Évtizedes vita dől el az ellenzéki oldalon ezzel a felméréssel. Amit a politikusok nem tudtak megoldani, azt a választók tökéletesen helyre tették.
Augusztus végén az IDEA Intézet kétezer fős reprezentatív felmérést készített arról, hogy állnak a választók az ellenzéki összefogáshoz.
Mindebből kiderült, hogy az A pártpreferenciáju 78 százaléka közös lista, közös egyéni jelöltek álláspontján van.
A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok 38 százaléka osztja az ellenzékiek többségének véleményét, 53 százalékuk azonban nem foglalt állást a kérdésben.
Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szerint csökkennek a kormányváltás esélyei, ha az ellenzék kettő listával indul. A Momentum-támogatók 59, a Jobbik-szavazók 64 százaléka is osztja ezt az álláspontot.
A felmérés szerint a Jobbik augusztus végi támogatóinak 72 százaléka van a közös lista-közös jelöltek pártján, és csak 13 százalékuk a kettő vagy több listás ellenzéki konstrukció mellett.
A Momentum-szavazók körében is a többséd az együttműködés híve (65 százalék), és 21 százalékuk van egy kettő vagy többlistás konstrukció mellett.
A júliusi viszonyokhoz képest a pártok támogatottsága érdemben nem változott: a Fidesz–KDNP a teljes népesség 35, a biztos szavazó pártválasztók 52 százalékának támogatását élvezheti. A DK a teljes népességben 11 százalékot, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 16 százalékot kapna. A
Momentum az előbbi körben 7 százalékon áll, utóbbiak 10 százaléka szavazna a pártra. A Jobbik támogatottsága teljes népességben 6 százalék, biztos szavazó pártválasztók körében pedig 7 százalék – áll a közleményben.
A parlamenti küszöböt még az MSZP érné el, támogatottsága a választókorú népesség körében (5 százalék), míg a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékos a tábora.
A Mi Hazánk, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt teljes népesség 2 százalékát tudhatja magáénak, a Párbeszédet a teljes népesség 1 százaléka támogatja.
