Szombat délelőtt. Tesco.
Mivel egész héten dolgozom, így általában szombaton délelőtt van időm bevásárolni. Korábban kéthetente vásároltam itthonra élelmiszert, de most már hetente járok. Nem vásárlok luxus dolgokat. Általában a legolcsóbb termékeket veszem meg.
Egy negyed kiló sajt majdnem ezer forint, hirdeti a cimke a sajtpultban. Hát akkor ezen a héten sem eszünk sajtot. Ennyit nem vagyok hajlandó kifizetni érte. Úgyis tönkre megy néhány nap múlva.
Fele akkora a kakaós csiga mégis már 120 forint. 4 kellene, hogy jól is lakjak vele. A legolcsóbb zsemle 33 forint. Az is negyedakkora. Menjünk tovább. Kell tisztítószer, felvágott, valami hús. A felvágott 3 napig sem bírja a hűtőben. A tartósítószeresből 10 deka majdnem 400 forint. Nem egészséges de eláll. 7 ezer forintot mégsem tudok kiadni egy rúd szalámira.
Pénztár. Semmit nem vettem csak a legszükségesebbeket. Azt is az alsó polcról. Mindenből a legolcsóbbat. 25 ezer. A bevásárlókosár negyedig sincs tele. Tíz éve azért ez tele lett volna.
És még tankolni is el kell menni. Az manapság ha tele teszem a tankot az is 25 lenne. De 20 ezerért tankolok csak. Ilyenkor picit úgy érzem hogy “spóroltam”. Önbecsapás.
Hazafelé a körforgalomban azon gondolkodom, miközben a 2500 forintos útszéli eperárus tábláját vizslatom, hogy ki engedheti meg manapság magának, hogy epret egyen? A héten amúgy is sok kiadás volt. Bekrepált a mosógép 6 év után. Ha értelmezhetőt akarok venni az legalább 120 ezer forint.
Veszek használtan.
Lutri az is persze de mikor lett luxuscikk egy mosógép?! Használtan is 40 ezer kéz alatt. Mégse moshatok a patak parton.
Tudod az van, hogy olvasom a hírekben, hogy milyen jól teljesít a magyar gazdaság és hogy milyen sok pénzt viszünk haza. Olvasom, hogy Matolcsy szerint dőzsölnek a nyugdíjasok és hogy az állam túl magas nyugdíjakat ad az embereknek ezért nem akarnak nyugdíj mellett dolgozni.
Apátok f@szát.
Fogalmam sincs miből tudunk mi magyar emberek megélni. Fogalmam sincs ki az aki 528 ezret visz haza (szerintük ennyi az átlagbér). Fogalmam sincs meddig lehet elviselni azt a sok hazugságot amit nap mint nap a képünkbe tolnak.
És akkor most megszorításokról beszélnek? Nem szorítottak már meg eleget? Elég megnézni a boltban az árakat. Elég elmenni a zöldségeshez. 1000 forint a paradicsom kilója?
Veszünk konzerveset 400 ért. Persze nem tudom hogy a sok tartósítószeres sz@rtól, meg a lejáratközeli húsok vásárlásától hogyan fogok 70 évesen is dolgozni, de nem is érdekel.
Orbán szépen lassan élvezettel véreztet ki minket, mi pedig már nem a jövőt tervezzük, hanem azt, hogy hogyan éljük túl a következő havi fizetésig hátralévő időt.
Miért nem erről beszélnek a politikusok? Miért nem arról beszél mindenki, hogy gyakorlatilag nyomorgunk, miközben a hatalmasok szerint dözsölünk?!
Erről nem mer beszélni senki?
