Csúcsdrága élelmiszer ára nő tovább a benzin-sokk miatt: erre készülhetnek a magyar vásárlók
A benzinár drasztikus emelkedése nem csak a személygépkocsi vezetőknek okoz fejfájást, de a gazdaság szinte minden szegmensére rányomja a bélyegét. Így például várható a már amúgy is csúcsdráguló zöldségek és gyümölcsök árának a további növekedése is. Sőt, a kiskereskedelmet is igencsak megrángatja az üzemanyagár változása.
Hiába a rekordmagas benzinárak Magyarországon, még mindig hétről-hétre újabb csúcsok dőlnek meg. A legutóbb éppen a mai napon következik be újabb, 5 forintos áremelés, aminek következtében a 95-ös benzin átlagára már 506, míg a gázolajé 517 forint literenként.
A magas üzemanyagáraknak pedig rengeteg járulékos vonzata van azon felül is, hogy az állampolgárok éppen mennyiért tankolnak a kutakon személyautóikba.
A zöldségek és gyümölcsök árainak alakulásáról fontos tudni, hogy erősen függnek az adott év piaci és termelési viszonyaitól. Arról nem is beszélve, hogy nagyon fontos megkülönböztetni termelői, illetve fogyasztói árakat. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint például 2016-2021 között átlagosan 30 százalékos áremelkedés következett be a termelői árakban, igaz előtte 12-13 évig stagnálás volt.
Igen ám, de ugyanezen időszak alatt, azaz az elmúlt 5 évben a fogyasztói árakban a termelői áraknál jelentősebb, 60-80 százalék közötti emelkedés volt érzékelhető. Ez azért van, mert a termelői árakra rárakódnak a termék csomagolási, raktározási, szállítási és a kiskereskedelem értékesítési költségei.
Amit igazán fontos tudni a zöldség-, gyümölcsárakról:
Az árat leginkább a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg rövid távon, és kevésbé a termelés önköltsége.
Mivel a kereslet egy hazai vagy európai méretű piacon viszonylag, fix, kiszámítható, ellenben a kínálat – az időjárás hatására – jelentősen ingadozik, az árakra a kínálat ingadozása, szegről-végre az időjárás/évjárat alakulása van legnagyobb hatással.
Az áremelés mindig a kereskedelem oldaláról indul, a termelőknek jóval kevesebb ráhatása van a piaci árak alakulására.
Amennyiben bőséges a kínálat, akkor a kereskedelem, vagyis a keresleti oldal (nagyobbrészt a kiskereskedelmi szektor értve alatta), igyekszik lenyomni az árakat, mert még így is hozzájut a szükséges árualaphoz, ellenben ha szűkös a kínálat, akkor beindít egy versenyt az áruért, hogy a szükséges árumennyiséget a szűkös kínálatból is magához húzza, ami értelemszerűen emel az árakon.
A cikk teljes terjedelmében a Pénzcentrumon olvasható.
