A volt SZDSZ elnök közösségi oldalán osztotta meg az alábbiakat:
ISKOLAŐR
(Csengetés hallatszik a 3. emelet 4-ben. A házigazda ajtót nyit, az ajtóban pedig egy egyenruhás ember áll.)
Házigazda: – Na mi újság van, biztos úr?
Vendég: – Nem biztos, hogy biztos vagyok. Illetve biztos nem vagyok biztos. Pontosabban nem tudom, hogy biztos vagyok-e. Erre vonatkozóan nincs információm.
H: – Értem. A pszichiáter az 5.3-ban rendel, nyilván őt keresi.
V: – Nekem ezt a címet adták meg a központban. Itt lakik a Kovács Pistike?
H: – Igen!
V: – Akkor jó helyen járok.
H: – Milyen értelemben?
V: – Kérem szépen, én iskolaőr vagyok. Nekem kell figyelnem a gyerekeket, a héten az ön gyerekét.
H: – Gondolom, az iskolában, de most itthon van.
V: – Igenám, csak pandémium miatt homo fisz van, vagy mi a fasz, már bocsánat. Nekünk pedig ekkor is el kell látnunk a feladatunkat. A tanárok önmagukban nem randalíroznak, a gyerekekre kell figyelnünk.
H: – Ehhez megvan önnek a képesítése? Pedagógus ön? Vagy milyen iskolákat végzett egyáltalán?
V: – Nyolc általánost, kérem szépen, de ehhez ez elegendő. Ami azt illeti, még túl is képeztek, mert a nyolcadikat kétszer jártam. Meg aztán kaptunk még plusz egy havi kiképzést is, az nagyon alapos volt.
H: – Na jó, de most távoktatás van, nincs veszély, hogy a felfegyverzett gyerekek terrorcselekményeket készítenének elő a Pitagorasz – tétel ellen. Nem kell őket őrizni!
V: – Én kérem tájékozódtam, nincs a tanári karban Pitagorasz nevezetű, a megtámadása sem valószínű! Maradjunk a valóság talaján, ha lehet! Éppen ön mondta az imént, hogy távoktatás van. És távfelügyeletről nem hallott még? Na ugye! Ezért vagyok itt.
H: – És hogy fogja ezt csinálni?
V: – Felügyelek a gyerekre, ha nem megfelelően viselkedik, megfegyelmezem.
H: – Ehhez vannak önnek eszközei?
V: – Hát már hogyne lennének! A kormány mindenről gondoskodott! Használhatok gumibotot, bilincset.
H: – Atyaisten! Ha a gyerekem nem fogad szót, egyszerűen fejbe veri a gumibottal?!
V: – Nem a fejére ütök, kérem szépen, hanem a hátára. Ott nem látszik! Mondom, alaposan kiképeztek az alatt az egy hónap alatt!
H: – Bravó! Csakhogy Pistikét így nem lehet megfegyelmezni! Elég fejlett az igazság érzete!
V: – Semmi baj, akkor majd az ágy lábához bilincselem, aztán majd kétszer meggondolja, hogy viselkedik.
Női hang a szoba felől: – Béla! Küldd már el a francba! Minek tökölsz már megint?
H: – Bocsánat, ez a feleségem volt. Kicsit szabadszájú!
V: – Erre is kiképeztek. Lefújjam esetleg paprika sprajjal? Ott fog zokogni a vállain.
H: – Ilyen csábító ajánlatokkal sem tud levenni a lábamról! Nem engedem be, Pistikét itthon mi neveljük, ahogy jónak látjuk!
V: – Meg fogja bánni! Legközelebb távoktatás-kutatási paranccsal jövök, aztán megnézheti magát!
H: -Helyes! Inkább magamat nézem, mint magát!
(Ajtócsapódás hallatszik.)
