A bíróság ma megküldött ítélete szerint nemcsak a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása.
Megyek tovább az Alkotmánybíróságra, mert az adatkérésem parkoltatása közben titkosított hitelszerződés megismeréséhez igenis joga van az adófizetőknek, akiknek 750 milliárd forintot kell majd fizetniük anélkül, hogy tisztában lennének a kínai hitel feltételeivel és a beruházás részleteivel.
Bíróságon támadtam meg a kormány azon döntését, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött hitelszerződés adatainak megismerése “Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti”, ezért 10 évre titkos.
A bíróság ítélete szerint a titkosítási törvény szövege “világos, közérthető”, a kormány pedig “kellő részletességgel” tájékoztatott a megtagadás indokairól, ugyanis az általam elvárt “részletesebb tájékoztatás éppen a törvény céljával ellentétes eredményre vezethetne.”
Megyek tovább az Alkotmánybíróságra, mert továbbra is azt gondolom, hogy alaptörvény-ellenes az a szabály, ami önkényes egyszemélyi döntéssé teszi és a Kínai Kommunista Párt jóváhagyásától teszi függővé egy több száz milliárdos hitel részleteinek adófizetők általi megismerését.
A közpénz nem a kormány magánvagyona, azt pedig egyelőre nem a Kínai Kommunista Párt fogja eldönteni Magyarországon, hogy megtudhatjuk-e, mire költik a pénzünket.