A kormány legújabb törvényjavaslata alapján több tucatnyi állami tulajdonú ingatlan részleges vagy teljes vagyonrésze kerülhet sportcélú szervezetek tulajdonába, méghozzá 30 évre, ingyenesen – figyelmeztet az MSZP.
A baloldlai párt szerint a döntés az állami vagyon jelentős csökkenését vetíti előre, és kísértetiesen emlékeztet a MÁV fővárosi pályaudvarainak 99 évre történő magánhasznosítására.
Sportcélú hasznosítás – látszólag indokolt
A törvényjavaslat szerint az átadott ingatlanok 30 évig nem idegeníthetők el, nem terhelhetők, és kizárólag sportcélokra hasznosíthatók. Az ingatlanokat használó sportcélú szervezetek évente kötelesek beszámolni a hasznosítás módjáról, és amennyiben a szervezet megszűnik vagy lemond a vagyonról, az automatikusan visszakerül az államhoz mindenféle megtérítési kötelezettség nélkül.
Első látásra a sportcélú felhasználás indokoltnak tűnik: az ingatlanok elvileg továbbra is közösségi célt szolgálnak. A valóságban azonban ez az állami feladatok látványos kiszervezése: az állam láthatóan nem kívánja fenntartani, korszerűsíteni ezeket az ingatlanokat, és a terheket a sportegyesületekre, sportszövetségekre hárítja.
Vajon lesz pénz a fenntartásra?
A gyakorlatban kérdéses, hogy az érintett szervezetek képesek-e ellátni az új feladataikat. Az uszodák, teniszpályák, tornacsarnokok és vívótermek fenntartása és üzemeltetése komoly pénzügyi terhet jelent, amit nem biztos, hogy a klubok önerőből vagy szponzorációval képesek fedezni.
Kísérteties hasonlóság a MÁV pályaudvarok ügyével
A helyzet különösen érdekes a MÁV fővárosi pályaudvarainak 99 évre történő magánhasznosításának tükrében. Ott „nemzetgazdasági érdekekre” hivatkoztak, míg most „sportcélú közfeladat ellátására” – a közös pont azonban, hogy az állami vagyon a valódi hasznosítás tekintetében kikerül az állam ellenőrzése alól.
A törvényjavaslat elfogadása esetén 35 ingatlan vagy ingatlanhányad kerül sportcélú szervezetekhez, miközben az állami nyilvántartásban szereplő sportcélú vagyonok száma jelentősen csökken.
Kik járnak jól?
A jogszabálymódosítás szerint többek között a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a BVSC-Zugló, a Ferencvárosi Torna Club, a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (MTK), a Vasas Sport Club és az Újpesti Torna Egylet (UTE) is tulajdonhoz jut különböző fővárosi sportlétesítményekben, mint például a Dózsa György úti, Szőnyi úti vagy Üllői úti sportpályákon.
Valódi tulajdon vagy látszatjog?
Formálisan az állam továbbra is tulajdonos marad, de a hasznosítás és a döntéshozatal már nem nála lesz, hanem a sportcélú szervezeteknél. Az MSZP szerint ez a lépés hosszú távon komoly gazdasági és politikai felelősséget jelent, amely a jövő generációit is érintheti. A párt társadalmi vitát sürget az állami vagyon sorsáról, hiszen az ilyen típusú vagyonátadás alapjaiban változtatja meg az állam szerepvállalását a közösségi célú ingatlanok fenntartásában.
Állami vagyon vagy sportcélú privatizáció?
A sportcélú hasznosítás nemes célnak tűnhet, de a valóságban az állam kivonulása a közvagyon fenntartásából veszélyeket hordoz. A hosszú távú tulajdonjog ellenére a gyakorlatban az ingatlanok használata és a döntések meghozatala már nem az állami kézben összpontosul, ami újabb lépés lehet az állami vagyon fokozatos privatizálása felé.
A következő időszakban eldől, hogy a sportegyesületek és szövetségek tudnak-e élni az ingatlanokkal, vagy a 30 év leteltével visszakerülnek az államhoz – a jelenlegi bizonytalanság azonban egyértelműen arra utal, hogy az állam inkább megszabadul a fenntartási kötelezettségtől, mint hogy valóban fejlessze a sportinfrastruktúrát.
