Megosztom másokkal is:
  •  

Hogy lehet az, hogy a számára legfontosabb projektek is olyan silány minőségben készülnek el, hogy azt szándékosan sem lehetne okozni? Tehetségtelen, vagy csak pancser?

A 24.hu cikkezett arról, hogy hetek óta vizsgálják a tavaly novemberben átadott Puskás Aréna külső burkolatát, a szakemberek darabonként nézik át a fal betonelemeit.

Az üzemeltető a 24.hu kérdésére elismerte, hogy számos komoly hibát találtak, azt viszont határozottan cáfolták, hogy egy mázsás elem lezuhanása miatt indult volna a felülvizsgálat.

Szeptemberben Bayern München–Sevilla Európai Szuperkupa-döntőt rendeznek a stadionban.

Augusztus eleje óta nem látogatható a Puskás Aréna körüli közpark. A kapunál posztoló biztonsági őrök parkosítási munkákra hivatkozva fordítottak vissza bennünket, noha kertészeket nem láttunk a stadion körül, emelőgépet viszont annál többet.

Az utóbbi hetekben ezekből a kosaras emelőkből vizsgálták meg a több mint 67 ezer néző befogadására képes, 190 milliárd forintból felépített létesítmény külső, több száz kilós betonelemekből összeállított borítását. A vizsgálat különösen az egykori Népstadion formavilágát idéző lépcsőházak homlokzatát érintette.

A 30 méter magas lépcsőházak közvetlen környékét a vizsgálat kezdete óta kordonokkal zárták le a gyalogosforgalom elől, az utóbbi napokban pedig az F szektor egyik lépcsőházának felső szegélyéről el is távolítottak több elemet. A foghíjas részt a Dózsa György útról is látni lehet.

Több forrásból úgy értesültünk, hogy a tavaly novemberben felavatott stadion intenzív felülvizsgálatát az magyarázza, hogy az egyik lépcsőházi homlokzatról lezuhant egy betondarab, ám ezt a Nemzeti Sportközpontok cáfolta.

A Puskás Aréna üzemeltetője, a Nemzeti Sportközpontok kérdésükre azt közölte, hogy a stadionnál nem történt semmilyen baleset, csupán tervszerűen végrehajtott garanciális felülvizsgálatról van szó. A tájékoztatás szerint a javítások a homlokzati díszítőelemeket szegélyező pilonszegély-burkolat rendszerére vonatkoznak.

Egy sor rejtett hibát is találtak.

Az NSK listát küldött a feltárt problémákról:

  • három burkolóelem esetében a rögzítő csapelemek elégtelen elhelyezésével volt gond,
  • több rögzítő-konzol esetében helytelen volt a rögzítő csavar felszerelése,
  • több helyen az elfogadott tervektől eltérő rögzítő konzolt használtak,
  • 5-10 helyen szabálytalan volt a pozicionáló betétek elhelyezése,
  • több helyen pedig hiányzott a rögzítő csapok ragasztott rögzítése.

A Nemzeti Sportközpontok azt is írta, hogy megrendelőként a kivitelezők jótállási kötelezettségének terhére elrendelte valamennyi hiba szakszerű, maximális körültekintéssel elvégzendő javítását. A javítás minden költsége a kivitelezőt terheli, plusz költséget így nem jelent.

A Puskás Arénát feszített tempóban két év alatt építették fel 190 milliárd forintos költséggel. A kivitelezés fővállalkozója a Magyar Építő-ZÁÉV páros volt.


Megosztom másokkal is:
  •