Megosztom másokkal is:
  •  

Fájó a hiánya. 5 éve, hogy nincs közöttünk és azóta sem dolgozta fel az ország a hiányát.

Bizony talán már mindenki kitalálta, hogy Göncz Árpád egykori köztársasági elnökről írunk, akit szinte soha senki nem így hívott.

Hiszen az egykori elnök sokkal inkább mindenki Árpi bácsija volt sem mint közjogi méltóség, annak ellenére, hogy erre a tisztre és szóra Ő volt az egyetlen valóban méltó csupa nagybetűkkel írt EMBER.

Most azonban ahelyett, hogy az életrajtát szemelvényeznénk, vagy érdemeit méltatnánk ezen a napon, inkább elmeséljük, hogy mi vette rá a koreai doktoranduszt arra, hogy tudományos munkásságát Árpi bácsiból írja.

 A koreai Dae Soon Kim ugyanis egyenesen könyvet írt a mi Árpi bácsink életéből.

„Tud magyarul!” – mondják nekem, amikor jó negyedórával a kezdés előtt beállítok, és a koreai szerzőhöz, Dae Soon Kimhez fordulok kérdésemmel.

„Göncz Árpád nekem olyan, mint Korea volt köztársasági elnöke, Kim Dae-jung. Ő is egész életében a demokráciáért küzdött” – mondja a magyar szavakat gondosan megválogató Kim, aki a két államférfi közötti „közös nevezőt” a demokratikus értékrendek védelmében találta meg.

Göncz Árpádról egyébként korábban se magyarul, se angolul nem talált átfogó életrajzot, éppen ezért a másodlagos források felhasználása mellett (a könyvben csak a bibliográfia több mint húsz oldalra rúg) több mint negyven interjút készített, mások mellett Kéri Lászlóval, Stumpf Istvánnal vagy éppen Tölgyessy Péterrel.

Mindemellett kétszer is alkalma nyílt arra, hogy Göncz Árpáddal találkozzon. „Nagyon közvetlen volt, nagyon nyitott. És nagyon szerény” – idézi fel, amikor a személyes benyomásairól faggatom.

A meglehetősen szikár címet viselő könyv (Göncz Árpád – Politikai életrajz) két markáns részre oszlik: az első Göncz Árpád politikai nézeteinek kialakulását taglalja, a második – Rainer M. János szavaival – egy ember és egy intézmény találkozását ábrázolja.

„Egy olyan intézménnyel, amelyet ki kellett találni” – teszi még hozzá.


Megosztom másokkal is:
  •