Erről nem mer beszélni senki? – Orbán szépen lassan élvezettel véreztet ki minket

Szombat délelőtt. Tesco.

Mivel egész héten dolgozom, így általában szombaton délelőtt van időm bevásárolni. Korábban kéthetente vásároltam itthonra élelmiszert, de most már hetente járok. Nem vásárlok luxus dolgokat. Általában a legolcsóbb termékeket veszem meg.

Egy negyed kiló sajt majdnem ezer forint, hirdeti a cimke a sajtpultban. Hát akkor ezen a héten sem eszünk sajtot. Ennyit nem vagyok hajlandó kifizetni érte. Úgyis tönkre megy néhány nap múlva.

Fele akkora a kakaós csiga mégis már 120 forint. 4 kellene, hogy jól is lakjak vele. A legolcsóbb zsemle 33 forint. Az is negyedakkora. Menjünk tovább. Kell tisztítószer, felvágott, valami hús. A felvágott 3 napig sem bírja a hűtőben. A tartósítószeresből 10 deka majdnem 400 forint. Nem egészséges de eláll. 7 ezer forintot mégsem tudok kiadni egy rúd szalámira.

Pénztár. Semmit nem vettem csak a legszükségesebbeket. Azt is az alsó polcról. Mindenből a legolcsóbbat. 25 ezer. A bevásárlókosár negyedig sincs tele. Tíz éve azért ez tele lett volna.

És még tankolni is el kell menni. Az manapság ha tele teszem a tankot az is 25 lenne. De 20 ezerért tankolok csak. Ilyenkor picit úgy érzem hogy „spóroltam”. Önbecsapás.

Hazafelé a körforgalomban azon gondolkodom, miközben a 2500 forintos útszéli eperárus tábláját vizslatom, hogy ki engedheti meg manapság magának, hogy epret egyen? A héten amúgy is sok kiadás volt. Bekrepált a mosógép 6 év után. Ha értelmezhetőt akarok venni az legalább 120 ezer forint.

Veszek használtan.

Lutri az is persze de mikor lett luxuscikk egy mosógép?! Használtan is 40 ezer kéz alatt. Mégse moshatok a patak parton.

Tudod az van, hogy olvasom a hírekben, hogy milyen jól teljesít a magyar gazdaság és hogy milyen sok pénzt viszünk haza. Olvasom, hogy Matolcsy szerint dőzsölnek a nyugdíjasok és hogy az állam túl magas nyugdíjakat ad az embereknek ezért nem akarnak nyugdíj mellett dolgozni.

Apátok f@szát.

Fogalmam sincs miből tudunk mi magyar emberek megélni. Fogalmam sincs ki az aki 528 ezret visz haza (szerintük ennyi az átlagbér). Fogalmam sincs meddig lehet elviselni azt a sok hazugságot amit nap mint nap a képünkbe tolnak.

És akkor most megszorításokról beszélnek? Nem szorítottak már meg eleget? Elég megnézni a boltban az árakat. Elég elmenni a zöldségeshez. 1000 forint a paradicsom kilója?

Veszünk konzerveset 400 ért. Persze nem tudom hogy a sok tartósítószeres sz@rtól, meg a lejáratközeli húsok vásárlásától hogyan fogok 70 évesen is dolgozni, de nem is érdekel.

Orbán szépen lassan élvezettel véreztet ki minket, mi pedig már nem a jövőt tervezzük, hanem azt, hogy hogyan éljük túl a következő havi fizetésig hátralévő időt.

Miért nem erről beszélnek a politikusok? Miért nem arról beszél mindenki, hogy gyakorlatilag nyomorgunk, miközben a hatalmasok szerint dözsölünk?!

Erről nem mer beszélni senki?