A 2022-es országgyűlési választások magas feldolgozottságnál látszó eredménye alapján immár ötödik alkalommal alakíthat kormányt Orbán Viktor Magyarországon, ennek kapcsán röviden bemutatjuk eddigi politikai pályáját a közelmúltra fókuszálva.
Orbán Viktor először 1998 és 2002 között volt kormányon, majd 2010-ben az ő listavezetésével kétharmados többséget szerzett a Fidesz a parlamentben. Ezt az eseményt az újdonsült miniszterelnök fülkeforradalomként aposztrofálta, a stabil parlamenti többség pedig megteremtette a lehetőséget az ország mélyebb átalakítására.
Megszületik a NER
Orbánék meglehetősen viharos gazdasági helyzetben vették át a stafétát Bajnai Gordontól, ekkor még javában tartott a Magyarországot súlyosan érintő globális pénzügyi válság. A negatív gazdasági spirálból a ciklus második felére sikerült nagyjából kikeveredni, ekkorra már szinte teljesen felálltak a ma Nemzeti
Együttműködés Rendszere (NER) néven ismert orbáni politika keretei (a teljesség igénye nélkül):
A parlament új alkotmányt (Alaptörvényt) fogadott el, amelyet az ország ellenzéki része azóta is kitartóan bírál.
Új választási rendszert is bevezettek, amelyben az Orbán-féle centrális erőtér mellett nem tudott érvényesülni a széttagolt, kisebb pártokból álló ellenzék.
Rendszeressé váltak az olyan, korábban szokatlan megoldások, mint egy-egy ágazat vagy szereplő kipécézese, megsarcolása célzott törvényekkel (különadók bankokra, élelmiszerláncokra, stb.), vagy éppen a magánnyudíj-kassza államosítása.
Nagyobb hangsúly került a keleti kapcsolatokra („keleti nyitás”, Oroszországhoz és Kínához fűződő politikai-gazdasági viszony szorosabbra vonása).
Az ilyen intézkedések miatt egyre gyakoribbá váltak a csatározások az EU-val, amelyek révén Orbán Viktor a brüsszeli bürokraták ellen szuverenitási harcot vívó államférfi képében tűnhet fel.
Kiépültek a kormányzati kommunikáció alapintézményei, elindultak a „nemzeti konzultációk”, amelyek hivatalosan a választópolgárok véleményének kikérését szolgálják, de valójában inkább propagandisztikus anyagok.
Az új médiatörvénnyel és az NMHH megalapításával aggasztó tendenciák indultak el a sajtó területén.
Az Orbán stratégiai céljának tekinthető nemzeti tőkésosztály-építés jegyében megkezdődött a közpénzek szisztematikus átcsatornázása kormányhű körökhöz (ez ekkoriban elsősorban még a Fidesz első számú gazdasági embere, Simicska Lajos cégbirodalmát jelentette).
Forrás: Telex
