Éles hangulat uralkodott kedden az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol a demokratikus médiához – különösen a Szabad Európa Rádióhoz és a Szabadság Rádióhoz – való hozzáférés biztosítása került napirendre.
A vita gyorsan túllépett az eredeti témán, és látványos szócsatába csapott át a Fidesz és a Tisza Párt EP-képviselői között – mindezt egész Európa szeme láttára.
Amerika visszavonul, Európa léphet előre?
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa szerint aggasztó, hogy az Egyesült Államok megvonta a támogatást a Szabad Európa Rádiótól, ezzel veszélybe sodorva annak működését. Kiemelte: a független média túlélése alapvető fontosságú a demokratikus működés szempontjából, ezért az Európai Uniónak fokozott támogatást kellene biztosítania a veszélyben lévő újságíróknak. Mint fogalmazott, az EU-nak nyomást kell gyakorolnia a tagállamokra, hogy azok ne csak szóban, hanem tettekben is kiálljanak a független sajtó mellett.
Dömötör: „Ez nem független média, ez politikai projekt”
A Fidesz EP-képviselője, Dömötör Csaba felszólalásában viszont kemény kritikát fogalmazott meg a vita témájával kapcsolatban. Szerinte a Szabad Európa Rádió nem lehet valóban független, ha eddig 90 százalékban az amerikai demokrata kormányzat finanszírozta.
„Vajon mennyire független az a médium, mely 90 százalékban politikai támogatástól függ?” – tette fel a kérdést Dömötör, hozzátéve, hogy szerinte egy ilyen médium fennmaradása nem sajtószabadsági kérdés, hanem politikai projekt, amit az EU most megpróbál átvenni az amerikai demokratáktól. A Fidesz politikusa emellett az Európai Bizottságot is bírálta, amiért – elmondása szerint – hallgatás övezi a tényellenőrök kilétét és módszertanát.
„Ha valóban a sajtószabadságot akarják védeni, akkor ne csak a liberális médiumokat támogassák, és végre hozzák nyilvánosságra a szerződéseket” – mondta Dömötör.
Gerzsenyi: „A Fidesz örül, ha elnémul a kritikus hang”
A Tisza Párt EP-képviselője, Gerzsenyi Gabriella ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a Szabad Európa Rádió fennmaradása nemzetközi szinten is kulcsfontosságú, különösen olyan országokban, ahol a kormány aktívan próbálja ellehetetleníteni a független sajtót – mint Magyarországon.
„A magyar kormány örülhet annak, ha a Szabad Európa Rádió elhallgat” – mondta, utalva arra, hogy szerinte a Fidesz célja a kritikus média felszámolása. Hozzátette: Magyarország élő példája annak, hogyan képes egy kormányzat a propaganda eszközeivel uralni a nyilvánosságot, miközben az ellenzéki hangokat kiszorítja a médiából.
„Mi a Tiszánál hiszünk abban, hogy a szabad sajtó minden demokrácia alapja, és ebbe Orbán Viktor is bele fog ütközni 2026-ban, amikor a Tisza kormányra kerül” – zárta felszólalását Gerzsenyi.
Európai szemek Magyarországon
A brüsszeli vita nemcsak a transzatlanti médiafinanszírozás kérdéséről szólt, hanem arról is, hogyan látja Európa a magyar kormány és az ellenzék viszonyát a sajtószabadsághoz. A Fidesz és a Tisza közötti összecsapás világosan jelezte: a 2026-os magyar választások tétje nem csupán belpolitikai, hanem európai ügy is lehet – különösen, ha a független sajtó jövőjéről van szó.
