Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a Kúria épülete előtt 2018. június 20-án - Fotó: Népszava
Megosztom másokkal is:

Két és fél éve tartották a 2019-es önkormányzati választásokat, így a ciklus feléhez elérkezve 10 olyan várost, illetve hozzájuk kapcsolódó választókerületet vizsgált meg a Republikon Intézet az országgyűlési választások tükrében, ahol ellenzékivé vált az önkormányzat vezetése a legutóbbi helyhatósági választáson.

Az idén áprilisi eredmények azt mutatják, hogy a már korábban is stabilan ellenzéki településeket leszámítva az ellenzék nem tudta tartósan megőrizni az előnyét a kormánypártokkal szemben. Így azokon a településeken, ahol a legutóbbi önkormányzati választásokon vesztett a Fidesz-KDNP, a legtöbb esetben sikerült újra megerősödnie és előnybe kerülnie a kormánypártoknak – áll az elemzésben.

A Republikon által részletesen megvizsgált városok közül mindössze Dunaújvárosban tudta megtartania vezető pozícióját az ellenzék, azonban még ez az eredmény sem volt elég arra, hogy a jobbikos közös jelölt, Kálló Gergely megtartsa a 2018-ban és 2020-ban már megnyert dunaújvárosi központú Fejér 4-es választókerületet.

Fontos kiemelni, hogy a két nagy tábor közötti különbség csökkent az ellenzéki bástyának számító települések esetében is. Budapesten 21-ről 8 százalékpontra szűkült az ellenzék előnye, de Szegeden, illetve Tiszaújvárosban is csökkent az olló a két tábor között, bár kisebb mértékben. Szegeden 25-ről 12 százalékra, Tiszaújvárosban 37,5 százalékról 21 százalékra olvadt az ellenzék előnye – írták.

Bár a felsorolt városokban az ellenzék még mindig erősebb, mint a kormánypártok, a csökkenő tendencia mindenképp intő jel lehet az ellenzéki pártok számára – fogalmaznak.

Az ellenzék az idei választáson átlagosan 12 százalékponttal szerepelt rosszabbul az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, mint 2018-ban. Ez az arány megközelítőleg hasonló mértékű volt az általunk vizsgált 10 város esetében is, de több helyen a 12 százalékos országos átlagot meghaladó csökkenés is megfigyelhető volt: Egerben 14 százalékkal, Miskolcon pedig 17 százalékkal értek el kisebb arányt az ellenzéki összefogás pártjai.

A kiválasztott települések közül egyedül Szombathelyen volt számottevően kisebb az ellenzéki szavazótábor olvadásának a mértéke az átlagoshoz képest, megközelítőleg nyolc százalék. A vasi megyeszékhely egyébként azon kevés települések egyike, ahol a Fidesz-KDNP nem tudott erősödni az előző országgyűlési választáshoz képest.

Az ellenzék önkormányzati választáshoz képest elért látványosan rosszabb eredményét több tényező is magyarázhatja a Republikon szerint a kampányt olyan nagymértékben befolyásoló hatásokon túl, mint például az orosz-ukrán háború vagy a kormánypártok erőforrás fölénye.

Ez, írják, egyfelől jelentheti azt, hogy az ellenzéki pártok nem tudták kellően kommunikálni az önkormányzati vezetésük eredményeit települési szinten, miközben a kormánypártok sikeresen erősítették a választókban azt a narratívát, hogy azokon a településeken és választókerületekben lesz fejlődés, amik a Fidesz-KDNP oldalán állnak.

Ebben komoly hatása lehet a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett kormányzati forráselvonásoknak is, amik nagyban lecsökkentették az önkormányzatok már amúgy is szűk mozgásterét mind anyagi, mind pedig autonómia szempontjából, ezáltal még függőbbé tették a helyi szintű fejlesztéseket a kormány támogatásától.

Ezen túl a Jobbik korábbi szavazóbázisának részleges elpártolása is nagy hatással lehetett a végeredményre – írták.

Forrás: HVG


Megosztom másokkal is:

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --
 

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --