Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:

Szép, egyszerű és igaz beszédet hallottunk Joe Bidentől a tegnapi beiktatásán.

Az Egyesült Államok új elnöke gyógyulásra és az egység megteremtésére hívta fel honfitársait.

Közös erőfeszítésre a harag, a vírus, a nyomában járó munkanélküliség és szegénység, a növekvő egyenlőtlenségek ellen. Egy fájdalmas időszak lezárására, ami végletesen szembefordította egymással az ország polgárait.

Ezt az időszakot egy olyan vezető kormányzása határozta meg, aki nem a közügyeket illető tisztánlátásával, tárgyszerű érveivel, vagy a demokrácia intézményeinek működtetésében szerzett ismereteivel igyekezte maga mellé állítani a támogatóit.

Ehelyett azt látta a siker útjának, ha sokakkal tudja elhitetni, hogy mindenfelől ellenségek fenyegetik a biztonságát, a jólétét, az identitását és az értékrendjét, és saját autokratikus vezetői kvalitásait ajánlja védelemnek ezekkel szemben.

Ezért olyan konokul sulykolta a kimondottan erre a célra kifejlesztett hazugságait a közösségi médián és az iránta elkötelezett médiumokon keresztül, hogy az a követői fejében alternatív valósággá állt össze.

Lehetetlen az egység, ha abban sem tudunk megállapodni, hogy mik az alapvető tények.

Az egység nem azonos az egyetértéssel. Biden szerint azt jelenti, hogy ha nem is értünk egyet, nem ellenségekként nézünk egymásra.

Elfogadjuk egymás létezését, méltósággal és tisztelettel bánunk egymással. Hajlandóak vagyunk egymással ezen az alapon vitába bocsátkozni, ha nem is várhatjuk, hogy a vitáink végén mindig egyetértésre jutunk.

“A politikának nem kell tomboló tűznek lennie, ami mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Nem kell minden nézeteltérés miatt totális háborút indítani.”

Megemlékezett a koronavírus négyszázezer eddigi amerikai áldozatáról is. Ez akkora veszteség, amekkorát az Egyesült Államok a második világháború egésze alatt szenvedett el.

Népességarányosan szinte pontosan ugyanekkora veszteséget szenvedtünk el eddig a járványtól mi, magyarok is.

De más okból is érezhettük, hogy hozzánk is szól ez a beszéd.

2010-ben, a választók felénél hajszállal nagyobb támogatottsággal, a választási rendszer aránytalansága miatt alkotmányozó hatalmat kapott egy új vezetés, ami megváltoztatta a politika természetét, és egyoldalúan átalakította Magyarországot.

Azonosítva magát a nemzettel, egyoldalúan meghatározta, hogy milyen hitvallás alapján kellene mindannyiunknak együtt élnünk, átírta a politikai verseny szabályait, megszállta a hatalommegosztás összes intézményét.

És aztán szinte mindent az élet egyre több területén. Már alig van független sajtó, a nemzeti nagytőke a rezsim klientúrája, a rezsimhez való bekötöttség a gazdasági siker záloga. A termőföld is az övék.

Lepusztultak a közszolgáltatások, minimális a szociális védelem, és a legkiszolgáltatottabbak a rendszer helyi kiskirályaitól vannak közvetlen egzisztenciális függésben. Nagy léptekkel halad a kultúra, a tudomány és az oktatás intézményeinek befalazása a rendszer építményébe, egyre szűkebbre szorítva azt a világot, amiben a hatalomtól függetlenül lehet értéket létrehozni.

És most éppen kifosztja a rendszer azokat az önkormányzatokat, amelyeket nem maga irányít. Mindig van ellenségkép. Az IMF, a hajléktalanok, a menekültek, Brüsszel, a civilek, a CEU, Soros, a sz&xuális kisebbségek, sőt, időnként a biciklisek, a környezetvédők, vegetáriánusok, akik nem voltak katonák, mindegy, ellenség kell. Az ország lelkében hatalmas kárral járt mindez.

Lelkileg kettészakadva él az ország. A lehetetlennel határos megbeszélni a közös ügyeinket. Kormánypártiaknak és ellenzékieknek nem egyszerűen más a véleményük a világ dolgairól. Alapvetően más tudásuk van arról, hogy mik a világ dolgai.

Ahogy Biden mondta, az egységről beszélni ma fantáziálásnak tűnhet. Magyarországon is. De egyszer ennek vége lesz. És az nem egyszerűen a másik oldal győzelme lesz a jelenlegi kormányoldal felett.

A demokrácia nem arra való, hogy győzelmet arassunk egymás felett, mintha ellenségek lennénk, nem arra, hogy a győztes kisajátítsa az ország erőforrásait és csak a tőle függő viszonyban levőket hagyja élni, és nem arra, hogy aki győz, évtizedekig tartó uralomra rendezkedjen be.

Mindannyiunk Magyarországát kell helyreállítanunk, amelyben mindannyian azonos joggal otthon vagyunk. Biden szavával az egységet.

Vagyis az egymás iránti alapvető szolidaritást és tiszteletet, elfogadva, hogy sokféleképpen látjuk a világot, nem értünk egyet, akár fontos kérdésekben sem. Jó lenne, ha nemsokára Magyarországon is elmondana valaki egy ilyen beszédet.


Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára: