A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte Kövér László házelnök 2018-as döntését, amelyben bírságot szabott ki Szabó Szabolcs ellenzéki politikusra. Az ítélet szerint a magyar államnak most ki kell fizetnie a Szabó Szabolcstól annak idején levont összeget.
A parlamenti botrányt a köznyelvben „rabszolgatörvényként” ismert jogszabály váltotta ki, amely a Munka törvénykönyvét módosította. A törvény lehetővé tette, hogy a maximális túlóraszám 250-ről 400 órára emelkedjen, és a túlórák kifizetése akár 36 hónapos késéssel történhessen. Az ellenzék keményen tiltakozott: 2925 módosító javaslatot nyújtottak be, az ülésen sípoltak, zajt csaptak, és elfoglalták a házelnöki széket.
Kövér László ezt követően több tucat ellenzéki képviselőt bírságolt meg, fejenként 1-1,5 millió forintot vonva le a tiszteletdíjukból. Szabó Szabolcsot 1,1 millió forintra büntette, mert részt vett az akcióban, amelyben transzparenst tartott fel, és megpróbálta akadályozni Kövér pulpitusra lépését.
Szabó Szabolcs az ítélet után Strasbourghoz fordult, arra hivatkozva, hogy a bírság jogalap nélküli, aránytalan, és politikai indíttatású volt. Azt is sérelmezte, hogy nem kapott lehetőséget tisztességes eljárás keretében megvédeni magát.
A strasbourgi bíróság Paczolay Péter, volt alkotmánybírósági elnök részvételével egyhangú ítéletben adott helyt Szabó Szabolcs panaszának. A bíróság megállapította, hogy sérült a politikus véleménynyilvánításhoz és tisztességes eljáráshoz való joga.
Az ítélet értelmében a magyar államnak 2820 eurót kell kifizetnie Szabó Szabolcsnak a jelenlegi árfolyamon, és három hónap után kamatot is kell fizetnie. Ez az összeg tartalmazza az eredetileg Kövér László által kiszabott 2800 euró bírságot és az ítélethozatal költségeit.
Ez nem az első eset, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága Kövér László házelnöki intézkedéseit jogsértőnek találja. Az ellenzéki politikusokkal szembeni bírságok miatt a magyar állam korábban is veszített el pereket.
Szabó Szabolcs és más ellenzéki politikusok ügye rávilágít a parlamenti eljárásrend és a házelnöki jogkör alkalmazásának visszásságaira. Az ítélet precedenst teremthet a hasonló ügyek jövőbeni megítélésében, és újabb kérdéseket vet fel a demokratikus elvek magyarországi érvényesüléséről.
