a mindennapi megélhetési költségeket. Ez különösen fontos lehet az infláció által sújtott háztartások számára.

Állami bérlakásépítési program

A párt egy állami bérlakásépítési program elindítását is javasolja, amely a dolgozók számára biztosítana elérhető árú lakhatást. A lakhatási válság megoldása az MSZP szerint elengedhetetlen a hosszú távú gazdasági stabilitás megteremtéséhez.

Felsőoktatási családtámogatás

Az MSZP azt szeretné, ha a nappali tagozatos egyetemisták után is járna a családi pótlék, ezzel támogatva azokat a családokat, ahol a gyermekek felsőfokú tanulmányokat folytatnak. A jelenlegi szabályozás ugyanis sok esetben megterheli a középosztálybeli háztartásokat.

Tisztességes megélhetés: Alapjog, nem luxus

Komjáthi Imre bejegyzése egyértelmű üzenetet közvetít: a tisztességes megélhetés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog. A szocialisták célja, hogy ne csak hangzatos szlogeneket ismételgessenek, hanem valódi, kézzelfogható intézkedéseket hajtsanak végre a magyar emberek érdekében.

„Harcolni fogunk az emberekért, mert a tisztességes élet nem luxus, hanem alapjog” – hangsúlyozta Komjáthi.

Politikai kihívás a kormánynak?

Az MSZP javaslatcsomagja egyértelmű kihívást intéz az Orbán-kormány felé, amelyet az ellenzéki párt szerint tétlenség jellemez a megélhetési válság kezelésében. Miközben a kormány gazdasági sikerekről beszél, egyre több magyar család küzd a mindennapi kiadások fedezésével.

Mit hozhat a jövő?

Az MSZP javaslatai, bár egyelőre csak politikai programként jelennek meg, komoly nyomást gyakorolhatnak a kormányra, különösen, ha a társadalom széles rétegei azonosulni tudnak ezekkel a célokkal. A kérdés már csak az, hogy a kormány érdemben reagál-e ezekre a követelésekre, vagy továbbra is a saját gazdaságpolitikájához ragaszkodik.

Egy dolog azonban biztos: Komjáthi Imre és az MSZP egy újabb frontot nyitott a megélhetési válság elleni politikai küzdelemben.

Forrnak az indulatok a Tisza Párt körül, miután Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy csatlakozott a formációhoz. A volt vezérkari főnök belépése óta a Fidesz-média teljes tűzparancsot adott ki ellene, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert pedig már a fél közmédián végigvitték, hogy elmondhassa, miért veszélyes az országra, ha egy katonai vezető pártpolitikába keveredik.

A miniszter ma reggel a TV2, az M1 és a Kossuth Rádió stúdióiban magyarázta el, hogy szerinte Ruszin-Szendi szerepvállalása bomlasztja a Magyar Honvédség egységét, elbizonytalanítja az állományt, és veszélyes a háborús időkben. Azt viszont „elfelejtette” hozzátenni, hogy a vezérkar, amely most pártpolitikát kiált, öt éve még maga is ott pózolt egy fideszes rendezvényen – ahogy arra a 24.hu is felhívta a figyelmet.

De a történet itt még nem ért véget. Ruszin-Szendi most egyenesen egy élő vitára hívta ki Szalay-Bobrovniczkyt, mégpedig egy független televízióban – legalábbis erről számolt be Magyar Péter a közösségi oldalán.

A hadsereg helyett a kaszinók jöttek?

A vita nemcsak a honvédség állapotáról szólna, hanem arról is, ki mennyire alkalmas a posztjára. Magyar Péter posztjában arra is céloz, hogy ha kell, Ruszin-Szendi akár elmagyarázza a miniszternek, hogy a „vízen járni tudó őőő gépet” kétéltű lánctalpas járműnek hívják – utalva ezzel arra, hogy a honvédelmi miniszter szakmai hozzáértése finoman szólva is megkérdőjelezhető.

És ha már szakterület: Magyar Péter egy ironikus záró kérdéssel is odaszúrt a miniszternek:

„Miniszter úr, piros vagy fekete? Senki többet harmadszor.”

A célzás egyértelmű: Szalay-Bobrovniczky nem hadügyi szakember, hanem egy kaszinómogul, akinek a védelmi iparhoz és a katonai stratégiához annyi köze van, mint egy rulettkeréknek a hadműveleti tervezéshez.

Meddig támadható Ruszin-Szendi?

A volt altábornagy csatlakozása óta a teljes Fidesz-kommunikáció igyekszik hitelteleníteni őt, holott éppen azok az emberek bírálják, akik pár éve még hadseregparancsnokként magasztalták. A „Magyar Honvédség volt Parancsnokai és Vezérkarfőnökei” közleményben is kritizálták őt, mondván, hogy belülről rombolja a honvédség morálját – mintha a kormány az elmúlt évek fejetlen vezetőcseréi és az ország védelmi képességeinek folyamatos alulfinanszírozása nem lett volna elég rombolás.

A vita most tehát adott: egy volt altábornagy és egy kaszinótulajdonos miniszter ütköztethetné érveit egy nyilvános tévés vitában. A kérdés már csak az, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf vállalja-e a kihívást – vagy marad a kényelmes TV2-s interjúk és az előre leosztott közrádiós kérdések világában.