Megosztom másokkal is:

Hétfő délelőtt interjúztunk az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével hódmezővásárhelyi polgármesteri irodájában.

M.-Z. P. láthatóan még a nagy bukás hatása alatt volt, de nem mondott le az országos politizálásról, még ha egyelőre a mögüle körülbelül ezerötszáz szavazattal kihátráló városával akar is foglalkozni. Modellje megbukott, mondja, és az erőszakmentes, de radikális ellenállás meghirdetésével mintha a korábbi, „ellenzékváltós” időszaka köszönne vissza. Értékelésén érezni, hogy már a mérsékelt jobboldali párt előkészítésén is dolgozik.

„Volt már az életében akkora ürességérzés, mint egy hete, hétfőn?

Talán nem.

Hol tart most a feldolgozásban?

„Ez egy gyászmunka, amiben a munka szó fontos. Nagyon sok emberrel beszélgetek, és végiggondoljuk, hogy hova jutottunk, milyen a helyzet, és ebben a helyzetben hogyan tudunk segíteni. Megvédeni egymást, támaszt adni egymásnak, vigaszt nyújtani hozzánk hasonlóan elkeseredett embereknek. Itt tartunk. És azt térképezzük föl, hogy mire és kikre számíthatunk ebben az építkezésben, amivel mégiscsak a hazánkat fogjuk tudni valahogy megvédeni.”

„A tematizálásra nem volt képességünk”

„Most mindenki megfejti, hogy mi volt a bukás oka. A kampánya vezetőivel értékeltek?

Beszélgettünk erről. Nem formálisan a kampány vezetőivel, hanem a teljes csapattal, a rengeteg aktivistával, a kampánystábbal beszélgettünk múlt szerdán Budapesten. Külön-külön beszélgettem emberekkel, de a kampány napi operatív vezetésével ebben a formában nem.”

Legközelebbi munkatársai, akikkel a napindító megbeszélését tartotta, Zaránd Péter, Simon András, Gál J. Zoltán (Karácsony Gergely tanácsadója), Szigetvári Viktor (Bajnai Gordon munkatársa) és Gurzó Ákos volt, mondja. Ők szervezték le egyébként Zelenszkij ukrán elnökkel is azt a megbeszélést, amelyről M.-Z. P. vasárnap esti videóüzenetében beszélt. Interjúnkban is elmondta, hogy nem értett egyet ezzel, tartott tőle, hogy háborúpártisága igazolásaként fogja tálalni a Fidesz-propaganda. Végül egy kijevi légiriadó miatt nem jött létre a beszélgetés. Mindenesetre árulkodó, mondja, hogy a tervről értesülő ellenzéki pártvezetők hívták őt akkor, vagyis az elvileg szigorú biztonsági intézkedések dacára (Zelenszkij biztonsága is veszélyben van telefon- és videóhívásainak bemérhetősége miatt) többtucatnyian tudtak róla – ennek révén egyébként a Fidesz is.

Az előbb felsoroltakon kívül Zaránd Péter és a hat párt két dedikált embere szintén mindennap leült az előbb említett „központi vezetőségi” napindító után. „Itt döntöttek operatív kérdésekben, koordinálták a feladatokat. Tehát elég összetett, szép nagy kampánycsapat volt ez, külön egy közösségi médiás és egy kutatócsapattal.”

„Minden egyéni jelölt valamelyik párt koordinátorával tartotta a kapcsolatot, nem közvetlenül a központtal. Elég összetett, többszintű kampányszervezet volt. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki részt vett benne. Az eredmények ellenére egyértelmű, hogy nem az ő hibájuk volt.”

Közhely, hogy a magyar választót a megélhetés kérdései foglalkoztatják leginkább, és az infláció háromszorozódását már a háború előtt érezte mindenki. Az is tudható, hogy az emberek inkább gondolták róla, mint Orbánról, hogy vissza tudja szerezni a befagyasztott uniós támogatásokat. Akkor miért engedték el hamar ezeket a kampánykommunikációban? – kérdeztem M.-Z. P.-t. – Miért hagyták, hogy a Fidesz a saját pályáján verje meg őket a háborúval? Miért volt jobb a Putyin-pincsi, mint az infláció és az uniós támogatások kérdése?

„Igaza van. A hat párt, illetve a kampányvezetés decemberben eldöntött egy kampánynarratívát, szókészlettel, témákkal stb. Ebben volt lakhatási válság, volt áremelkedés, abszolút baloldali, szociális program volt az adómentessé tett minimálbérrel, svájci indexálással, bármit is jelentsen ez sok embernek, de mindenképpen magasabb nyugdíjemeléssel, bérlakásépítési programmal, és még sorolhatnám. Azt gondolom, ha csak a programon múlott volna, az egy nagyon szimpatikus, jó program lett volna felelős ígéretekkel, számokkal stb.”

„De most kampánystratégiáról van szó, nem programról.”

A kampánystratégiával indult, és ennek egy pontján, a vége felé már kijött a program is, amely erre épült, ezt a vonalat nyomta. Volt egy csapat, akik rendszeresen kutattak, talán hetente.

Fókuszcsoportos kutatások?

Mindenféle kutatás volt. Ők azonban azt látták, hogy a háború február 24-től kezdve mindent elhomályosított, lefedett. Biztos vagyok benne, hogy a Fidesznek is volt több lejárató kampánya ellenzéki jelöltekkel kapcsolatban, néhányat be is dobtak, de semmi nem érdekelte az embereket. Akkor bármilyen botrány lehetett, bármit beszélhettünk a programról, a háború teljesen háttérbe szorított minden más témát. Nem a mi választásunk volt, hogy a háború téma lesz, hanem a Fideszé. Ráadásul a kezdetektől fogva azt mértük, hogy a háború nagyon kedvez Orbánnak. Olyankor az emberek mindig stabilitásra vágynak.

A tematizálásra nem volt képességünk, csak a Fidesznek, és a háborút a Fidesz sem kerülhette ki. Ő a béke-, biztonságvonalon ment. A mi kampánystratégiánk abba kapaszkodott bele a kutatócsapat javaslata nyomán, hogy ebben a háborús témában egy esély van, amivel talán tudunk szépíteni, javítani: ha az Orbán–Putyin-kapcsolatra helyezzük a hangsúlyt. Putyin az agresszor, akinek a barátja Orbán.”

Egyéni jelöltek

M.-Z. P. nem tud válaszolni arra, hogy a központi vagy az egyéni jelölti kampányok teljesítettek-e jobban. „Az egyéni jelölti kampányok szórtak. Láttam olyan kampányt, amelyik viszonylag jól teljesített, és olyat is, amelyik kevésbé.”

Az eredményből az látszik, mondja, hogy összesen négy körzet volt, ahol nem erősödött a Fidesz, ebből az egyetlen vidéki Hódmezővásárhely. Itt Lázár János 0,01 százalékkal, tehát láthatatlan módon, de gyengébb eredményt ért el százalékosan is, mint négy éve. Ezenkívül csak Budán voltak ilyen körzetek.

„Nyilván az én személyem ennyit segített a kampányban, hogy azokat a konzervatív rétegeket tudtuk jobban elérni, akik elégedetlenek voltak a Fidesszel, de soha nem szavaztak volna baloldali jelöltekre. Tordai Bence, Orosz Anna és Hajnal Miklós körzetében ez látszott. Az ellenzék még ott is gyengült, de a Fidesz többet.

Az ellenzék mindenütt veszített, a Fidesz csak ezekben a körzetekben. Ennyi haszna volt talán a jelöltségemnek. De összességében sajnos a háború úgy felülírt mindent, hogy az abszolút nyerhető körzeteket is buktuk.”

Az interjú teljes egészében itt olvasható.


Megosztom másokkal is:

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --
 

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --