Az oldalunk létezése az Ön támogatásától függ!
Ha fontos számodra, hogy létezzenek olyan híroldalak, amelyek nem a hatalom érdekeit szolgálják, csatlakozz támogatóinkhoz a Patreonon és segíts minket havi adománnyal! Kérjük támogasd az oldal működését, hogy továbbra is kimondhassuk az igazságot!
Támogatom az oldalt Patreonon!
Ha valamiért bántam az elmúlt években, hogy már nem rendezek szárszói találkozókat, az az, hogy Bogdán Laci az utolsó háromra mindig hozott nekünk frissen szedett rókagombát, amit Mimi elkészített tejszínesen, ahogy a finneknél látta, felséges egy étel.
Tartok a gombáktól, de ezt jól ismerem, Finnországban gyakran szedtem, ott kantarelli a neve a francia Chantarelle nyomán, s az egyik kedvencük, szinte mindenhol találni.
Sok tó, sok fa, sok kő, sok gomba, rengeteg kedves vendégszerető ember.
A svédek és az oroszok között ők is egyedül vannak, boldogan barátkoznának velünk, de az itteni hatalom még a nyelvrokonságot is tagadja.
Tizenkétszer járhattam náluk, sosem hagytam ki a kantarellit. Nem úgy Cserdit, pedig a polgármester gyakran hívott, hogy nézzem meg, miket értek el a saját erejükből, a falu közel fele vallotta magát cigánynak.
Voltak ellenzői, én csak jót láttam mindenhol, amihez nyúlt, és kevés roma tudott így beszélni az életükről, a gondjaikról, az örömeikről, hát még ennyit tenni.
Az isten is közéleti embernek teremtette, de sosem kaphatott elég teret a Flóriánok mellett, s most már nem is fog.
(75 évem alatt volt alkalmam megismerni hazánk nagyjait, e képen se akárki áll mögötte, bízvást mondhatom, ő volt az egyik legkülönlegesebb magyar.)
