“Ha befejezem ezt a választási ciklust, elmondhatom majd magamról, hogy 16 évet voltam kormányon és 16 évet ellenzékben. Történjen bármi, már mindent megéltem.”
Ezt nyilatkozta Orbán a minap a postoj.sk című szlovák jobboldali portálnak.
Elfelejteném az összes szokásos hazugságot, hamis állítást, amelyekkel megörvendeztette a szlovák olvasókat. Maradjunk most ennél az egy mondatnál.
Ne foglalkozzunk azzal sem, hogy “16 évet voltam kormányon”, hiszen ez a mondat is csak egy buta, nagyképű kijelentés. Ezt – így – ha így is, nem illik mondani. (Ezt tudjuk be Alcsútnak.)
Az viszont, hogy “már mindent megéltem”, egészen egyszerűen nem igaz. Nem élt át soha egyetlen tisztességes vizsgálatot, nyomozást, pedig számtalan ok lett volna rá.
De amikor például az OLAF kezdett volna vizsgálódni a veje közvilágítási ügyében, inkább nem kellett az uniós pénz kifizettette velünk.
Apropó, világítás! Soha nem élt át, sőt akadályozta saját átvilágítását is. Nem jelent meg a bíróság előtt, amikor idézték sem.
Nem fizetett egyetlen őrült döntéséért sem, de velünk kifizettette. Nem izgulta végig gyermekei sorsát, – az iskolákban, az életben – hanem a mi pénzünkből kibetonozta az útjukat.
Soha nem kért bocsánatot azért, amikor egyének sorsát siklatta ki. Neki a jog nem korlátokat jelent, hanem magát a korlátlanságot.
A hatalom csak azt, hogy helyzetbe hozza azokat, akik feltétel nélkül szolgálják.
Szóval várnak Orbánra olyan új élmények 2022-ben, amiket eddig – hiába állítja, hogy mindent átélt, – csak ezután fog…
