koldus - Fotó: kolozsvaros.com
Megosztom másokkal is:
  •  

A járvány sújtotta gazdagabb államok vaskos gazdasági mentőcsomagokat állítottak össze annak érdekében, hogy a járvány lecsengését követően a gazdasági élet mihamarabb visszatérjen a korábbi kerékvágásba. A tűzoltás elmúltával viszont óriás adóssághegy marad, amelynek kezelése komoly kihívással járhat.

Óriási politikai csatározás folyik az Európai Unióban, a dél-európai országok ugyanis olyan megoldást szeretnének, amely során támogatást kapnak. Ezzel szemben a takarékos négyek, vagyis az osztrák-svéd-dán-holland kvartett élesen elutasítja azt a Merkel-Macron tervet, amely a fenti szellemben fogant, vagyis nem hitelt adnának ennek keretében, hanem támogatást.

Az említett négy ország egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolta két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A probléma éppen az, hogy a járvány által erősebben érintett országok, Olaszország és Spanyolország így is úsznak az adósságban, és immár hosszú évek óta óriási probléma, hogy nem tudják érdemben csökkenteni annak szintjét.

 

 

Óriási adósságnövekedés várható
A probléma egyébként kétrétű, hiszen nem elég, hogy a járvány plusz forrásokat igényel az államok részéről, ami biztosan növeli az eladósodottságot, de ezen túl Európa szerte a gazdaság teljesítménye is visszaesik, ami miatt romlik a GDP arányos adósságmutató.

Az OECD meglehetősen pesszimista jóslattal rukkolt ki, szerintük ugyanis a leggazdagabb országoknak 17 ezer milliárd dollár extra államadósságot kell felvállalniuk a világjárvány gazdasági következményeinek leküzdése érdekében. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint a fentiek miatt az átlagos GDP arányos államadósság a mostani 109 százalékos szintről 137 százalékra fog felugrani.

A folyamatot egyébként saját országában a francia pénzügyminiszter a hétvégén jelezte: „az eladósodást választottuk, ami aggodalomra adhat okot, de a csőddel szemben, ami viszont katasztrofális lett volna”. Gérald Darmanin kizárta, hogy az adósságtörlesztés érdekében adóemelést hajtsanak végre. A megszorításokat sem tartja “észszerűnek” a tárcavezető akkor, amikor “a közegészségügy számára kell programot kidolgozni, emelni kell az ápolók fizetését és támogatni a gazdaságot”.

Az intézkedések egyik következménye, hogy az év végére a francia államadósság meg fogja haladni a módosított költségvetésben tervezett GDP-arányos 115 százalékot – figyelmeztetett a tárcavezető, de pontos számot nem tudott mondani. A járvány előtt a kormány 100 százalék alatti adóssággal számolt.

A franciák helyzete nem egyedi, hiszen az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig az OECD legtehetősebb tagállamai mind óriási összegeket mozgósítottak a járvány ellensúlyozására. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a már bejelentett lépéseken túl akár további intézkedések is szükségesek lehetnek, ha a gazdasági fellendülés lassabb, mint sok közgazdász reméli.

Ennek kapcsán az amerikai jegybank, a Fed monetáris tanácsának korábbi tagja a Financial Timesnak azt mondta, nagyon nehéz azzal szembesülni, hogy a gyors visszapattanás nem következik be, de a gazdasági mutatók és a folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Szerinte el kell fogadni, hogy az általánosan várt V alakú pálya (vagyis az erőteljes visszaesést követően hasonló intenzitású gazdasági növekedés) nem fog bekövetkezni. Ez pedig a további gazdasági stimulusok mellett számos kérdést felvet a magas állami és magánadósság hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban.

 

 

Mi a helyzet Magyarországon?
Amíg a jegybanki intézkedések jelentős részben új forrásokat jelentenek, addig a fiskális lépések inkább átcsoportosításból vagy uniós forrásból származnak.

A kormányzati kommunikáció alapján ugyan közel 2500 milliárd forintot mozgósítanak, amely a gazdaságvédelmi alap 1346 milliárd forintos és a járvány elleni védekezési alap 663 milliárd forintos tételei mellett a 420 milliárdos fejlesztési forrásokból áll, ám ezek nem terhelik a korábbi terveknél jobban a költségvetést.

A hiány ugyanakkor növekedni fog a kormány tervei szerint, hogy végül pontosan mennyivel, az a kedden bemutatásra kerülő módosított költségvetésből kiderül. Ahogy várhatóan az is, hogy a kormány mekkora államadóssággal számol. Igaz utóbbi kapcsán iránymutatást jelent a Költségvetési Tanács napokban publikált véleménye. Ők ugyanis azt jelezték, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2011-2019 közötti csökkenése 2020-ban várhatóan átmenetileg megfordul, és a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az államadósság-mutató értéke 72,6 százalékra nő. Ez azonban csak időleges lesz, hiszen az előrejelzések szerint 2021-ben – többek között a várható erőteljes gazdasági növekedés miatt – mérséklődik az adósság és a jövő év végére 69,3 százalékos szintet érhet el.

Ha ezeket az értékeket valóban képes lesz a magyar kormány tartani, akkor összességében viszonylag kis károkkal úszhatja meg a gazdaságunk a járvány miatti összeomlást. Arról nem is beszélve, hogy néhány hete ugyan kibocsátottunk devizakötvényt, de a finanszírozás összességében erősen eltolódott a forintforrások irányába. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők helyére a hazai intézmények és háztartások léptek, melynek köszönhetően még a megugró adósság finanszírozása sem kellene, hogy gondot jelentsen…

A cikk teljes terjedelmében, a privatbankar.hu oldalon olvasható.

 

 


Megosztom másokkal is:
  •