Megosztom másokkal is:

A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát, a nyugdíjkorhatár emelését is javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában – számol be minderről az Én Pénzem szakportál.

Mint leírták: hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozók száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer.

Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni egy nemrégiben készített felmérést.

Ebben arra jutottak, hogy nemcsak a továbbdolgozást utasítják el sokan, minden negyedik magyar egyenesen korai nyugdíjazásról álmodik.

Ebből (és egyébként más, korábbi kutatásokból is) meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy ösztönzéssel aligha, sokkal inkább kényszerítéssel lehetne változtatni a mai helyzeten. Bár természetesen semmi ilyet nem mond ki az MNB, az elég elgondolkodtató, hogy leírják:

„ellátások nettó helyettesítési rátája hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami jelentős mértékben a korhatár betöltése utáni munkavállalás ellen ösztönöz”.

A kevésbé szemfülesek számára lefordítjuk:

túl magas nyugdíjat fizet az állam.

Úgy véljük, nem csak az idősebbek kaphatnak a szívükhöz a mostani javaslatok láttán. Mint a vitairatban szerepel:

„a lakossági megtakarításokat az állam mellett a nagy ellátórendszerek és a reálgazdaság-finanszírozásba is be kell vonnunk”.

Konkrétabban is szerepel, hogy az MNB szerint a lakossági megtakarítások növekvő részét kellene a magánegészségügyi és a nyugdíj-megtakarításba terelni.

A magánszemélyek félretett, illetve tartalékolt forintjait nem csak az előbbiek szerint hasznosítaná az MNB.

Egyenesen kimondják, hogy cél a lakossági megtakarítások állampapírpiacra terelése. Ehhez szükségesnek tartják a „készpénz megtakarítási célú felhalmozásának visszaszorítását”.


Megosztom másokkal is:

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --
 

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --