A IX. kerület elvben ellenzéki polgármestere – aki egy önmagáról elnevezett egyesülettel kíván indulni a választásokon – az ellenzéki pártok támogatása helyett, bántalmazó légkört tarthat fent a Ferencvárosi Önkormányzatban egy most a nyílvánosságra került nyílt levél alapján.
Minderre egy frissen, a Momentumból kilépő képviselő, Jancsó Andrea világított aki közösségi oldalán osztotta meg gondolatait. Jancsó azért távozott a Momentumból, mert állítása szerint pártja politikai háttéralkuk miatt inkább a bántalmazó oldalára állt a bántalmazottakkal szemben.
“A mai napon kilépek a Momentumból, mert nem tudok és nem is akarok egy olyan közösség tagja lenni, amely egy bántalmazó mellett tesz hitet a bántalmazott képviselői melletti kiállás helyett”
Baranyi Krisztina ismert arról, hogy éles megszólalásai vannak, azonban a Momentum távozó politikusa mindezzel a bejegyzéssel messzebbre ment, mert a bántalmazó légkör – ugyan nem jogi kategória – mégis minden jó érzésű ember megrökönyödik ilyeneket hallva.
Nem ez az első ilyen jellegű hír a Baranyi vezette önkormányzat háza tájáról
A WMN cikke szerint a megfélemlítés, megszégyenítés, kirekesztés, lelki terror, verbális bántalmazás – a munkahelyi bullying, ami történhet alá-fölérendeltségi viszonyban lévők, valamint kollégák között is, sokkal gyakoribb, mint azt sokan gondolnák.
Ez a kevésbé tárgyalt téma éppen annyira jelen van Magyarországon, mint akár az iskolai zaklatás kérdésköre. Az, hogy mindez egy elvben ellenzéki vezetésű kerületben merül fel azonban döbbenetes.
A 2022-ben távozó ferencvárosi főépítész búcsúlevelében – mely nyílvánosan elérhető – hasonló jelenségekről számolt be.
A leveléből – szemelvényeket kiemelve – beazonosíthatóak a bántalmazó légkör kialakításának jelei. A korábbi főépítész lemondását ugyanis ilyen indokkal magyarázta egy a nyílvánossába is kikerült levélben:
(..)Nehezen tudom kezelni azt a rendszert ahol az én, felelősséggel járó státuszomban meghozott szakmai véleményemet folyamatosan felülbírálja valaki a háttérből
(..)Arra a kérdésemre, hogy “a polgármester mire alapozva bírálja felül a főépítész, főépítészi csoport működésére vonatkozó szakmai véleményét” a mai napig nem kaptam választ. Pikírt megjegyzéseken kívül. (Miszerint ha érdekelte volna amit írok, válaszolt volna, stb)
(..) Nem tudom értelmezni, és szakmailag kezelni sem a szakmai pályafutásom során példátlan politikai nyomásgyakorlást, amivel polgármester asszony és időnként alpolgármester asszony beleavatkozik egy kimondottan szakmai munkába
(..) amikor polgármester asszony és alpolgármester asszony gyakorlatilag rám tör az általuk tervtanácsnak gondolt főépítészi konzultációm során. Majd – véleményem szerint minősíthetetlen stílusban – kioktatnak, és próbálnak rávenni arra, hogy elfogadjak egy fővárosi védelem alatt álló oktatási épület falára tervezett, (..) falfestést
Hatáskör elvonása, munkakör kiüresítése, minősítés, durva kritizálás, becsmérlő szavak és kifejezések használata, megfélemlítés ezek mind a bántalmazó légkörre utaló jelek lehetnek egy munkakörnyezetben.
Természetesen mindent lehet relativizálni. Jancsó Andrea “áldozati szerepben tünteti fel magát”, szintúgy a felmondott főépítész. Ez relativizálás. Általában a valamilyen fajta bántalmazást elszenvedettek beszámolóit efféle érvekkel szokták leszerelni. “Nem nagy ügy”, “nyílván te sem tettél meg mindent”, “okot adtál rá”.
Persze az áldozathibáztatás ilyenkor mindig megjelenik, azonban kérdés, meddig mehet el egy megválasztott politikai vezető?
Aki a IX. kerület testületi üléseit figyelemmel követi láthatja, hogy a két fent említett eset nem egyedülálló. Testületi üléseken a polgármester gyakran gúnyolódik a képviselőkkel, ironizál velük – volt akit lehülyézett. Ha ezt valaki megengedi magának – mégha a politikai vita hevében teszi is ezt – mit engedhet meg magának a zárt ajtók mögött? – merül fel a kéréds.
