Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:

Az MSZP EP-képviselője az elmúlt időszakban „számos” kérdéssel és adatigényléssel fordult a kormányhoz, ám nem kapott kielégítő válaszokat, ezért most a kormányszóvivőnek is elküldte kérdéseit, „remélve, hogy a ma esedékes Kormányinfón végre érdemi válaszokat kap”.

Mint az Ujhelyi István csütörtöki Facebook-bejegyzéséből kiderül, az MSZP politikusa az elmúlt időszakban „számos” kérdéssel és közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz, ezekre azonban legtöbbször „semmilyen, néhány esetben pedig csak részleges, érdemi információt nem tartalmazó” válaszokat kapott.

Ujhelyi ezért most elküldte kérdéseit a kormányszóvivőnek is, remélve, hogy a ma esedékes Kormányinfón „végre érdemi válaszokat” kap.

A politikus Facebook-oldalán is megosztott a kérdéseit, melyek a következők:

„1. Az Európai Bizottság egyértelmű és világos tájékoztatása szerint valamennyi tagállam jóváhagyta az uniós oltóanyag-stratégiát, a közös közbeszerzés »irányítóbizottságában« pedig minden tagállami kormány, így az Orbán-kormány is képviseltette magát. Gulyás Gergely miniszter úr fenntartja-e azon korábbi állítását, miszerint ebben a testületben Szócska Miklós képviselte a magyar kormányt?

2. Az Európai Bizottság egyértelmű tájékoztatása szerint ez az irányítóbizottság »az előzetes piaci kötelezettségvállalási megállapodások valamennyi vonatkozását megvitatta és felülvizsgálta«. Ennek fényében a magyar kormány fenntartja-e még azon korábbi állítását, miszerint ez a testület csak egy tájékoztató, informális bizottság lett volna, amely érdemi döntéseket nem hozott a közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatban?

3. Miután az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint az irányítóbizottság »megvitatta és felülvizsgálta« az oltóanyag-gyártókkal között előzetes megállapodásokat; kérdés, hogy a magyar kormány képviselője ezen folyamat során emelt-e bármikor is kifogást az irányítóbizottság tagjaként az uniós közbeszerzés vélt vagy valós hibái, esetleges hiányosságai miatt? Ha igen, mikor és mik voltak ezek a kifogások?

4. Az Európai Bizottság egyértelmű és világos tájékoztatása szerint a vakcinabeszerzés kapcsán a Bizottság kötötte az előzetes beszerzési megállapodást a tagállami oltóanyag-igények alapján, ugyanakkor hozzáteszik: »ezt követően a tagállamok feladata, hogy ezeket az adagokat megvásárolják, aktiválják az előzetes beszerzési megállapodásokban foglalt lehetséges opciókat további dózisok rendelésére és egyedi szerződéseket kössenek a vállalatokkal«. Ugyancsak az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint »a tagállamok az oltóanyag-beszállítóktól közvetlenül rendelnek, jelezve többek között az oltóanyagok szállításának időzítését és helyét, valamint a logisztikai szempontokat.« Ennek értelmében a szállítás időzítése és logisztikája nem az Európai Bizottság, hanem a tagállamok saját hatásköre és feladata. A magyar kormány részéről melyik tárca vagy intézmény felel az oltóanyagok megvásárlásáért és a logisztikai határidők betartatásáért?

5. Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása egyértelművé teszi, hogy a magyar kormány pontosan tisztában van azzal, hogy melyik uniós oltóanyagból mikor és milyen mennyiség várható Magyarországon, hiszen a logisztikáról épp a magyar kormánynak kellett közvetlenül megállapodnia a gyártókkal. Kérem, hogy ennek megfelelően pontosan és részletesen ismertessék: a magyar kormány által lekötött uniós oltóanyagokat milyen mennyiségben, milyen szállítási határidőkkel vállalták a gyártó cégek? A kormány állítása szerint a »brüsszeli beszerzés lassú és elhibázott«: ez nyilvánvalóan kimutatható a magyar kormány által lekötött szállítási határidők vagy mennyiségek esetleges módosításán, illetve módosulásán; ez azonban csak akkor bizonyítható, ha a kormány nyilvánossá teszi az ezzel kapcsolatos – és egyébként közérdekű – adatokat. Ehhez kapcsolódó kérdés: ha a magyar kormány által megállapodott szállítási határidőket a gyártók nem tartják be, úgy milyen lépéseket tett a magyar állam a megállapodást nem teljesítő cégekkel szemben?

6. Pontosan mennyit költött – illetve a szerződések alapján fog kifizetni – a magyar állam az uniós közbeszerzés keretében Magyarország számára lekötött vakcinákra külön-külön (Pfizer, AstraZeneca, Jansen, CureVac, Moderna), illetve mennyit költ az orosz SzputnyikV és a kínai Sinopharm oltóanyagaira? Mikor ismerhetőek meg az uniós közbeszerzésen túli, közvetlen kormányzati oltóanyag-vásárlások szerződései, illetve a szállításra vonatkozó adatai? Milyen garanciák védik a magyar államot az orosz- és a kínai gyártócégek esetleges hiányos, vagy határidőn túli szállítása esetén?

7. Ismét pályázhat Magyarország az Európai Unió munkahelyvédelmi programjának (SURE) több mint kilencmilliárd eurós maradványösszegére. Az első pályázati körben a magyar kormány 504millió eurót kapott ebből a keretből, most lehetőség nyílik akár további újabb egymilliárd euró lehívására. Mikor kíván a magyar kormány pályázatot benyújtani a SURE-program fennmaradt keretére és milyen összegben, illetve milyen célok megjelölésével tervezni mindezt megtenni?

8. »Újraindítjuk a gazdaságot!« – ezt hirdetik az ország számos pontján elhelyezett kormányzati propaganda-plakátok. Pontosan hány plakátot vásároltak és mennyi közpénzt fordítanak erre – az egyébként érdemi tájékoztató tartalommal nem bíró – kampányra? Tervez-e a kormány a koronavírussal kapcsolatban érdemi, tartalmi kérdésekről tájékoztatást nyújtó kampányt is? Az »újraindításban« mennyi szerepe van, illetve lesz az uniós forrásoknak?”


Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára: