A 2014-18 közti uniós támogatások majdnem négy százalékát visszafizettetné Magyarországgal az OLAF. Az ügynökség tavaly hazánkban vizsgálódott a legtöbbet, de a figyelmeztetések ellenére 20 ügyben továbbra sem indítottak eljárást a magyar hatóságok.
Magyarországon végezte el a legtöbb vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban – derült ki a szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az uniós költségvetési csalások felderítésével foglalkozó testület tavaly 9 nyomozást zárt le Magyarországon, míg Görögországban és Lengyelországban 8-8-at,
Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban pedig országonként 4-et.
Az unió pénzügyi érdekeit védő szervezet a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságok felé. Ehhez képest Görögországban a nyomozások háromnegyede, Lengyelországban kicsivel több, mint egyharmada, a többi említett országban pedig a fele tárt fel visszaélést az EU-s forrásokkal.
A jelentés említ egy olyan magyarországi esetet, amelyben két, egymáshoz igen közel álló cég kapott összesen 12 millió eurós (mai árfolyamon számolva 4 milliárd forintos) támogatást szélessávú hálózat fejlesztésére két különböző projektben. A kivitelezéssel pontosan ugyanazt az alvállalkozót bízták meg, aki aztán tovább osztotta a munkát. A további négy alvállalkozói szintet kiépítő bonyolult hálózat lényege az volt a jelentés szerint, hogy egy másik uniós államban bejegyzett cég bevonásával visszacsorgassanak 4,9 millió eurót (körülbelül 1,6 milliárd forintot) az egyik eredeti nyerteshez. Az OLAF arra kérte a magyar hatóságokat, hogy indítsanak eljárást az ügyben, és javasolta az Európai Bizottságnak, hogy téríttesse meg Magyarországgal a mintegy 3,6 millió eurós (1,2 milliárd forint) kárt.
A MAGYARORSZÁGI VISSZAÉLÉSEK SÚLYOSSÁGÁRA UTAL AZ IS, HOGY 2014 ÉS 2018 KÖZÖTT A FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK 3,84 SZÁZALÉKÁNAK A VISSZAFIZETÉSÉT TANÁCSOLATA AZ OLAF.
Az uniós átlag mindössze 0,45 százalék. A sokat emlegetett Romániában és Görögországban is 0,40, illetve 0,31 százaléknyi visszatérítést javasoltak, Lengyelországban pedig mindössze 0,12 százalékot. Bár ez nem jelenti azt, hogy a tagországoknak végül vissza is kell utalnia a támogatásokat, minden azon múlik, hogy az Európai Bizottság és a hatóságok hogyan működnek együtt a későbbi eljárás során.
A dokumentumból az is kiderül, hogy 2012. január 1-je és 2018. december 31-e között a magyar ügyészség összesen 20 nyomozást indított az OLAF tanácsára, és ebből 9 esetben emeltek vádat, a többinél lezárták az ügyet. Ez 45 százalékos vádemelési arányt jelent a 36 százalékos európai átlaghoz képest. A korrupció kapcsán sokat emlegetett Romániában például ugyanebben az időszakban a 84 ügyészségi eljárásból mindössze 25 esetben emeltek vádat, Görögországban viszont 10-ből 8 ügyben.
Forrás: Index
