Felszínre tört egy nagy port kavart ügy, amely a budapesti pályaudvarok és környezetük sorsát érinti. Egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány a MÁV irányításával 99 évre adnák magánkezelésbe a Nyugati, Déli, Keleti és Kelenföldi pályaudvarokat és azok környezetét. Az ügyet Vitézy Dávid fővárosi képviselő robbantotta ki, aki szerint az ingatlanpanama „rablóprivatizáció”, amely lényegében kizárja az állami kontrollt a főváros legértékesebb vasúti területei felett.
Csak 10 százalékos állami tulajdon maradna
A javaslat szerint a projektcégekben mindössze 10 százalékos tulajdonrész maradna köztulajdonban. Vitézy Dávid szerint ez a mérték „szimbolikusnak is alig nevezhető”. A politikus élesen bírálta Lázár János építési és közlekedési minisztert, aki állítása szerint ellehetetlenítené a közérdekű fejlesztéseket, miközben magánkézbe juttatná a pályaudvarokat.
Vitézy felháborodásában felszólította a Fővárosi Közgyűlést, hogy használja fel területi felterjesztési jogát, és akadályozza meg a tervezett pályázatok végrehajtását. Szerinte a fővárosnak ki kell mondania, hogy semmilyen hozzájárulást nem ad magánberuházásokhoz, amelyek a pályázati javaslat nyomán valósulnának meg.
A kormány álláspontja: ez nem privatizáció
Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a pályázatok csak az állomásépületek kereskedelmi célú hasznosítására vonatkoznak, és kizárólag a vasútüzemtől elválasztott területeket érintik. A minisztérium állítása szerint a Nyugati pályaudvar körüli zöldfelületet nem építik be, hanem fejlesztik és karbantartják, amit a nyertes magánbefektetők vállalnának.
Lázár János is megszólalt az ügyben, és kijelentette, hogy a pályaudvarokat „vagyonkezelésbe” adják, amely magában foglalná az épületek teljes körű felújítását és a környezetük fejlesztését. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem privatizációról van szó, hanem az állami vagyon gyarapításáról, hiszen a megállapodás lejárta után minden ingatlan az állam tulajdonában marad.
„Két hete még mindenki azon pörgött, hogy milyen állapotban vannak a vasútállomások, most, hogy megoldást kínálunk rá, mindenki kétségbe van esve” – érvelt Lázár.
Vitézy: „Hülyének nézik az embereket”
Vitézy Dávid riposztjában hevesen bírálta Lázár érveit. Szerinte a kormányzati kommunikáció csak mellébeszélés, és a választókat „hülyének nézik”, amikor a pályaudvarok 2124-ig tartó magánkezelésbe adását próbálják bagatellizálni.
A politikus szerint nemcsak a Nyugati, hanem Budapest összes nagy pályaudvara érintett az ügyben. Vitézy figyelmeztetett: egy 99 évre szóló szerződés gyakorlatilag privatizációnak tekinthető, hiszen ennyi idő alatt a mostani döntéshozók és az állampolgárok közül senki nem él majd, amikor az ingatlanok újra állami tulajdonba kerülnek.
Városi projektek ellehetetlenülése?
Az ügyre Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere is reagált. Szerinte a tervezet ellehetetleníti a VI. kerület által évek óta tervezett Podmaniczky park létrehozását, amely zöld területként szolgálna a Nyugati pályaudvar környékén.
Soproni és Vitézy egyaránt arra figyelmeztettek, hogy az érintett területek magánkézbe kerülése hosszú távon kizárja a közérdekű fejlesztéseket, és megakadályozza, hogy Budapest fenntartható városfejlesztési céljai megvalósuljanak.
Mi következik?
A Parlament holnap (kedden) szavaz a törvényjavaslatról, amely, ha elfogadják, alapjaiban változtatja meg Budapest legértékesebb vasúti ingatlanainak sorsát. A főváros vezetése és az ellenzék részéről komoly ellenállás várható, miközben a kormány álláspontja szerint a pályázatok az infrastruktúra fejlesztését és az állami vagyon gyarapítását szolgálják.
A történet újabb fordulatai tovább mélyíthetik a politikai és társadalmi megosztottságot, miközben a fő kérdés az, hogy a pályaudvarok sorsa a közérdek vagy a magánhaszon szempontjai szerint dől-e el.
