A jelenleg a szomszédban dúló háború kapcsán bizonyára sokakban merült fel a kérdés Magyarországon is, hogy milyen haderőt tudna megmozgatni a magyar honvédség egy esetleges támadás során, valamint hogy milyen szabályok vannak érvényben rendkívüli helyzet idején a sorkatonaság tekintetében.
Ebből készített gyűjtést az ÚjSzó.
Eszerint a hadkötelezettség újbóli bevezetésére akkor kerülhetne sor, ha külső fegyveres támadás veszélye állna fenn, vagy be is következik, esetleg szövetségi kötelezettség teljesítése miatt.
Ennek előfeltétele a rendkívüli állapot bevezetése, esetleg az Országgyűlés külön döntése alapján kihirdetett megelőző védelmi helyzet.
Ekkor Magyarország területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárságú férfiakat katonai szolgálati kötelezettség terheli.
A potenciális hadkötelezettek kora a 18. életévét betöltöttektől az 50 évesekig tart. A felső korhatár 2018 őszéig 40 év volt.
A jogszabály 10 évvel történő kiterjesztése nagyjából 850 ezer emberrel növelte meg a behívhatók számát.
A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles kifejezetten fegyveres katonai szolgálatot teljesít. A honvédelmi törvény emellett lehetőséget biztosít egyes, meghatározott esetekben, külön engedély alapján a fegyver nélküli katonai szolgálatra is.
Külön lista van arról is, akiket nem hívhatnak be: akiket alkalmatlannak minősítettek, a három vagy több gyermeket nevelők, és azok akiknek házastársa katonai szolgálatot teljesít.
Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A békeidőszaki sorkatonaságot 2004-ben szüntették meg, de a békétől eltérő veszélyeztetettség időszakára továbbra is fenntartja e kötelezettség bevezetésének lehetőségét.
via: 168 óra
