A kép illusztráció
Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:

Azt gondolom olyan levelet kaptunk egy olvasónktól, ami rávílágit arra, hogyan is mennek a dolgok Magyarországon. Nem is teszünk hozzá semmit, a levelet változtatás nélkül közöljük:

Hogy mi jár a fejemben? Senkit nem hagyunk az út szélén, és Minden élet számít. Zengi folyamatosan az agymosásért felelős média.

Ez szép is, hangzatos is, csak éppen nem igaz! Drágáim, úgy b@sznak át benneteket,mint sz@rt a palánkon!

2,5 éve tüdőrákot diagnosztizáltak édesapánknál. 2 évet végig küzdött, majd jött a kurva covid.

2020 október 28-án egy eszméletvesztéses roham után olyan állapotban került haza, hogy egyedül ülni, állni nem tudott, de segítség nincs, mert covid van.

Jöttek a rosszul létek, az esetek nagy részében otthon hagyták,mondván covid van. Arról már nem beszélek, hogy mikor maga a mentős mondta,hogy minek vigyék be, nem lesz jobb, érdekes módon a papírra az került rá,hogy a család nem engedte bevinni.

Időközben megvettük az ápolási ágyat, felváltva vagyunk vele, az állapota egyre romlik. Folyamatos rosszul létek, egyre többször, egyre durvábbak, de valahogy minden egyes alkalommal az a válasz, hogy covid van, és hazaadják.

Közben mosdatunk, pelenkázunk, megtanultunk kúpot adni egy felnőtt embernek, akinek a jobb oldala nem mozdul, figyelemmel kísérni a gyógyszerezést.

Rohadtul odafigyelni, hogy a morfin tapaszt csak akkor írják fel,ha már az utolsót ráraktad, ellenben a gyógyszertárban hiába van leadva a papírod, nem biztos, hogy van azonnal. És jött a mai nap. Az állapota már annyira szar, hogy vért hányt.

A mentő bevitte, és most jön a vicc. Gyógyszer után nem hányt,így hazaadják.

Szóval mi jár a fejemben? Már nem fogok cenzúrázni. Rohadtul elegem van a covidból. Rohadtul elegem van abból, hogy nem tudok segíteni. Hogy éjszakákat vagyunk fent vele, mert üvölt fájdalmában.

Hogy vért hányt, és mivel a gyógyszer után már nem, ezért ma is hazaadják. Félre értés ne essék. Október 28 óta folyamatosan vele vagyunk, ápoljuk, rendezzük, nem lepasszolni szeretnénk. DE.

Tudod milyen érzés apukád fejét fogni miközben vért hány? Tudod milyen hallgatni azt, amikor sírva könyörög, hogy segíts neki meghalni, mert nem bírja már az állandó fájdalmat? Tudod milyen az, amikor te is és ő is zokog az első fürdetés alatt, amit nem tud megoldani egyedül?

Tudod milyen az,amikor bárhová fordulsz, sehonnan nincs segítség,mert covid van? Tudod milyen az,amikor így adják haza, hogy egy papíron van leírva, hogy kell a vérhigítót beadni?

Tudod, hogy milyen az,amikor 6 hónapig nem látja orvos,mert küldd el képen,hogy mi van vele? Így nem hagyunk senkit az út szélén és így számít minden élet.

A f@szom kivan a coviddal. Leszarom,de tényleg. Az ő élete miért ér kevesebbet,mint egy covidosé? Az övé,aki egész életében embereket mentett?

Nekem és a testvéreimnek miért kell tudnunk szakápolónak IS lenni? És az utolsó kérdésem.

Egy kutyának kegyelmet adnak ilyen állapotban, neki miért nem segítenek semmit? Magyarország jobban teljesít. Jah nem!


Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára: