A Policy Agenda által számított 2020. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (0,88%) is jelzi, hogy a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett, szinte valamennyi ágazat teljesítménye zuhant. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a családi jövedelmek szűkülése is óriási gondokat okozhat.
13,6%-kal csökkent – a KSH 2020. II. negyedéves GDP gyorsbecslése alapján – a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához viszonyítva. A járvány miatti rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, főleg a szolgáltatások és az ipar ágazataiban történő teljesítmény romlás következtében. A nemzetgazdaság teljesítménye 2020 első félévében 6,1%-kal csökkent és jelentősen megnő az államháztartás ez évi hiánya is- írja elemzésében a Policy Agenda.
2020 márciusától a koronavírus járvány miatt kialakult világgazdasági helyzet alapjaiban befolyásolta az eddig pozitívnak ítélhető felzárkózási folyamatunkat. Egyértelművé vált a komoly gazdasági visszaesés folyamata és teljességgel bizonytalanná az, hogy a koronavírus miatti, az egész világra kiterjedő járvány milyen hatásokkal jár a magyar gazdaságra nézve- szögezte le az elemző cég.
A gazdaságokat segítő szükségszerű intézkedések – monetáris lazítás, elmaradt adóbevételek, hitel támogatások – mindenhol a költségvetési kiadások komoly mértékű emelését jelentik. Így ezek az intézkedések a korábban tervezett hiányok mértékének többszörösére növekedését okozzák 2020-ban.
A Policy Agenda által vizsgált GFI indexnél a vállalati gazdálkodás mutatói jelentősen romlottak. Az ipari termelés az első félévben 12,8%-kal esett vissza. Az összes értékesítés kétharmadát adó külpiaci forgalom volumene 13,6, míg a hazai eladások 7,7%-kal csökkentek Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (0,9%-kal) nőtt, de a többi régióban 2,9 és 21% között csökken. Nyugat-Dunántúlon közel 25%-kal eshetett vissza. Még júniusban is az előző hónaphoz mérve 12,2%-os volt a termelés csökkenés és éves szinten is feltehetően 12-15% közötti termelés csökkenést szenved el. Hasonló lesz az építőipar zuhanása is, szerződésállománya az egy évvel ezelőttinél jóval alacsonyabb.
A beruházások a járvány következtében a GDP-nél nagyobb ütemben, mintegy 10%-kal eshetnek vissza, ez egy 27% körüli beruházási rátát valószínűsít. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, bizonytalan az ez évi kereslet nagysága és szerkezete is, és vállalkozások jelentős része el is halasztja korábban tervezett beruházását. Az állami beruházások út- és vasútépítése és a Paks-2 beruházás előkészítése mellett a turisztikai beruházások-fejlesztések, a sportlétesítmények építése, valamint a hadsereg korszerűsítési folyamata biztos projekt.
A foglalkoztatottak száma a második negyedév átlagában 4 408 ezer fő volt, 103 ezer fővel, 2,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A válsághelyzet alatt jelentős változások történtek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás konkrét munkahelyi feltételei módosultak, a home-office, a csökkentett munkaidő, a fizetésnélküli szabadság, a kényszer-elbocsájtások következtében jelenleg még nem mérhető módon alakultak a tényleges jövedelmi folyamatok. Így a bruttó keresetek konkrét alakulásáról sincsenek adatok, de szakértők jelzik, hogy pl. az szja-bevételek a márciusi 9,1% után áprilisban már csak 5,5%-kal nőttek az egy évvel ezelőtti adatokhoz mérve. Az idei évben a gazdasági teljesítmények várható alakulása alapján mintegy 3% körüli foglalkoztatás-csökkenés és ezzel 6%-os munkanélküliségi ráta feltételezhető.
A GFI pénzügyi mutatói a válság megoldását segítő intézkedések következtében is – a gazdasági nehézségek okozta alapvető nehézségek miatt – erőteljesen romlottak az előző negyedévihez képest. Az infláció 2020 júliusára 3,8%-ra – míg a maginfláció 4,5%-ra –nyolcéves csúcsára emelkedett, éves átlagban 5% feletti lehet.
A válság következtében a 2020 évi államháztartási hiányt a kormány már a félév végén 3,8%-ra emelte, de várható volt, hogy – a korábbinál nagyobb költségvetési kiadások és a vártnál jóval kisebb GDP miatt – a kormány ennél magasabb (7-9%), de akár 10%-hoz közelítő GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. (A finanszírozás során már az un. helikopter-pénz alkalmazása és megítélése is világszerte átértékelődhet).
A központi költségvetés adóssága a költségvetés hiánya miatt a második negyedévben 1500 milliárd forinttal nőtt, fél év alatt 1837 milliárd forintos deficittel zárult a büdzsé, sőt július végére már elérte a 2165 milliárd forintot.
A munkaadókat a 8%-os emeléssel járó tehernövekedés az erősödő euróban számolva jóval kisebb mértékű – esetenként változatlan arányú – béreket jelent a külföldi cégek számára. A gyengülő hazai fizetőeszköz hátrányosan érinti az emelkedő infláció miatt reálértékéből veszítő magyar fizetéseket is.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a válság következtében – a tavalyi 1,2 milliárd euró deficit után – 2020-ban akár a 3 milliárd euró hiányt. Több korábban bejelentett, de a válság miatt elhalasztott külföldi beruházás feltehetően az év második felében újra indulhat.
A külkereskedelmi aktivum meghatározója lesz, hogy mind az export, mind az import 4-5% százalékkal visszaesik. Az állóeszköz-felhalmozás 2017 óta tartó 18-16%-os volumen-bővülése pedig 2020-ban jelentősen lelassul, 4% körülire. A folyó fizetési mérleg 2019-es 3,5 milliárdos egyenlege tovább csökken 1-1,5 milliárddal, számolva az EU-támogatások beruházás-serkentő hatásának csökkenésével és a háztartások vásárló erejének lassuló emelkedésével is.
A GFI index háztartási indikátorai is mutatják a családok számára kialakult komoly megélhetési nehézségeket. A járvány gazdasági hatásai annak a veszélyét jelentik, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában a tömeges munkanélküliség következtében kialakult jövedelemhiány miatt eddig relatív biztonságban élő családok élete ellehetetlenül. A járvány kitörése óta több mint kétszázezren elvesztették a munkajövedelmüket, vagy jelentősen csökkent az, és csekély megtakarításaikat is felélték, így elvesztették az anyagi biztonságukat.
Idén mérséklődik az elmúlt évek jelentős fogyasztás-bővülése, ugyanis az ezt eddig kiváltó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom hatása csökken. Az eddigi növekedést már fékezik a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a megindult inflációs folyamat is. Mindenképpen szükséges a vállalati szektor állami támogatása mellett a háztartások megélhetési körülményeit javító intézkedések, pénzügyi segítség is. Különösen fontos annak alkalmazása, hogy az állami segítség munkahely megőrző támogatás formájában segítse a családokat.
Forrás: ATV
