Elvérzett a főpolgármesterrel szemben, mint disznó a tükörjégen.
Karácsony Gergely Budapest Főpolgármestere az alábbi történetet osztotta meg közösségi oldalán:
Miután kiderült, hogy a koronavírus áldozatainak közel fele kórházi fertőzés miatt hunyt el, Németh Szilárd gyorsan a Pesti úti idősotthon elé sietett sajtótájékoztatót tartani, és – úgymond megelőző jelleggel – katonai fertőtlenítést rendelt el az intézményben.
Bár a sajtótájékoztató hatékonysága a járvány megelőzése szempontjából erősen véleményes, ráadásul erről a fertőtlenítésről már áprilisban megállapodtunk, mindenesetre a katonák munkáját köszönjük, hozzátesz ahhoz az áldozatos munkához, amit az intézmény dolgozói végeznek.
Ez utóbbiról, az intézmény erőfeszítéseiről, amit néhány napja a járványügyi hatóság is visszaigazolt, az államtitkár is tájékozódhatott volna, igaz, a tények tán elhomályosítanák közismert éleslátását.
A megelőzés azonban tényleg fontos, és ebben valóban sok dolga lenne a kormánynak. A járvány második szakaszával szembeni védekezés kulcsa ugyanis a további kórházi fertőzések megelőzése.
Szívesen látnék erről is egy sajtótájékoztatót, de még inkább a beszéd helyett a cselekvést az állami fenntartású kórházakban.
Mert senkit, de senkit nem lehet kitenni annak a veszélynek, hogy ahol gyógyulást remél, ott kapja el a fertőzést.
Május végén a tisztifőorvos asszony nekem küldött levelében megerősítette, hogy a Budapesten akkor regisztrált fertőzöttek egyharmada úgynevezett nozokomiális, vagyis intézményi, elsősorban kórházi fertőzött volt.
Legutóbbi leveléből az a döbbenetes tény derült ki, hogy a halálos áldozatok közel fele szintén kórházi fertőzött volt.
Azóta lett szakmai – vagy inkább politikai? – vita arról, mit is tekintünk kórházi fertőzésnek.
Egyértelműen kórházi fertőzések például a budapesti idősotthonokban dokumentált azon esetek, amikor negatív PCR-teszttel került más betegség miatt kórházba az ellátott, és ott a halálát a koronavírus okozta.
Vagyis amikor kórházba került, nem volt fertőzött, ám ott elkapta a vírust. Ez a kórházi fertőzés.
És ezt a kórházakban kell kezelni és megelőzni. Ez a megelőzés pedig a fenntartónak, vagyis a kormánynak a dolga.
A járvány első hullámában is kiderült, hogy az idősotthonokba – nem csak a fővárosi, hanem a vidéki idősotthonokba is, hiszen a tisztifőorvos tájékoztatása szerint már 20 vidéki idősotthonban is megjelent a fertőzés – nagy valószínűséggel a kórházakból került be a fertőzés, hiszen az idősotthonok lakói rendszeresen szorulnak kórházi ellátásra.
A fertőzés terjedéséhez pedig nagyban hozzájárult, hogy a fővárosi kormányhivatal márciusban még „felesleges költségnek” minősítette a kórházból az idősotthonokba visszakerülő betegek tesztelését.
Vagyis Németh Szilárd és más fideszes politikusok számára kitűnő sajtótájékoztató-helyszín lenne a kormányhivatal épülete is.
De minden politikai vitánál, minden sajtószereplésnél sokkal fontosabb, hogy készüljünk a járvány esetleges visszatérésére.
A főváros teszi a dolgát, önálló intézkedési terv alapján, az első hullám tapasztalatainak felmérése nyomán védekezünk az idősotthonainkban.
Ez a védekezés azonban nem lehet sikeres, ameddig a kormány tétlenül nézi a kórházi fertőzések szaporodását.
Nem tehetek mást ezúttal sem, mint hogy a tisztifőorvostól, a kormányhivataltól és Kásler minisztertől kérdezem levélben, milyen intézkedésekkel védik meg az idősotthonok lakóit és bármely kórházi kezelésre kényszerülő beteget attól, hogy a kórházban kapja el a fertőzést.
