A Kúria nagy port kavart döntése olyan félelmetes precedenst teremtett meg ítéletével ami alapjaiban írhatja át a véleménykifejtő újságírás alapjait.
A Klubrádió Café Péntek című műsorának vendége volt Váncsa István akit egy ország színvonalas véleménycikkei és a Heti Hetesben elmondott frappáns történetekbe csomagolt véleményei által ismert meg.
A publicista annak kapcsán tett igen húsbavágó kijelentéseket a rádióban, hogy szárnyra kapott a hír, mely szerint a Kúria elmarasztalta Tóta W. Árpád cikke miatt a HVG-t, ugyanis a szerző egy írásában hasonlatként a „büdös magyar migránsok” és a „magyar banditák” kifejezéseket használta – summázza a Klubrádió.
Mint írjáj: Ezek a legfőbb bírói fórum szerint „a magyar nemzet közösségének méltóságát sértik”. Váncsa István újságíró végig ironizálva úgy kommentálta az ítéletet: egyetért vele, mert nem szeretné megsérteni a Kúria méltóságát. Szimpatikus kollégának tartja ugyan Tóta W.-t, de nem ülne vele hosszú éveket egy cellában.
Arra jutott, hogy ha a magyar nemzetnek van méltósága, az közös pszichét feltételez, de nem gondolná, hogy az ő lelki alkata és például Gulyás Gergelyé között lenne bármi hasonlóság.
Váncsa István író, újságíró véleményét is megkérdeztük az esetről. Végig ironizálva azt mondta:
tökéletesen egyetért a Kúriának ezzel a döntésével, ugyanis, ha nem értene egyet, azzal a Kúria méltóságát sértené meg, ami nem szokott jóra vezetni. Tóta W. igen rokonszenves kolléga, mégse szeretne hosszú éveket tölteni vele egy cellában, hiszen „a végére nagyon megunnák egymást és az nem lenne jó”.
Azért is ért egyet a Kúriával, mert átérzi a helyzetét: éppen tíz éve egy bizottság nem értett egyet a „legfelső hely” egy döntésével, és úgy zavarták szét, mint róka a tyúkokat.
Ez a földrajzinév-bizottság volt, amely nem értett egyet azzal, hogy a ferihegyi repülőtér „abszolút hülye nevet kapjon”, emiatt egy nap alatt megszűnt létezni.
A Kúria pedig nem szeretné, ha őt is szétzavarnák, mint a tyúkokat – tette hozzá.
Ezután Váncsa István elemezte az ítéletet, mint mondta, arról van szó, hogy az elsőfokú döntés szerint – amellyel a Kúria egyetértett – Tóta W. írásával „a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti”.
A nemzet általában egy történelmileg kialakult tartós emberi közösség, az ítéletben pedig arról van szó, hogy a közösség közösségének méltóságát sérti valami. „Miután ítéletről van szó, teljesen indifferens, hogy a benne foglalt mondatoknak van-e értelmük, vagy nincsen” – jegyezte meg. Nehéz ügy, nem is akarna jobban belemenni – tette hozzá.
Mi a méltóság ebben az összefüggésben? – folytatta. Az értelmező szótár szerint az emberi méltóság az ember saját emberi voltának, jelentőségének, értékének felemelő tudata, önérzet.
Ehhez kell egy psziché, amelyben ez a bizonyos érzület megjelenik. Ha tehát a magyar nemzetnek van méltósága, az egyszersmind azt is jelenti, hogy a magyar nemzet tagjait egy közös psziché hatja át.
„Közös lelkem van nekem például az összes kormánytaggal, de úgy gondolom, ez mégsem helyénvaló megállapítás, ha ugyanis így volna, én már rég megöngyilkoltam volna magam” – fogalmazott az író.
A nemzet fogalmával is vannak gondjai; leíró jelleggel azt lehet mondani, hogy az a tartós emberi közösségen kívül olyan embercsoport, amelyet közös nyelv, közös terület, közös gazdaság köt össze.
Ebből nem igazán következne a méltóság; szokták megemlíteni a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkatot is, de, tért vissza az előző megállapításhoz, „nem gondolnám, hogy az én lelki alkatom és mondjuk Gulyás Gergelyé között bármiféle hasonlóságot fel lehetne fedezni”.
Hozzátette: Tóta W. gyakorlatilag semmi olyasmit nem követett el, ami normális emberi ésszel gondolkodva neheztelést vonna maga után, de a történelemben gyakran olyan cselekedeteket sújtanak ítéletekkel, amelyek egyébként normális ésszel gondolkodva helybenhagyhatók lennének.
