Aki tud fizetni, minél előbb kezdje el törleszteni a hitelét!
Több mint 40 százalékkal nagyobb összeget kell visszafizetnie a személyi hitelesek többségének, ha 2022. június végéig moratóriumban maradnak, míg a legtöbb lakáshiteles 10 százalékkal több visszafizetendő összegre számíthat – derül ki az MNB számításaiból. Éppen ezért nem is javasolják a moratórium további általános meghosszabbítását, csak a rászorulókat tartanák a programban.
Sürgősen el kell kezdeniük a törlesztést azoknak az adósoknak, akik részt vesznek a moratóriumban, és fizetni tudják a hiteleiket. Egy 2022. június végéig tartó moratórium esetén ugyanis jelentősen megnő a visszafizetendő összeg, és megnyúlik a futamidő is – ez az MNB világos üzenete.
A miniszterelnök két héttel ezelőtti bejelentése szerint augusztus 31-ig változatlan formában folytatódik a hitelmoratórium, de egyelőre nem derült ki, mi következik utána. A miniszterelnök akkor hangsúlyozta: ezt a következő hónapokban tárgyalják le a bankokkal. Mint ismert, a 2019. március 19-étől bevezetett általános hitelmoratórium eredetileg 2020. december 31-ig tartott volna.
Szeptemberben aztán a hosszabbításról döntött a kormány, de csak egy meghatározott kör számára. (Gyermeket nevelő családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak.) Azt ugyanakkor nem sikerült meghatározni, hogy a cégeknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. A gordiuszi csomót végül azzal vágták át, hogy 2021. június 30-áig mindenkinek meghosszabbították a moratórium lehetőségét. Akik már beléptek, azoknak semmit sem kellett tenni a folytatásért. A többiek pedig változatlanul dönthettek a ki- és belépésről. Ezt a határidőt tolják ki augusztus 31-ig.
Jó volt a moratórium, elég volt
Az MNB tegnap sajtótájékoztatóján ismertetette Stabilitási jelentését, és mutatta be a moratórium következményeit. A jegybank azt hangsúlyozta, hogy csak azoknak az adósoknak kellene augusztus után a hosszabbítás, akik valóban rászorulnak, a többieknek pedig jó lenne minél előbb elkezdeni a törlesztést.
Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a moratórium a válságkezelés egyik leghatékonyabb része volt. A magánszektor szereplői 2020 végég összesen mintegy 1700 milliárd forint extra likviditáshoz jutottak (ki nem fizetett törlesztőrészletek) egy szélsőségesen bizonytalan gazdasági környezetben; ebből 600 milliárd maradt a lakosságnál és 1100 milliárd a vállalatoknál. 2021-ban pedig június végéig 300-400 milliárd forint többletpénz marad a háztartásoknál és 400-500 milliárd forint a vállalkozásoknál, a moratóriumnak köszönhetően.
Kik vették igénybe?Az MNB legfrissebb adatai szerint 2021. március végén a jogosult (2020. március 19-ig folyósított) lakossági hitelállomány 51 százaléka vett részt a moratóriumban, a jogosult vállalati hitelállománynak pedig 36 százaléka. Ha a teljes hitelállományt nézzük – azóta is folyósítottak hiteleket, ezek nem jogosultak a moratóriumra – a teljes lakossági hitelállomány 39 százaléka és a teljes vállalati hitelállomány 24 százaléka volt moratóriumban. (2020 decemberében a moratóriumra jogosult lakossági hitelállomány 54 százaléka, mintegy 3400 milliárd forint állt moratórium alatt, ami 1,4 millió ügyfelet érintett.)
Forrás: azenpenzem.hu
