Oszd meg ezt a hírt, hogy ne csak a Fidesz hazugságai terjedjenek:

Minden célunkat elértük: nemcsak jó pénzcsomagot tudtunk szerezni, de nemzeti büszkeségünket is sikerült megvédenünk azzal, hogy világossá tettük, hogy senki, olyan pedig különösen nem, aki megörökölte a jogállamiságot kritizáljon minket, a szabadságharcosokat – fogalmazott Orbán Viktor a pár perc híján 90 órásra duzzadt EU-csúcs után Magyarországra és Lengyelországra utalva.

Orbán Viktor persze csak az egyike volt a 27 tagállami vezetőnek, aki saját vállát veregetve távozott a maratoni tárgyalások után: mivel az EU költségvetési kerete és a helyreállítási alap elfogadása is egyhangú támogatást igényel, furcsa is lenne, hogy vert hadvezérként állnának fel. Az más kérdés, hogy ki mit ünnepel, szerencsére a magyar kormányfő esetében nagyon pontosan tudjuk, milyen célokkal érkezett.

Nagyon egyszerűen: több pénz, kevesebb politikai elvárás. Ennél egy fokkal bonyolultabban: az Országgyűlés által múlt kedden elfogadott határozat pontos mandátumot adott Orbán Viktornak a tárgyalásokra. Sőt, némi iránymutatást is, például azzal kapcsolatban, hogy „a helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel”. És mindjárt arról is, hogy „a tagállamoknak a rájuk eső pénzügyi források felhasználásában szabad kezet kell biztosítani, de a közösen felvett hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában szabad felhasználni”.

Itt persze már mindjárt gellert kap a magyar siker, hiszen a „szabad kéznél” sokkal kötöttebbek a pénz elköltésének lehetőségei. Ehhez egy programot kell benyújtania a tagországoknak, amely tartalmazza a támogatás fejében, 2021–2023-ban végrehajtandó reformokat és beruházásokat. A bizottság által értékelendő tervezetnek követnie kell a szintén a bizottság által készített gazdaságpolitikai értékelés ajánlásait. A legutóbbi – május végén – kiadott ilyen országértékelésben Brüsszel például arra szólította fel a magyar kormányt, hogy legyen bőkezűbb a koronavírus okozta károk kompenzálásakor, az egészségügy finanszírozásánál, és hosszabbítsa meg az álláskeresési járadék időtartamát, hiszen 3 hónap békeidőben sem elég arra, hogy valaki elhelyezkedjen.

 

 

 

Az ilyen szintű ajánláson túl nézzük azokat az alapelveket, amelyeknek tiszteletben tartására az Országgyűlés egyenesen felszólította az Európai Tanácson résztvevő kormányfőt a többéves pénzügyi keret (MFF), vagyis a hétéves költségvetés és a Következő generáció (NGEU) néven illetett helyreállítási alap elfogadása során.

1. Az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük.

A kettős mérce természetesen rossz dolog, az „azonos helyzet” meghatározása viszont igen nehéz. Számtalan lehetséges mutató közül az EU helyreállítási alapnál a munkanélküliek arányát (2015–2019 között), a GDP nagyságát és a lakosság méretét vette figyelembe. 2023-ra pedig a GDP alakulásának 2020-as mértékét, illetve a 2020–2021 során összesen mért GDP-csökkenést nézik meg.

Az MFF-ből biztosított nemzeti borítékok kiszámításakor is az elmúlt hét év gazdasági fejlődése számított: a 2008 utáni válságból kikecmergő dél-európai országokat priorizálta ezúttal a bizottság szemben például országunkkal, ahol igen alacsony szintre süllyedt a munkanélküliség, és igen magasra ugrott a gazdasági növekedés.

Az alapelven nem változtattak az Európai Tanács résztvevői sem, a vita leginkább azzal kapcsolatban zajlott, hogy a helyreállítási alap mekkora hányada legyen vissza nem térítendő támogatás.

2. A gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai.

Orbán Viktornak az Origo híre szerint 3 milliárd euróval sikerült növelni a Magyarország számára biztosított forrásokat a tervezetthez képest. Ez nem kis összeg, hiszen 2018-as árakon számolva a költségvetésből nekünk járó részre vonatkozó javaslat 17,9 milliárd euró volt, 5,7 milliárddal kevesebb a mostani, 2014–2020 közötti pénznél. Ha a mínuszból sikerült 3 milliárdot lefaragni, az részsiker, de teljes aligha. (Hét éve, a mostani MFF tárgyalása során az utolsó pillanatban 4 milliárdot harcolt ki a miniszterelnök.)

A NGEU-ból pedig a korábbi számítási kulcs szerint kb. 8 milliárd euró támogatás járt volna az országnak – a kölcsönrész növelésével számításaink szerint ez nagyjából 7,1 milliárdra csökkenhetett. Vagyis összességében vastagabb, nagyjából 9,5 ezer milliárd forintos lehet a nemzeti boríték, tehát a felzárkóztatási forrásokból (a hitelrészt nem számítva) minden magyarnak majdnem 970 ezer forint jut a következő hét évben.

 

 

 

3. A folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni.

Ugyancsak az Origo győzelmi jelentésében olvashattuk, hogy a 7. cikk szerinti eljárás lezárására Angela Merkel német kancellár a politikai menetrendet meghatározó féléves elnökség nevében ígéretet tett. Később más források ezt finomították, vagyis aligha lehet biztosra venni. Az viszont a határozatból nem derül ki, hogy mire is gondoltak: a két alappal kapcsolatban most ugyanis a tagállami jóváhagyás született csak meg, azt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a tagállami parlamentek jönnek – jó, ha az év vége előtt ebből jogszabály születik. Addig bármi megtörténhet.

4. A politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak.

Erről sokat mondani nem érdemes, maga Orbán Viktor is elismerte, hogy ez nem jött össze. De még próbálkozik.

5. A források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

Magyarországról úgy tűnik, a legnagyobb vita ezt a kérdést övezte, ám Brüsszelben is nagy hangsúlyt tulajdonítanak annak, hogy a „jogállamisági kritérium” bekerült a megállapodásba. Orbán meg azt tekinti sikerének, hogy nem, mivel, ahogy ő fogalmazott: „a Szolidaritás vagy az 56-os forradalmárok népét senki nem kritizálhatja”.

Közben igazából egyik félnek sincs oka a büszkeségre. A „jogállamiság” szó ugyan egyszer megjelenik a szövegben, ahogy az is bennmaradt, hogy a jogállami normák megsértésére hivatkozva elrendelt szankciókat a tagállamok kétharmadának kellene jóváhagynia. (Ehhez képest Orbán a tanácskozás egy bizonyos pontján egyhangúságot szeretett volna kiharcolni, az eredeti javaslat pedig még arról szólt, hogy minősített többségi támogatás egy ilyen bizottsági indítvány elutasításához kellene.)

Abból a szempontból azonban győzött Orbán, hogy sikerült még meghatározhatatlanabbá tennie azt, mit is tekintenek a jogállamiság megsértésének. A kormány előszeretettel hivatkozik arra, hogy ez szubjektív fogalom, a mostani megállapodásba pedig csak annyiban sikerült ezt pontosítani, hogy az EU alapszerződésekben meghatározott alapértékeit kell tiszteletben tartani, és az Európai Tanács erre visszatér. Várjuk.

 

 

Most akkor győztünk, vesztettünk vagy simán csak leixesztünk?! “Minden célunkat elértük: nemcsak jó pénzcsomagot tudtunk szerezni, de nemzeteink büszkeségét is sikerült megvédenünk azzal, hogy világossá tettük, hogy senki, olyan pedig különösen nem, aki megörökölte a jogállamiságot kritizáljon minket, a szabadságharcosokat” Baromira értelmetlen, ami tőle abszolút megszokott! Aztán kifejtette bővebben: ” Orbán meg azt tekinti sikerének, hogy nem, mivel, ahogy ő fogalmazott: „a Szolidaritás vagy az 56-os forradalmárok népét senki nem kritizálhatja”. 56-os forradalmárok népe” mint Dózsa László (1942-)? hát kedves Fidesz legyetek büszkék rá. A tényleges forradalmárokat le sem sz…, látjuk Fidesz alja népség mit művelt Mécs Imrével, akit tényleg halálra ítéltek.

 

“Orbán Viktor problémáját úgy oldották meg a csúcson, hogy beiktattak egy valószínűleg csak hazánkra érvényes biztonsági hálót a már meglévő (-24 százalékos) mellé. Ez kimondja, hogy ha egy tagállamban a lakosság legalább egyharmada olyan NUTS2 statisztikai régióban él, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 50 százalékát, akkor a minimális teljes forrásallokációja nem lehet kevesebb a 2014 és 2020 közötti időszakban kapott pénz 85 százalékánál.

Vélhetően erre a magyar biztonsági hálóra hivatkozhatott a magyar miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy a tárgyalások célegyenesében több pénzt tudott kicsikarni az EU-tól. Azonban ez a magyar záradék hozadéka is kevésnek tűnik ahhoz a 3 milliárd euróhoz, amiről a kormányközeli sajtó ír, illetve egyes kormánytagok twittelnek. A kérdésre egyelőre ugyan nincs válasz, de egyes feltételezések szerint, ha idevesszük a februári tárgyalásokon megítélt plusz 600 millió eurót, a 85 százalékos biztonsági hálót, illetve, ha a pénzeket nem 2018-as, hanem folyó áron számolják, akkor már közelebb juthatunk ehhez az összeghez. ”

Forrás: HVG / Bruxinfo

 

 


Oszd meg ezt a hírt, hogy ne csak a Fidesz hazugságai terjedjenek:


Ne maradj le a BalraMagyar híreiről!
Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

Ezeket olvasta?

Bravó! – Szellő István élő egyenes adásban olyat alázott a TV2 propagandájára, hogy öröm...

Az RTL-nél most is megmutatták, hogy az alpári, gusztustalan, szint alatti stílusra, lehet nyílt, egyenes, inteligens és gerinces kiállással reagálni,. Legutóbb a Tények egy...

Elképesztő dologgal támadják Magyar Pétert – Reagált a politikus

Azt gondolom, hogy a magyar politikai közbeszéd eljutott abba az állapotba, amelyre már tényleg nincsenek szavak. Olyan jellegűek pedig bizonyosan nincsenek, amelyek a nyomdafestéket...

Magyar Péter nagyon furcsa dolgot szúrt ki Orbán EP beszéde közben

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerdán egy érdekes észrevételt tett az Európai Parlamentben. A politikus Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Balázst,...

Gyurcsány Ferenc: Orbán ellen, csak egyetlen fegyver létezik

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy újabb nyílt üzenetben szólalt fel Orbán Viktor kormányával szemben, hangsúlyozva, hogy a hazánk elárulásával csak bátorsággal lehet...

Olyan alázást kapott Orbán, amire eddig egyetlenegyszer volt csak példa

Egyetlen egyszer volt csak példa arra, hogy valakit így köszönöttek az Európai Parlamentben. Talán beszédes éppen Orbán Viktor volt az, akit már korábban is...

Elakadt Orbán lélegzete: Dobrev Klára a legsúlyosabb dolgot kérdezte meg nyílvánosan Orbántól

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Strasbourgban élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt az Európai Parlament plenáris ülésén. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy Orbán azért kormányoz...

Magyar Péter vs. Orbán Viktor Strasbourgban: Miniszerelnök úr, vége van!

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, először fordult személyesen Orbán Viktorhoz Strasbourgban, reagálva a miniszterelnök EU-elnöki programbeszédére. Az Európai Néppárt képviselőjeként Magyar Péter öt...

Nap híre: Nem minden nyugdíjas kap 13. havi nyugdíjat

Nem minden nyugdíjas kaphatja meg a 13. havi nyugdíjat legalábbis a Pénzcentrum összefoglalója alapján ezt állítja a Nap Híre hírportál áttekintve  a törvényi szabályozást. A...