Kedves Barátaim!
Először is nagyon szeretném mindenkinek megköszönni, aki rám szavazott otthonomban, Pest2-ben!
Az eredmény szoros lett, sokan voltunk, de a győzelemhez nem elegen, viszont az a rengeteg találkozás, beszélgetés, amit együtt éltünk meg, a Közösségi Programalkotás, a Piac és Politika, a zöldterápiás kirándulások, az együtt töltött idő nagyon sokat adott nekem, és ezekért ugyanúgy köszönettel tartozom, mint a szavazatokért.
Külön köszönöm fantasztikus helyi csapatomnak, önkénteseknek, aktivistáknak, szavazatszámlálóknak, hogy sokszor erőn felül támogatták az ügyet — szavak nincsenek, mennyire hálás vagyok ezért!
Sajnálom, hogy a parlamentben nem tudom megszolgálni a bizalmat, de szeretném, ha tudnák, hogy nagyon is állok a lábamon és nincs az a túlhatalom, ami ezen változtatni képes.
Önök között lettem politikus, az iskoláim és civil munkában töltött évek után mindent Önök között tanultam meg, amit a közéletről és a közösségért végzett munkáról tudni kell.
Ez a tudás mindig Önöket fogja szolgálni, bármi történjen is. Eszközt váltok, küzdelmet nem. Mert abban a szívem legmélyéig biztos vagyok, hogy a jó oldalon küzdünk: ahol az értékek nem üresíthetők ki, az igazság nem relativizálható, a valóság pedig nem meghamisítható.
Én oda tartozom.
Magyarországot most egy fortélyos hatalom irányítja, céljuk is a hatalom maga, számukra minden és mindenki csak eszköz.
Ennek a törekvésnek minden létező módon ellen kell állni. Arra kérek mindenkit, ne legyen partner a gyűlöletben, mert akkor nyertek.
Ne adja fel az értékeit, mert akkor nyertek. Ne fordítson hátat Magyarországnak, mert akkor nyertek.
Egészen eddig választásokat nyertek, rengeteg erőforrást elvittek, de minden nem lett az övék. Még nem.
És mindannyiunk közös feladata, hogy ne is legyen.
Nehéz idők jönnek. Egymás mellett a helyünk.
A küzdelemben támogassuk egymást, ahogyan csak bírjuk!
