Juszt László - Fotó: keleten.hu
Megosztom másokkal is:
  • 880

Juszt László teloevíziós riporter, tényfeltáró újságíró a közösségi oldalán a statisztikai hivatal korábbi vezetőjének elemzését elemezte írásában.

Juszt szerint: Katona Tamás közgazdász, volt pénzügyminisztériumi államtitkár hónapról-hónapra elkészíti a gazdasági helyzetelemzést.

Ennek az október-novemberről készült igen lerövidített formáját adom közre szíves engedélyével:

A magyarországi járványhelyzet valóságos szintjének és következményeinek megítélése rendkívül nehéz. A járvány megjelenése óta a kormány kommunikációja a tájékozódást annak valós helyzetéről nem teszi lehetővé.

Hosszú ideje megszűnt az államháztartás működésének transzparenciája, ez a jelenség gyakorlatilag tíz esztendeje kísér bennünket.

A kormány gyakorlatilag már évek óta saját hatáskörben, valós parlamenti kontroll nélkül, önkényesen csoportosítja át a költségvetési forrásokat, a múlt évben pedig a veszélyhelyzeti jogalkotás kereteivel visszaélve sorra hozta az általa előkészített költségvetési törvénnyel ellentétes döntéseket.

A kormány eredetileg azt állította, hogy minden korábbinál többet, a hivatalos közlések szerint hatalmas összegeket fordít a védekezésre.

A tények azonban egészen mást mutatnak. Gyakorlatilag az újonnan nevesített előirányzatok döntő részének pénzügyi forrását a 2020. évi költségvetési törvényben elfogadott feladatoktól elvonva, azok átcsoportosításával hozták létre.

Ezekből az alapokból nem a védekezést támogatták, hanem a nemzetgazdaság teherviselő képességéhez már eddig is túlméretezett, de mindennek ellenére folytatódó sportberuházásokat, a sportegyesületek működését, a kormányzati presztízsberuházásokat.

Az alapok forrásai teljesen kimerültek, a költségvetést mégsem módosították, hanem egészen az év végéig folyamatosan fedezet nélküli további kötelezettségvállalásokról hoztak döntéseket.

Az Állami Számvevőszék és a pénzügyi kormányzat ezt más esetekben költségvetési visszaélésnek minősítené.

A bruttó hazai termék 5,5%-kal zsugorodott.

Az Eurostat a szokásoknak megfelelően decemberben közzétett adatai sajnálatos módon Magyarország lecsúszásának folyamatát tükrözik.

Az Európai Unióban a fogyasztói árak novemberben 0,2%-kal emelkedtek, míg az eurózónában 0,3%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest.

A magyarországi fogyasztói árak az első tizenegy hónapban 3,4%-kal nőttek. Az élelmiszerek fogyasztói ára novemberben az átlagos infláció több mint kétszeresével, 6,2%- kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A jövedelmi szegénységgel érintett népesség a KSH adatközlése szerint 1 695 ezer főt tett ki. A 65 éven felüliek körében 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 14,9%-ra nőtt a szegények aránya.

A lakosság hitelállománya októberben 92 milliárd forinttal emelkedett. A kormányzati szektor kiadásai 1 547 milliárd forinttal, 10,2%-kal nőttek.

A lakosság november végéig 2 564 milliárd forint adót fizetett, 5,1%-kal többet, mint 2019 azonos időszakában.

Személyi jövedelemadóból 4,6%-kal, gépjárműadóból 69,3%-kal többet az egy évvel azelőttinél.

A központi költségvetés 609 információt szolgáltató intézménye közül november végén azok 52,4%-ának, 319 intézménynek volt lejárt határidőn túli tartozása az államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezetek, egyéni és társas vállalkozók felé.


Megosztom másokkal is:
  • 880

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --
 

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --