A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke az ATV Start című műsorában arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök politikai vétójából következhet-e valódi, jogi vétó, úgy reagált: minden, amit Orbán Viktor ebben az ügyben mond, „hazugság és szemfényvesztés”.
A miniszterelnök ugyanis arról beszél, hogy minket nem érdekel sem a támogatási alap pénze, sem pedig az EU-s költségvetés, miközben az ország devizatartalékai szerények.
Bodnár Zoltán szerint, idén Magyarország felvett 6 milliárd euró és 500 millió eurónak megfelelő összegű jent, ezzel lehetett feltölteni a devizatartalékot, de ez az a szint, ami ma a külföld kezében lévő államadósságot jelenti.
Hozzátette: ez ugyanakkor megfelel annak az alapvető szabálynak, ami azt mondja ki, hogy egy évnyi rövid lejáratú asdósságnak megfelelő összeggel kell rendelkezni. Úgy fogalmazott: Magyarország a vétó bejelentése után, közel sem tudna olyan feltételekkel hitelhez jutni, mint a november eleji kibocsátásnál tette.
Bodnár Zoltán hangsúlyozta: az a forrás, ami az Európai Uniótól érkezik, döntően vissza nem térítendő támogatás, amit szerinte az unió nullához közeli kamaton fog megvalósítani. Ráadásul úgy látja, hazánk nincs abban a helyzetben, hogy nélkülözhetné ezeket a forrásokat.
A szakember rámutatott: ha Orbán Viktor „belelavírozza magát ebbe az irdatlan konfliktushelyzetbe”, haszontalan szereplő lesz Kína és Oroszország számára is, mert egy ilyen szereplőre nem lesz szükségük, hogy támogassa kezdeményezéseiket az unión belül.
Ennek következtében pedig sem Kínának, sem pedig Oroszországnak eszébe sem jut majd, hogy Magyarországot finanszírozza.
A volt jegybanki alelnök hozzátette: a Paks2 beruházáshoz vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez kapcsolódó hitel drága ahhoz képest, ahogy az Európai Uniótól pénzhez tudna jutni Magyarország.
A szakember kitért az Alaptörvény módosításáról benyújtott törvénytervezetre, amelyben a közpénzről is szó esik, pontosabban annak definíciójáról. A módosításban ez áll: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”.
Bodnár Zoltán szerint, ennek a módosításnak egy lényeges eleme van: ezen pénzek elzárása a nyilvánosság elől. Az Alaptörvény módosítása ugyanis szerinte nem érint egyéb jogszabályokat, az Állami Számvevőszékről szóló és az államháztartásra vonatkozó törvény nem változik, tehát továbbra is kötelességük az állami eredetű pénzek felhasználása.
A szakember úgy véli, ez a pont az adatnyilvánosságnál és a közérdekű adatokhoz való hozzáférésnél lesz egy hivatkozási pont az állami intézményeknek